Az Európai Unió álláspontja szerint a belső piac megfelelő működéséhez szükség van a határokon átnyúló fizetésképtelenségi eljárások megfelelő és hatékony működésére, ezért megalkotta a fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendeletet. A rendelet közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban, ezért magyar jogszabályba nem lett átültetve. Milyen esetben lehet külföldi székhelyű adós cég ellen Magyarországon felszámolási eljárást kezdeményezni? Illetve másik tagállamban indult fizetésképtelenségi eljárás esetén milyen lehetőségei vannak a magyar hitelezőnek? – Ezekre a kérdésekre ad választ cikkünkben Veress Dominika, az act legal Hungary szakértője.
Bármelyik külföldi adós ellen indítható felszámolási eljárás?
“A rendelet csak azokra az esetekre vonatkozik, ha az adós bejegyzett székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, így az Európai Unión kívüli ország esetében a rendeletet nem lehet alkalmazni” – emeli ki Dr. Veress Dominika, az act legal Hungary szakértője. Ezen kívül Dánia esetében sem alkalmazható a rendelet.
Megindítható Magyarországon a felszámolási eljárás külföldi adós ellen?
Igen, a külföldi székhelyű adós ellen Magyarországon is megindítható a felszámolási eljárás, és a felszámolási eljárásra a magyar jogszabályok lesznek az irányadóak. Az alábbi két eset egyikének előfordulása esetén kezdeményezhető Magyarországon külföldi adós ellen felszámolási eljárás.
- Ha a hitelező tudja bizonyítani, hogy bár az adós székhelye külföldön van, az adós Magyarországon végzi a gazdasági tevékenység jelentős részét, akkor magyar bíróságnál kezdeményezhető a felszámolási eljárás. Ebben az esetben annak van jelentősége, hogy az adós központi ügyintézési helye Magyarországon található, illetve az adós Magyarországon vagyontárgyakkal rendelkezik. A bíróság az összes releváns körülmény vizsgálata alapján dönti el, hogy Magyarországon található-e a gazdasági tevékenység végzésének a központja. A bíróság a kérelem elbírálásakor azt veszi figyelembe, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában hol van az adós központi ügyintézési helye – ha a kérelem benyújtását követően az adós áthelyezi a gazdasági tevékenység központját egy másik tagállamba, ettől függetlenül ugyanúgy a magyar bíróság lesz jogosult a felszámolási eljárás elrendelésére és lefolytatására. Ha bizonyítható, hogy az adós gazdasági tevékenységének jelentős részét Magyarországon végzi, akkor a felszámolási eljárás az adós teljes vagyonára terjed ki.
- Ha a hitelező nem tudja bizonyítani, hogy az adós Magyarországon végzi a gazdasági tevékenysége jelentős részét, viszont a külföldi adós rendelkezik magyarországi telephellyel, akkor szintén lehetőség van magyar bíróságnál kezdeményezni a felszámolási eljárás elrendelését. Ebben az esetben az eljárás a Magyarországon található vagyonra korlátozódik. Ennek az eljárásnak az a hátránya, hogy néhány kivétellel nem lehet egyből kezdeményezni a magyar eljárás megindítását, hanem meg kell várni, hogy az adós székhelye szerint tagállamban kezdetét vegye a felszámolási eljárás.
Ha nem indítható meg Magyarországon a felszámolási eljárás, akkor milyen lehetősége van a hitelezőnek?
Ilyen esetben arra van lehetőség, hogy a magyar hitelező a külföldi felszámolási eljárásban bejelentse a hitelezői igényét az adott tagállam jogszabályainak megfelelően.
“Ha a külföldi felszámoló számára ismert a magyar hitelezői igény, akkor a külföldi felszámoló haladéktalanul tájékoztatja a magyar hitelezőt az eljárás megindulásáról és a hitelezői igény bejelentésére vonatkozó információkról. Ezen kívül előfordulhat, hogy a külföldi felszámoló megkeresi a magyar bíróságot, hogy a Cégközlönyben tegye közzé a felszámolási eljárás megindulására vonatkozó adatokat, viszont ez nem minden esetben kötelező” – emeli ki Veress Dominika.
Az adóssal szemben fennálló követelést magyarul is be lehet jelenteni, viszont azt figyelembe kell venni, hogy a külföldi felszámoló vagy az adós kérheti, hogy a hitelező csatoljon egy fordítást a követelésről a tagállam hivatalos nyelvén.
Milyen költségekkel jár a felszámolási eljárás megindítása?
A Magyarországon kezdeményezett felszámolási eljárás esetében 80 ezer forint eljárási illetéket és 25 ezer forint közzétételi költségtérítést kell megfizetni a kérelem benyújtásakor. Ezen felül, ha a bíróság elrendeli a felszámolási eljárást, akkor a hitelezőnek be kell jelentenie a hitelezői igényét a felszámolónak, mely során meg kell fizetni nyilvántartásba vételi díjként a tőkeösszeg 1%-át, de legalább 20 ezer forint és legfeljebb 400 ezer forint összeget, és meg kell fizetni költségátalányként a tőkeösszeg 0,5%-át, de legalább 5 ezer forint és legfeljebb 40 ezer forint összeget. Ezeket a költségeket bár a hitelezőnek kell előlegeznie, az adósnak kell megtérítenie, így a felszámolási eljárás során a felszámoló ezeket a költségeket is nyilvántartásba veszi hitelezői igényként.
A külföldi felszámolási eljárásban az adott tagállam jogszabályai az irányadóak az eljárás során fizetendő költségekre is, erre vonatkozóan a rendelet nem tartalmaz rendelkezéseket.
Összegezve
“Akkor kezdeményezhető Magyarországon felszámolási eljárás külföldi adós ellen, ha bizonyítható, hogy az adós fő érdekeltségének központja Magyarországon található, vagy Magyarországon az adós telephellyel rendelkezik. Utóbbi esetben az eljárás kezdeményezése előtt meg kell várni, hogy az adóssal szemben meginduljon a felszámolási eljárás a székhelye szerinti tagállamban, viszont ez alól vannak kivételek. Ha Magyarországon nem kezdeményezhető a felszámolási eljárás, akkor a magyar hitelező a másik tagállamban megindult fizetésképtelenségi eljárásban tud hitelezőként bejelentkezni a másik tagállam jogszabályainak megfelelően” – összegzi az act legal Hungary ügyvédjelöltje.
