Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság jelenlegi elnökét jelölik köztársasági elnöknek a kormánypártok – jelentette be Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön Balatonalmádiban, a Fidesz-KDNP kétnapos, kihelyezett frakcióüléséről beszámoló sajtótájékoztatón. Novák Katalin köztársasági elnök lemondásának elfogadásáról jövő hétfőn dönt az Országgyűlés.
“A kormánypártok elfogadták az alapszabály szerint a Fidesz elnöke által tett javaslatot, és Dr. Sulyok Tamást, az Alkotmánybíróság elnökét javasoljuk köztársasági elnöknek. Azt gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság elnöke a legmegfelelőbb jelölt erre a tisztségre, és ezért belé vetettük a bizalmunkat”
– mondta Kocsis Máté. “Az Alkotmánybíróság elnöke nagy tekintélyű és mindenki számára komolyan vehető ember” – tett hozzá.
A Fidesz frakcióvezetője közölte:
jövő hétfőn dönt az államfő lemondásának elfogadásáról az Országgyűlés, és a kormánypárti frakciók ezt támogatni fogják szavazatukkal.
Hozzátette: azt tartják helyesnek, ha minél előbb meg tudja választani az Országgyűlés az új köztársasági elnököt, ugyanakkor ennek időpontjáról egyelőre nem tud nyilatkozni, mert ez függ attól is, hogy az ellenzéki pártok állítanak-e államfőjelöltet. “A pénteken tartandó házbizottsági ülés választ adhat a kérdésre” – fűzte hozzá.
A jogszabály szerint amennyiben az államfő az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával lemond megbízatásáról,
a lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges.
Az Országgyűlés tizenöt napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha a köztársasági elnök az elhatározását írásbeli nyilatkozatával fenntartja, az Országgyűlés a lemondás tudomásulvételét nem tagadhatja meg.
A törvény szerint a köztársasági elnök megbízatása a lemondó nyilatkozatban megjelölt, a tizenötödik napnál nem korábbi időpontban, ennek hiányában az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata meghozatalának napján, elfogadó nyilatkozat hiányában az annak meghozatalára nyitva álló határidő eredménytelen elteltével szűnik meg. Ha az Országgyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, a köztársasági elnök megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg.
Az alaptörvény rendelkezik arról, hogy ha az államfő megbízatása idő előtt szűnt meg,
a megszűnéstől számított harminc napon belül az Országgyűlésnek meg kell választania az utódját. A jelöltséghez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.
A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja. Államfővé megválasztható bármely magyar állampolgár, aki elmúlt 35 éves.
A hatályos törvények értelmében a lemondott köztársasági elnök helyébe ideiglenesen a mindenkori házelnök lép.
Az előzményekről ITT olvahatnak.
Az államfő-jelöltől
Sulyok Tamás a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1982-ben jogi szakvizsgát tett. Pályáját bírósági fogalmazóként kezdte a Csongrád Megyei Bíróságon. 1982-től jogtanácsos egy kiskunfélegyházi termelőszövetkezetben, majd 1986-tól Szegeden jogtanácsos. 1991–1996 között a Sulyok–Japport, 1997-től a Sulyok és Ádám Ügyvédi Iroda ügyvédjeként dolgozott. 2004-ben az ELTE ÁJK Jogi Továbbképző Intézetben európai jogi szakjogász képesítést szerzett. A szegedi jogi karon alkotmányjogi szemináriumot és fakultatív kollégiumot tart. Kutatási területe az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon, az Európai Közösség belső piacára vonatkozó szabályozás és az ügyvédi szolgáltatások összefüggései. „Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete” című PhD disszertációját 2013 márciusában védte meg. 2000-től 2014-ig Ausztria tiszteletbeli konzulja Szegeden.
2015. március 30-án, április 1-i hatállyal, az Alkotmánybíróság teljes ülése a testület elnökhelyettesévé választotta. 2016. november 22-én az Országgyűlés az Alkotmánybíróság elnökévé választotta.
Két felnőtt gyermeke van.
A Jogi Fórum 2015-ben életút-interjút tett készített Sulyok Tamással, melyben Sereg Andrásnak mesélt – többek között – családjáról, gyerekkoráról, pályájának alakulásáról, nehézségeiről, pozitív világlátásáról és mentaláitásáról, a jogászság helyzetéről a pártállami időkben, az Alkotmánybíróság szerepének változásáról. A beszélgetés ITT elolvasható.