“Ma már megfelelő inputok adásával és gondos utóellenőrzéssel sokkal gyorsabban végez kifogástalan munkát az AI, mint az ember. Akár egy szerződést is kiválóan elkészít egy megfelelően tréningelt program, sőt, kreatív dolgokban is kiválthat egy hús-vér jogászt, ami egyben lenyűgöző és félelmetes” – mondja Lajos Levente ügyvéd, aki a már 90-es évek vége óta alkalmaz saját informatikai ügyviteli rendszert irodája munkafolyamatainak optimalizására. A mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségekről, annak határairól és arról is beszélgettünk, hogy mivel szerezhet ma egy iroda versenyelőnyt az ügyvédi piacon.
Kezdjük egy személyesebb kérdéssel. Milyen út vezetett a saját ügyvédi iroda megalapításáig, illetve az elért sikerekig és a nemzetközi, javarészt olasz ügyfélkör megszerzéséig?
Édesapám agrármérnök volt és ő azt szerette volna, hogy kövessem a pályán, de az atyai szigorral szembe menve én úgy döntöttem, jogász leszek. Pécsen végeztem 1994-ben, és az egyetemi tanulmányok alatt 1 évig az Egyesült Államokban is hallgattam jogot. Szakmai pályafutásomat ügyvédjelöltként kezdtem, először a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Irodában, majd Veszprémben. A feszített tempójú, jogi szakvizsgáig terjedő időszakot követően megalapítottam a saját ügyvédi irodámat és szép lassan kiépítettem az ügyfélkörömet.
1995-ben Milánóban olasz nyelven mesterdiplomát szereztem bank- és pénzügy területen. Az olasz nyelvtudásommal versenyelőnyben voltam a piacon. Felépítettem egy ügyvédekből és jelöltekből álló szakmailag erős csapatot, melyben mindenki tárgyalási szinten beszél angolul és olaszul. Kollégáimnak jelentős részük van abban, hogy sikerre vittünk egy angolul és olaszul, főleg külföldi befektetőknek dolgozó „butik” ügyvédi irodát. Ma már jelentős olasz és nemzetközi ügyfélkörrel rendelkezünk.
Nagyon fontosnak tartom ügyvédként a folyamatos képzést, ezért 2013-ban LLM diplomát szereztem a University of London keretében Uniós jogból, 2021-ben pedig szintén LLM minősítést amerikai jogból a UC Berkeley-n. Tervezem az amerikai szakvizsga – „bar exam” letételét is.
Mi jellemzi az iroda ügyfélkörét? Mit jelent a nemzetközi, elsősorban olasz profil és milyen szolgáltatásokat nyújtanak ügyfeleiknek?
Ügyfeleink jellemzően nem magánszemélyek – elsősorban vállalkozások és befektetők jogi ügyeit gondozzuk. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha befektetni kíván egy külföldi, pl. olasz cég Magyarországon, akkor az országba való belépésüktől kezdve valamennyi jogi teendőjük az ügyvédi irodánk keretein belül zajlik, mindent, ami az ő képviseletükhöz kapcsolódik – akár munkajogi, ingatlanjogi vagy peres vonatkozásban – azt komplexen ellátjuk, elintézzük, megoldjuk. Az utóbbi pár évben ez a klasszikusnak mondható portfólió annyiban változott, hogy magyar cégek, befektetési alapok is invesztálnak már Olaszországban, vagy akár magyar magánszemélyek. Mára trendnek is tekinthető, hogy hazai cégek fektetnek be, vagy alapítanak leányvállalatot, nyitnak fióktelepet Olaszországban. Szállodaipari és egyéb ipari befektetéseket is képviselünk ennek keretében, oly módon, hogy az egész tranzakciót – természetesen olasz ügyvédek bevonásával – végigkísérjük.
A 2000-es évek elejétől egy olasz tanácsadó céggel az ITL Group Kft.-vel kooperálva fejlesztjük az irodánkat. Olyan neves márkákat képviselünk, mint pl. a Benetton, a Barilla, a New York Palace Hotel, az Alitalia vagy az Oriflame.
Több nemzetközi szervezetnek tagja az ügyvédi iroda. Milyen pozitív hozadéka van ezeknek a tagságoknak?
A szervezeti tagságok célja jórészt a szakmai és emberi kapcsolatok ápolása. Amire nagyon büszke vagyok, hogy a BGS – Berkeley Global Society – az én nevemhez is fűződik, néhány barátommal együtt alapítottuk és ma már több ezer tagja van. Ez egy Berkeley alumni szervezet. Évente tartunk Párizsban egy gála estet, vagy bált, ami igazából arról szól, hogy az ott köttetett barátságokat ápoljuk és megőrizzük. De volt már precedens arra is, hogy a BGS-en keresztül találtunk ügyvédet egy Dominikán letartóztatott magyarnak. Olasz nyelvű ügyvédek szervezetének is tagjai vagyunk, oda meghívás alapján csatlakoztunk. Mindegyik szervezeti tagságunk nagyon más jellegű, illetve hangulatú és mindegyiknek van gyakorlati értelemben vett pozitív hozadéka.
Jelenleg egy saját informatikai ügyviteli rendszer alkalmazásával teszi korszerűbbé és hatékonyabbá az iroda működését. Honnan indult a saját szoftverek, aztán a mesterséges intelligencia használata iránti igény?
Amikor elkezdtem az ügyvédjelölti időszakot, gyerekcipőben járt az informatika, indigóval gyártottuk mechanikus írógépen a több példányban létrehozandó dokumentumokat… Magyarországon az ügyvédek akkoriban még jellemzően nem használták az informatika lehetőségeit a munkafolyamatok optimalizálására.
Az Egyesült Államokban töltött időszak sokat formált a gondolkodásmódomon és a munkamódszeremen, így – a hazai viszonyokhoz képest – viszonylag korán, 1999-ben elkezdtem egy saját informatikai rendszert létrehozni annak érdekében, hogy egy felhő alapú nyilvántartás keretében követhető legyen az ügymenet, az ügyekre fordított idő, és az alkalmazottak feladatai. Akár most is meg tudom nézni, hogy 20 évvel ezelőtt melyik ügyvédjelöltem milyen üggyel foglalkozott.
Az amerikai Berkeley-időszakot követően kezdtem el komolyabban foglalkozni az ügyviteli szoftverek továbbfejlesztésével az adminisztrációs munkateher csökkenése érdekében. Ma már kijelenthetem, hogy az általunk fejlesztett ügyviteli szoftver egyszerűbben alkalmazható és hatékonyabb mint a piacon jelenleg elérhető programok.
Mikor érkezett meg az irodájába a mesterséges intelligencia, azaz az AI „forradalma”?
A Berkeley évek után egyre több angolszász, illetve amerikai ügyfelem lett. Számomra a versenytársak elsősorban a nagyobb nemzetközi ügyvédi irodák lettek, így – amennyiben versenyben akartam maradni – ugyanazon a szinten kellett szolgáltatnom, mint nekik. Ez a versenyhelyzet megkövetelte az AI használatát, a mesterséges intelligencia adta lehetőségek kiaknázását. Kezdődött mindez a ChatGPT 2021-es berobbanásával. A rohamos fejlődés eredményeként pedig röviddel később már saját GPT-ket hoztunk létre speciális részfeladatok megoldására. (GPT – Generative Pre-trained Transformer, vagyis egy olyan típusú neurális hálózat, amely előre tanított és generáló algoritmusokat használ szöveg előállítására és az emberi nyelv megértésére. – a szerk.)
Minél szűkebb területre van „tréningelve” egy AI, annál pontosabb válaszokat ad. Pl. az általános Chat GPT -től a magyar Ptk.-ra vonatkozóan nagyon sok téves választ kaphatunk – előfordul az is, hogy nem létező törvényhelyeket ‘hallucinál’. Ha azonban létrehozunk egy GPT-t, ami csak a Ptk.-ra van kitanítva, akkor sokkal precízebb lesz a kimenet. Nagyon fontos persze az eredmény visszaellenőrzése, mert ezek a rendszerek még mindig sokat hibáznak, de összeségében így is megtöbbszörözik a hatékonyságot.
Mivel a mi irodánkban egyaránt munkanyelv az angol, az olasz és a magyar, így folyamatosan többnyelvű dokumentumokat kell készítenünk. Erre kiválóan alkalmas a ChatGPT, vagy a Deepl. Így ma már nincs szükségem 3-4 plusz emberre, aki fordít, mert az ő munkájukat átvette az AI.
A humán faktort, tehát az embert – ügyvédi irodák esetében az irodai alkalmazottakat – mennyire szorítja ki az AI a munkahelyekről?
Bizonyos becslések szerint jogi területen a mesterséges intelligencia hamarosan a jelenlegi munkaerő 40-50%-át fogja kiváltani, ami egy igen jelentős arány.
A mechanikus feladatot jelentő fordításon túl egy szinttel magasabb kreativitást igénylő munkákat is könnyedén ellát. Például egy 50 oldalas magyar nyelvű ítéletet összefoglal 2-3 oldalban, másodpercek alatt, egy kiválasztott idegen nyelven egyaránt. Ez egy szakembernek minimum 2-3 órát venne igénybe. Egy követelés elemzése több ezer oldalnyi dokumentum átnézése után, majd a peres stratégia meghatározása összetett magas szakmaiságot igénylő ügyvédi feladat. Tesztelünk egy olyan amerikai piacon forgalmazott mesterséges intelligenciát, ami már erre is képes. A tökéletestől még messze van a kimenet, de jó kiindulópontokat és ötleteket ad.
Én azt gondolom, hogy a magasan kvalifikált, jó képességekkel megáldott és tapasztalt ügyvédekre – nevezzük őket senioroknak – a jövőben is ugyanúgy szükség lesz, mint az AI megjelenése előtt. Mindenki mást azonban kiszoríthat az ügyvédi irodákból és a piacról a mesterséges intelligencia. Ki merem jelenteni, hogy ma már megfelelő inputok adásával és gondos utóellenőrzéssel sokkal gyorsabban végez kifogástalan munkát egy AI, mint az ember. Akár egy szerződést is kiválóan elkészít egy megfelelően tréningelt program – sőt, kreatív dolgokban is kiválthat egy hús-vér jogászt, ami egyben lenyűgöző és félelmetes.
Nekem személyesen az AI nagyon sokat segít például az e-mailek megírásában is – jelentős munkatehertől szabadít meg ezzel.
Hogyan képzeljünk el egy GPT tréningelést?
Nagyon egyszerű, ugyanis maga a használat is egyfajta tréningelés, hiszen ezek a programok az adatokból tanulnak. Mi jogszabályokból és segédanyagokból tanítunk ki speciális GPT-ket, gyakorlatilag percek leforgása alatt. A kommunikáció stílusa is meghatározható, mivel egy GPT képes szakmai, illetve baráti jellegű szövegalkotásra egyaránt.
A már említett utókorrekció nem csak az esetlegesen előforduló stilisztikai, nyelvtani hibákra szorítkozik, szakmailag is ellenőrizzük az AI által gyártott tartalmat, mert hibák előfordulnak – ezt fontosnak tartom kiemelni. Mivel rohamos a fejlődés, a hibafaktor már csekély, de az ügyvédtől elvárt szakmai gondosság és felelősség megköveteli, hogy utólag mindent ellenőrizzünk. Ma már egyébként az AI akár egy nagyon bonyolult szerződést is hibátlanul elkészít, mivel a korrekciókból is tanul a program.
Nagyon fontos, hogy jó instrukciókkal lássuk el a programot. Minél kevesebb a paraméter, annál nagyobb a hibalehetőség, így a szakember személyes felelőssége az, hogyan gondozza a saját GPT-jét. Az ingyenes verziók használatát én nem javaslom, mert azok szándékosan gyengébbek.
Ön szerint az AI terjedésének “hol a határa” az ügyvédi hivatást gyakorlók szempontjából?
Ez egy nagyon jó kérdés, hiszen az emberiség szempontjából is nagyon nehéz előre megjósolni, hogy mikre lesz képes a mesterséges intelligencia. Korábban azt hittük, hogy a kétkezi munkás lesz az, aki helyettesíthető, akit a robotizáció majd kiszorít a piacról. Ma már tudjuk, hogy ez nem igaz, hiszen robotizálni sokkal nehezebb, mint szellemi jellegű terméket létrehozni, feladatokat elvégezni az AI segítségével. Véleményem szerint most inkább a kreatív szakmák kerültek veszélybe, mert pl. ha azt kérem egy megfelelően tréningelt mesterséges intelligenciától, hogy tervezzen egy házat ilyen és olyan paraméterekkel, akkor azt kifogástalanul megteszi.
Bonyolult jogi szituációkat, peres ügyeket, melyekben különböző jogi megoldásokat kell kombinálni, a mesterséges intelligencia még nem képes megfelelően megoldani, mert nem lát át a kölönböző stratégiákat – ilyen esetekben még szükséges egy jogász stratéga szakértelme. Véleményem szerint azonban az AI rövid időn belül alkalmas lesz a stratégiai gondolkodásra is. Már most is tudna bírói ítéletet hozni, képes ugyanis a jogszabályok alapján, vagyis jogszerűen dönteni. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy milyen kompetenciákat enged majd át az ember a mesterséges intelligenciának, hogy mennyiben adja át a döntés jogát? Mert igaz ugyan, hogy amikor emberi sorsok felett kell ítélkezni, nem mindig célravezető az emberi dominancia, a szubjektív megítélés, ugyanakkor az AI is tud elfogult lenni.
Elérkezhet az az idő is, amikor egy laikusnak sem kell majd ügyvédhez fordulnia, mert az AI képes lesz segíteni a jogkeresőknek?
Jelenleg az a helyzet, hogy a nem szakképzett, laikus jogkereső nem tud jól kérdezni az AI-től, vagyis nem tud olyan kérdéseket feltenni a mesterséges intelligenciának, hogy az képes legyen szakmailag megfelelő választ adni. Az AI-nak prompt-okat, tehát utasításokat kell adni annak érdekében, hogy pontos válaszokat kapjunk egy adott kérdésre. Egy képzett ügyvéd kapásból tudja, hogy mi az a 14 paraméter, amire az AI-nak szüksége van egy szakszerű válasz érdekében, a laikus ügyfél azonban, aki szakmailag nem kompetens, ebből maximum 3 paramétert tud megadni – így nem számíthat megfelelő eredményre.
Persze most még csak az AI-forradalom előszobájában vagyunk – a gőzgépet már feltaláltuk, de még nem lett belőle mozdony. Óriási változások várhatóak a közeljövőben.
Lajos Levente 1994-ben végzett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem jogi karán. Milánóban bank-és pénzügyi mesterdiplomát, a Londoni Egyetemen uniós jogból LLM minősítést, nemrég pedig a Berkeley Egyetemen amerikai jogból LLM minősítést szerzett. 1997 -ben megalapította független ügyvéd irodáját. Munkanyelve az angol és az olasz. A Lajos Ügyvédi Iroda szakmai hírnevét ismert olasz márkák képviseletével szerezte.
Bár az Iroda széles körben nyújt jogi szolgáltatásokat nemzetközi befektetőknek, magát elsősorban peres ügyvédnek tartja. Büszke arra, hogy az évek során szakmailag erős és stabil csapatot épített fel.
