A gyermekkel közös háztartásban tartósan vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő hozzátartozó homogén csoportnak tekinthető – szögezi le az Alkotmánybíróság III/2365/2024. számú, jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről szóló határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és a hatálybalépésére visszamenőleges hatállyal, 2023. július 22. napjával megsemmisítette a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 39. § (1) bekezdés a) pontjának „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulatát, valamint alkalmazási tilalmat rendelt el.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben a perbeli felperes felnőttkorú, súlyosan fogyatékos unokaöccsének 1990 óta gyámja, 2020 óta gondnoka. A felperes 2024 januárjában az alperesi hatóságnál gyermekek otthongondozási díjára (gyod) való jogosultság megállapítása iránti kérelmet terjesztett elő. Az alperes a Szoctv. sérelmezett rendelkezésére hivatkozva a kérelmet elutasította.
A sérelmezett rendelkezés értelmében
a szülő halála esetén a gyod-ra való jogosultság akkor állapítható meg a szülőn kívüli, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozó számára, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították.
A felperes a közigazgatási határozat megsemmisítését vagy megváltoztatását kérte a bíróságtól.
Az indítványozó bíró utal az Alkotmánybíróság 5/2023. (VI. 6.) AB határozatára (Abh.), amely a Szoctv. jelen panaszban is sérelmezett rendelkezését megsemmisítette. A jogalkotó azonban a szerencsejáték-szervezéssel és az elektronikus ügyintézéssel összefüggő, valamint egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2023. évi LX. törvénnyel ismételten a Szoctv. szövegébe építette az Alkotmánybíróság által már alaptörvény-ellenesnek talált és megsemmisített jogszabályi fordulatot, erre vonatkozó magyarázat nélkül.
Az indítványozó bíró álláspontja szerint a sérelmezett szabályozás alkalmazásával a hátrányos megkülönböztetés tilalma ismételten megállapítható. Az Abh. alapján
a gyermekkel közös háztartásban tartósan vagy súlyosan fogyatékos gyermeket nevelő hozzátartozó homogén csoportnak tekinthető.
A jogalkotó a Szoctv. módosításával ismételten különbséget tesz, ami alapján hátrányos megkülönböztetés éri azon gondozott személyeket, illetve gondozóikat, ahol a vér szerinti szülő eredetileg nem igényelte a gyermekek otthongondozási díját.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a Szoctv. sérelmezett rendelkezése alkotmányosan elfogadható, észszerű indokolás nélküli különbségtételt valósít meg a homogén csoporton belül azáltal, hogy különbséget tesz azon esetek között, amikor a hozzátartozó a szülő halála vagy egészségromlása, illetőleg a szülői felügyeleti jog szünetelése vagy megszüntetése miatt gondozza saját háztartásában a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket.
Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Szoctv. 39. § (1) bekezdés a) pontjának „a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de” fordulata alaptörvény-ellenes.
Figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság az Abh.-ban már ugyanezen jogszabályi fordulat alaptörvény-ellenességét a jelen határozatban foglaltakkal egyező indokolás alapján, az Alaptörvény XV. cikk (1) bekezdésének sérelme miatt megsemmisítette, ezért
az Alkotmánybíróság a Szoctv. támadott rendelkezésének a hatálybalépésére visszamenőleges hatályú, 2023. július 22. napjával történő megsemmisítéséről határozott, valamint elrendelte, hogy azt a folyamatban lévő ügyekben sem lehet alkalmazni.
