A szerződésszegés a kötelmi jogviszonyokban a leggyakrabban felmerülő probléma, melynek következményeként elmarad a szerződéses kötelezettség szerződésszerű teljesítése. A felek számára ezért számos jogintézmény áll rendelkezésre szerződéses kötelezettségeik megerősítése céljából. Melyek ezek? Mit takarnak jogi szempontból a köznyelvben is előszeretettel használt foglaló és kötbér kifejezések? Mi jelent a jogvesztés kikötése?
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) kötelmi jogi szabályai a szerződéses szabadság alapelvét veszik irányadónak, amely a szerződéses fél szabad megválasztásán túl – a kógens tartalmi követelményeken kívül – a szerződéses klauzulákban való szabad megállapodást is magában foglalja. A szerződés a felek egybehangzó akaratnyilatkozata által rögzül, azonban még így is számos esetben meghiúsulhat a szerződéses kötelem teljesítése. A Ptk. nevesíti a szerződést megerősítő és biztosító jogintézményket. Az előbbiek – a foglaló, a kötbér illetve a jogvesztés kikötése – jellemzően a teljesítési készségre hatnak, arra szolgálnak, hogy a kötelezett a lejáratkor teljesítsen, mígy az utóbbiak – a zálogjog, a kezesség és garancia – azt biztosítják, hogy a kötelezett lejáratkor tudjon teljesíteni (vagyis a teljesítési képességre hatnak), jellemzően valamely fedezet biztosítása által.
Jelen írásban a szerződést megerősítő jogintérményeket vesszük részletesebbe sorra. Mikor hivatkozhatóak ezek a jogintézmények és milyen tartalommal bírnak?
A Ptk. a XI. Cím – a szerződés megerősítése és módosítása – alatt rendezi a foglaló, a kötbér, valamint a jogvesztés kikötése jogintézmények szabályait. Ezen kötelezettségvállalások a szerződés megerősítésének olyan többletszankciói, amelyek szerződésszegés esetén csak abban az esetben érvényesíthetőek, ha arról a felek a szerződésben kifejezetten így rendelkeztek, azaz előzetesen kikötötték. Míg egy szerződés szóban vagy ráutaló magatartással is megköthető, ezen szerződéses elemek csak írásban érvényesek, a jogalkotó pedig mindhárom esetben a bíróság mérlegelésen alapuló, a joghátrányt mérsékelő jogkörét is megtartja, azzal, hogy a joghátrány kizárólag a hátrányt szenvedett fél kérelmére mérsékelhető.
A foglaló
A foglaló jogintézménye köznyelvi megfogalmazásban a szerződést meghiúsító felet terhelő szankció. A foglaló egy önként vállalt többletszankció a szerződés lehetetlenné válása esetére. Minden esetben pénzösszeg átadás-átvételét jelenti, mely történhet készpénzes fizetés, banki átutalás vagy ügyvédi letét útján. Az átadott pénzösszeg foglaló (és nem előleg) funkciójának a szerződésből egyértelműen ki kell derülnie, a feleknek a szerződésben kifejezetten ki kell kötniük, hogy az adott pénzösszeg szerződéses viszonyukban foglalóként értelmezendő.
Hogyan erősíti meg szerződést a foglaló?
A foglaló biztosítéki jellege kettős: a szerződés teljesítését a jogosult és a kötelezett oldalán egyaránt biztosítja, biztosítékul szolgál a szerződés teljesítésének felróható meghiúsulása esetére.
A foglaló a szerződés teljesülésének esetén a vételár részét képezi – vagyis a vevőnek már csak a vételár foglalóval csökkentett részét kell megfizetnie az eladó részére. Ha azonban az adásvételi szerződés meghiúsul, a Ptk. a foglaló sorsáról aszerint differenciál, hogy a szerződéskötés elmaradása mely félnek felróható: a teljesítés meghiúsulásáért felelős fél mint vevő az adott foglalót elveszti, mint eladó a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni. Ha azonban a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.
De mit jelent a foglaló kárátalány jellege?
A foglaló kárátalány természetű, minimum kárátalány jellegű jogintézmény.
A kárátalány jelleg azt jelenti, hogy a foglaló erejéig a szerződés meghiúsulása miatt felmerült kár mértékét a szerződő félnek nem kell bizonyítani. A foglaló kárátalány jellegéhez kapcsolódik azonban az is, hogy az elveszett vagy a kétszeresen visszatérítendő foglaló összegét nem csak a kártérítésbe, hanem a kötbér összegébe is beszámítani rendeli a törvényalkotó – hiszen maga a kötbér is kárátalány és nem lehet kétszeresen érvényesíteni ilyen jellegű igényt. A kötbér és a kártérítés összege tehát a foglaló összegével csökken.
Fontos azonban kiemelni, hogy a foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következményei alól egyebekben nem mentesít.
Mikor kell megfizetni a foglaló összegét?
A korábbi Ptk.-ban kizárólag a szerződéskötéssel egyidejűleg átadott pénzösszeg volt foglalónak tekinthető, a 2013-ban hatályba lépett új Ptk. viszont ezt a szabályt már nem tartalmazza – vagyis a foglalót nem kell feltétlenül a szerződés megkötésének időpontjában megfizetni. A bírói gyakorlat sem zárja ki, hogy egy még a szerződéskötést megelőzően átadott pénzösszeg a szerződő felek akarata alapján az általuk később megkötött szerződésben foglalóként funkcionáljon.
Milyen összegű lehet a foglaló?
A foglaló mértékét a jogszabály nem határozza meg, csak arról rendelkezik, hogy annak összegét – amennyiben az túlzott mértékű – a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti – ekkor a foglalónak a vételárhoz való viszonya és a szerződéskötés egyéb körülményei vizsgálandóak. A foglaló összegeként általánosságban a vételár 10%-át szokták irányadónak tekinteni.
Mi a különbség a foglaló és az előleg között?
Az előleg – a foglalóhoz hasonlóan – a vételár részeként elszámolandó összeg. A vételár valamennyi teljesítendő részlete – egészen a teljes vételár kiegyenlítéséig – jogi értelemben vételár előleg. A foglaló és az előleg közötti különbség kizárólag akkor mutatkozik meg, ha az adásvételi szerződés meghiúsul. Az előleg a szerződés meghiúsulása esetén – a foglalótól eltérően – minden esetben visszajár a vevőnek, függetlenül attól, hogy a szerződés milyen okból hiúsult meg. Az adásvételi szerződés meghiúsulásának oka az előleg sorsának vonatkozásában irreleváns. Az előlegnek tehát nincs szankció funkciója.
A kötbér
A kötbér a szerződéses fél önként vállalt pénzfizetési kötelezettsége arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést – ide értendő a nemteljesítés és a nem szerződésszerű teljesítés esete egyaránt.
A kötbér funkciója tehát kettős: egyrészt a kötelezettet szankció kilátásba helyezésével a szerződésben vállalt
kötelezettsége maradéktalan, megfelelő teljesítésére ösztönzi, másrészt szerződésszegés bekövetkezése esetére a jogosult számára előre kiszámítható mértékű reparációt biztosít.
A kötbér tehát szankciós jellegű, bármely szerződésszegési esetre kiköthető. Kikötése főszabályként szerződésben, csak írásban érvényes. Kivételesen aznban jogszabály is előírhat kötbérfizetési kötelezettséget – pl. előfizetői szerződések esetén.
Mentesülhet-e a kötelezett a kötbérfizetési kötelezettség alól?
A kötelezett mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény – „vis maior” esete – okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. (Ptk. 6:142. §)
Milyen összegű lehet a kötbér?
A kötbér mértékét jogszabály nem határozza meg, megállapítható egyösszegben, százalékos arányban, vagy akár részletekben is.
A Ptk. – a foglaló analógiájára – kimondja, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság mérsékelheti, de ez csak kivételes lehetőség, a bíróság csak „nyilvánvaló aránytalanság elhárítása érdekében” mérsékelheti a szerződésben meghatározott kötbér összegét. A kötbér a szolgáltatás értéke és a kötbér egymáshoz viszonyított arányára, a jogosult teljesítéshez fűződő érdekére, a szerződésszegés súlyára, a szerződésszegéssel okozott hátrány nagyságára, valamint a felek helyzetére tekintettel mérsékelhető (Pfv.V.20.348/2016., Kúriai Döntések 2017/3/89. szám).
Mit jelent a kötbér kárátalány jellege?
A kötbér a foglalóhoz hasonlóan átalány kártérítésként, minimum kárátalány jelleggel is funkcionál a szerződésszegés esetére, tehát a jogosultat érő átalányösszegű kompenzációjára szolgál. A jogosult tehát akkor is követelheti a kötbér megfizetését, ha a szerződésszegés következtében nem érte kár vagy a kötbértől eltérő összegű kára volt.
Milyen altípusai vannak a kötbérnek? Mire hivatkozással vállalhatunk kötbér fizetési kötelezettséget?
A Ptk. a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbért, a késedelem esetére kikötött kötbért és a hibás teljesítés miatti kötbért nevesíti.
Az egyes kötbér-típusokhoz eltérő szerződésszegési igények kapcsolódnak.
A teljesítés elmaradása esetére kikötött ún. meghiúsulási / lehetetlenülési kötbér érvényesítése kizárja a teljesítés követelését.
A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési kötelezettség alól, mivel az a szerződő fél szerződés esedékességekor történő nemteljesítésére irányul.
A hibás teljesítés miatt érvényesített kötbérre vonatkozóan a Ptk. akként rendelkezik, hogy ez esetben a szerződés jogosultja szavatossági igényt nem érvényesíthet, azonban a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát – a bizonyítás ezzel kapcsolatban a jogosultat terheli.
A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette (így pl. késedelmi kötbér, késedelmi kamat, kötbérigény kamata).
Kiköthető-e kamat a kötbérre?
Kötbér után ügyleti kamat kikötése semmis, az esedékessé vált, tehát a határidő lejártakor nem teljesített kötbér után azonban a kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.
A jogvesztés kikötése
A felek szerződéskötés esetén – a Ptk. által előírt alakiság mellett – írásban kiköthetik, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné. Ilynkor tehát a szerződésszegő fél jogi helyzete önkéntes vállalása folytán válik hátrányossá, ezzel pedig a sérelmet szenvedett fél kedvezőbb helyzetbe kerül. Így például egy részletvételnél a részletkedvezmény elvesztése vagy egy egyösszegű teljesítés esetére kikötött vételárfizetési kedvezmény elvesztése is lehet hátrányos jogkövetkezmény.
Ha a jogvesztés a kötelezettet “túlságosan sújtaná”, kérelmére a bíróság a joghátrányt mérsékelheti, de csak abban az esetben, ha az arányosság elvének kirívó sérelme, az eset összes körülményei, így a szerződésszegés objektív és szubjektív összetevői miatt a mérséklésre megfelelő indokok hozhatók fel.
Elkerülhető-e szerződésszegés esetén a jogvesztés?
A szerződésszegő fél a jogvesztés elkerülése érdekében bizonyíthatja, hogy úgy járt el a szerződésszerű teljesítés érdekében, ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható (Szegedi Ítélőtábla Gf. III. 30 171/2015.).
