Idén is megjelent az adóhatóság évkönyve, amely sok tendenciára mutat rá. Megtudhatjuk például, hogy miközben az adóhatóság egyre inkább az önkéntes jogkövetésben hisz, addig a büntetések nem látott magasságokba emelkedtek. De az is kiderül a statisztikákból, hogy továbbra is érdemes bírósághoz fordulnunk, ha nem érezzük jogosnak a NAV megállapításait. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemezte az évkönyv adatait.
Kevesebb adóellenőrzés, mégis több adóbevétel
Az adóhatóság 2023-ban megközelítőleg 150 ezer ellenőrzést folytatott le, valamivel kevesebbet, mint 2022-ben. Ezen ellenőrzések több mint 90%-a azonban valamilyen jogkövetési vizsgálat volt, miközben lezárt időszakot keletkeztető adóellenőrzés csupán 8.700 db volt (tavaly ez a szám még 11 ezerre rúgott). Ebből is látszik, hogy átalakult az adóhatóság ellenőrzési logikája.
Most már nem az elsődlegesen a cél, hogy a NAV utólag büntesse a tévedő adózókat, hanem hogy egy megelőző vizsgálattal jobb belátásra bírja őket.
Ennek keretében az adóhatóság tulajdonképpen megkéri az adózókat, hogy az elfelejtett vagy rosszul bevallott adót fizessék meg, illetve korrigálják.
„Úgy tűnik, a stílusváltásnak jótékony a hatása. Igaz ugyan, hogy az adóellenőrzések során feltárt adókülönbözetek mértéke a 2022-es 225 milliárd forintról 152 milliárd forintra csökkent, azonban a tavalyi évben mégis lényegesen több adóbevétel folyt be az államkasszába, mint 1 évvel azelőtt:
a 2023-as adóbevételek 3.200 milliárd forinttal, azaz 15,5 százalékkal haladták meg az előző évit”
– fejti ki Veres Dániel, a Jalsovszky tanácsadója.
Nincs kímélet a szabályszegőkkel szemben
Az évkönyv egyik szembeötlő adata, hogy
2023-ban az adóhatóság a késedelmesen megfizetett, valamint a meg nem fizetett adókötelezettségek után rekordnagyságú, összesen 143,9 milliárd forintnyi késedelmi pótlékot írt elő.
2022-ben ugyanez a szám még csak 55 milliárd forint volt, azaz a késedelmi pótlékok mértéke egy év alatt több mint a 2,5-szeresére nőtt. Ezt ugyan részben magyarázza az, hogy 2022 közepétől rendkívül meglódult a jegybanki alapkamat, és ez értelemszerűen növelte az ezen időszakot magában foglaló késedelmi pótlékok mértékét, azonban a több mint 2,5-szeres bírságemelkedésnek valószínűsíthetően adópolitikai okai is vannak.
Ugyanilyen kiugró az az adat, amely szerint a NAV 2023-ban csak a bevallások benyújtásának elmulasztása miatt összesen 13 milliárd forintnyi bírságot szabott ki. Bár ez a szám önmagában nem tűnik rendkívül magasnak, de azt figyelembe kell venni, hogy ez egyenként maximum 500 ezer forintos bírságtételekből áll össze. Ráadásul ez a szám a közeljövőben várhatóan tovább fog növekedni, hiszen a régóta érintetlen bírságokat egy 2024. augusztus 1-jétől hatályba lépő rendelet a duplájukra emelte.
Ha nem értünk egyet, még mindig ott van a bírói út
„Ha nyakon csíp bennünket a NAV, elég elrettentő lehet, hogy a sikeres fellebbezések aránya továbbra is igen csekély: a Fellebbviteli Igazgatóság csak az esetek 11,8%-ában adott igazat az adózóknak az elmúlt évben” – hívja fel a figyelmet a Jalsovszky szakértője. „Viszont láthatóan jobbak az esélyek, ha egy kedvezőtlen adóhatósági döntés esetén az adózó a bíróságon folytatja a vitát.
2023-ban a törvényszékek az esetek 16,7%-ában ítéltek az adózók javára, ezt követően a Kúria pedig az ügyek 25,5%-ában változtatta meg vagy helyezte hatályon kívül az adóhatóság döntését.”
Mindez azt jelenti, hogy – bár a megelőző évekhez képest némileg romlottak az adózók pernyerési statisztikái –
a jogorvoslattal támadott esetek majdnem 50%-ában az adózó mégis eljut oda, hogy valamelyik fórum neki adjon igazat.
Egy tapasztalt és hozzáértő adóperes ügyvéd bevonásával ráadásul ez a várható pernyertességi arány még magasabbra tornázható.
Ehhez képest talán meglepő, hogy az adózók a másodfokon elvesztett ügyeik kevesebb, mint ötödében döntenek úgy, hogy bíróságra viszik azokat. Ez azért sem tűnik túl kifizetődőnek, mert így két szék közül a pad alá esnek: elesnek a feltételes adóbírság kedvezményétől. E szerint,
ha az adózó lemond a fellebbezési jogáról (és az adókülönbözetet megfizeti), akkor cserébe csak a megállapított adóbírság felét kell megfizetnie.
Ez tehát egy törvényi ösztönző arra, hogy az adózók ne folytassák a küzdelmet az adóhatósággal szemben – de csak a fellebbezés előtt lehet igénybe venni.
„Ebből tehát jól látható, hogy az adózóknak az igazi döntést a fellebbezés előtt, nem pedig utána érdemes meghozniuk – ha azonban ekkor a küzdelem folytatása mellett döntöttek, akkor a statisztikák alapján már érdemes lehet a bírói utat is igénybe venniük” – mondja Veres Dániel.
Az adóregisztráció továbbra is mumus
Még egy érdekes adat, ami kiviláglik az évkönyvből: az új cégek több mint egyharmadánál derült fény valamilyen adóregisztrációs akadályra. Ez az arány rendkívül magas és igencsak elgondolkodtató.
Nem árt ezért tisztában lenni azzal, hogy
valamely korábbi cégünk megszűnése, a cég adószámának törlése vagy egyéb hasonló kisiklás könnyen vezethet ahhoz, hogy az adóhatóság megtagadja az új cégünk adószámának megállapítását, ha abban tulajdonosként vagy ügyvezetőként magunk is részt akarunk venni.
Ráadásul az akadály fennállásáról sokszor csak utólag szerzünk tudomást, amikor már nem áll rendelkezésünkre jogorvoslati eszköz. Nem árt ezért óvatosnak lenni.
Veres Dániel, a Jalsovszky tanácsadója:
