Pár évvel ezelőtt még csak alig néhányan tudták mi az a kriptovaluta, és még ennél is kevesebben értették a mögötte lévő működési mechanizmust, mára azonban a kriptovaluták a gazdaság meghatározó szereplőivé váltak, amelyet mi sem támaszt alá jobban, minthogy szükségessé vált azok megfelelő szabályozása.
Az uniós előírásoknak való megfelelés érdekében Magyarországon is megszületett a kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény, amely 2024. június 30-án lép majd hatályba.
“Az új törvény szabályozza majd a kriptoeszközök Magyarországon történő kibocsátását, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatát, illetve kereskedésbe bevezetését, a Magyarország területén végzett kriptoeszköz-szolgáltatást, valamint a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységet” – emeli ki Bognár Ivett, az act Bán & Partners ügyvédje.
A kriptoeszközök piacának felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank fogja ellátni. A felügyeleti jogkörön belül a törvény részletesen szabályozza a kriptoeszköz-szolgáltatással összefüggésben észlelt jogszabálysértés, valamint a kriptoeszközökkel kapcsolatos piaci visszaélés megakadályozásával és tilalmával kapcsolatos jogszabálysértés esetén az MNB által alkalmazható jogkövetkezményeket, szankciókat. A hatóságnak többek között jogában áll majd közleményt kiadni, amely megnevezi a jogsértésért felelős személyt és a jogsértést, megállapítani a jogsértés tényét és megtiltani a jogsértésért felelős személy számára a jogsértő magatartás folytatását, valamint annak megismétlését, illetve megtiltani, hogy a jogsértésért felelős természetes személyt vezető állású személyként alkalmazzák eszközalapútoken-kibocsátónál vagy a kriptoeszköz-szolgáltatónál. Sőt, adott esetben az MNB jogosult lesz a kriptoeszköz-szolgáltatásokkal kapcsolatos egyes jogosultságok, vagy akár maga a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtására való jogosultság időleges felfüggesztésére vagy a szolgáltatásnyújtás megtiltására is.
A kriptoeszköz-szolgáltatók felügyeleti díjat kötelesek fizetni az MNB részére, amelynek összege az új törvény szerinti alapdíj és változó díj összege. Az alapdíj az alapdíjegység és a törvény szerinti szorzószám szorzata. Az alapdíjegység 75 ezer forint, a szorzószám pedig kriptoeszköz-szolgáltató esetén 4, az alapdíj összege tehát 300 ezer forint lesz. A változó díj éves mértéke a kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendelet (MiCA) által meghatározott prudenciális biztosíték 6,0 ezrelékének, valamint a kriptoeszközökre vonatkozóan végzett portfoliókezelés kriptoeszköz-szolgáltatás keretében kezelt, piaci értéken számított portfólió eszközértéke 0,35 ezrelékének összege.
A felügyeleti díj megfizetésének módját a szolgáltatók egyes típusaira vonatkozó jogszabályok rögzítik. Így például ha a kriptoeszköz-szolgáltatást hitelintézet végzi, akkor a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, ha befektetési vállalkozó, akkor a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény, ha pedig befektetési alapkezelő, akkor a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvény rendelkezései szerint fizeti a felügyeleti díjat.
A törvény kihirdetése óta megjelent sajtóhírek szerint az MNB első lépésként fel kívánja mérni, hogy Magyarországon hány gazdasági társaság szándékozik a közeljövőben kriptoeszköz-szolgáltatásokat nyújtani, illetve kriptoeszköz-szolgáltatóként működni. Ennek célja a hazai intézmények kriptoeszközökkel, illetve a kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendeletnek (MiCA) való megfeleléssel kapcsolatos terveinek feltérképezése, illetve a kapott eredményeket az MNB a kriptoeszközök felügyelésével kapcsolatos gyakorlatának fejlesztésére is felhasználja.
A jogszabály a kriptopiaci szolgáltatások nyújtása feltételeinek meghatározásakor visszautal a kriptoeszközök piacáról szóló európai uniós rendeletre (MiCA), amely rögzíti azokat a követelményeket, amelyeknek a szolgáltatók kötelesek megfelelni, ha kriptoeszköz-szolgáltatásokat kívánnak nyújtani.
A jogszabály emellett külön rendezi a panaszkezelésre vonatkozó szabályokat. E körben a kriptoeszköz-szolgáltató köteles biztosítani, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban közölhesse. A kriptoeszköz-szolgáltató köteles továbbá a panaszt és az arra adott választ 5 évig megőrizni, és azt az MNB kérésére bemutatni. A kriptoeszköz-szolgáltató a panasz kivizsgálásáért a fogyasztóval szemben külön díjat nem számíthat fel.
A szabályozással az Európai Unió és így Magyarország célja elsősorban a kriptoeszközökbe vetett bizalom növelése, de a piac bővülését és a kriptovaluták társadalmi elfogadottságának növekedését is várják az új intézkedésektől.
Annyi bizonyos, hogy nem csak azok számára lesz érdemes figyelemmel kísérni a kriptopiac helyzetének alakulását, akik már rendelkeznek kriptoeszközzel, hanem azoknak is, akik a jövőben ilyen típusú befektetést terveznek.
