Az Országgyűlés 2010. május 31-dikén fogadta el a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvényt, melynek értelmében június 4-dikét a Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította. A mai napon emlékezünk.
104 évvel ezelőtt, 1920. június 4-én az első világhaborút lezárni hivatott trianoni békediktátum következtében az ezer éves magyar királyság elvesztette területének 2/3-át, 92 városát, út és csatornahálózatának 80 százalékát. Összesen 3 727 205 magyar került idegen uralom alá.
A mai napon azonban mi magyarok, éljünk bárhol a Kárpát-medencében vagy szerte a nagyvilágban, a veszteségeken túl elsősorban arra emlékezünk, hogy megmaradtunk és nemzetünk tagjai összetartoznak, éljenek bárhol is a föld kerekén.
A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló, öt paragrafusból álló 2010. évi XLV. törvénnyel az Országgyűlés kinyilvánította, hogy
“a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme“.
Az Országgyűlés megerősítette Magyarország elkötelezettségét a magyar nemzet tagjainak és közösségeinek egymással való kapcsolatuk fenntartására és ápolására, és az Európában elfogadott gyakorlatot alapul vevő közösségi autonómia különböző formáira irányuló természetes igényének támogatására.
A szöveg kitér arra is, hogy “a trianoni békediktátum által felvetett kérdések történelemből ismert eddigi megoldási kísérletei – mind az idegen hatalmak segítségével végrehajtott újabb határmódosítások, mind a nemzeti önazonosságnak a nemzetköziség ideológiája jegyében történt felszámolására irányuló törekvések – kudarcot vallottak”. Ebből kiindulva az Országgyűlés kinyilvánította, hogy “a fenti problémák megoldását csak a nemzetközi jogi szabályok által kijelölt keretek között, demokratikus berendezkedésű országok kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködése eredményezheti, amelynek kiindulópontja csak az egyének – a nemzeti önazonosság megválasztását is magában foglaló – szabadsága, s a nemzeti közösségek belső önrendelkezéshez való joga lehet.”
“Az Országgyűlés ugyanakkor elítél minden olyan törekvést, amely az adott állam területén kisebbségben élő nemzetrészek asszimilációjára irányul.”
Az Országgyűlés tisztelettel adózik mindazon emberek, közösségeik és azok vezetői, illetve emlékük előtt, akik 1920. június 4-e, “a magyar nemzet külső hatalmak által előidézett igazságtalan és méltánytalan szétszaggattatása után” áldozatvállalásukkal és teljesítményükkel lehetővé tették, hogy e tragédiát követően a magyarság mind szellemi, mind gazdasági értelemben képes volt újra megerősödni, s képes volt túlélni az ezt követő újabb történelmi tragédiákat is.
A jogszabály 2010. június 4-én lépett hatályba.
