A halálos betegségével heroikusan küzdő Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász, pontosabban az Ő nevében testvére, Karsai Péter (magánszemélyként) országos népszavazást kezdeményezett két, eutanáziát érintő kérdésben. A kezdeményezés célja, hogy jogalkotó módosítsa a hatályos Büntető Törvénykönyv öngyilkosságban közreműködés tényállását. A kérdéseket a Nemzeti Választási Iroda már közzé is tette hivatalos honlapján.
(Címlapfotó forrása: Karsai Dániel Facebook-oldala)
A tervezett referendum tárgya és tétje
A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. évi törvény (Btk.) 162. § (1) bekezdése szerint: „Aki mást öngyilkosságra rábír, vagy ennek elkövetéséhez segítséget nyújt, ha az öngyilkosságot megkísérlik vagy elkövetik, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Ez a törvényi tényállás az „Öngyilkosságban közreműködés” bűntettének alapesete.
A fenti jogszabály alapján tehát bárki, aki egy külföldön végrehajtott eutanázia esetében más javára segítőként közreműködik, bűntettet követ el és a magyar jogszabályok szerint extraterritoriális hatállyal büntetendő – beleértve adott esetben a kiutazás során kísérőként jelenlévő személyt és a halálba segítő injekciót beadó külföldi állampolgárságú orvost is. Segítőnek minősül tehát, aki bármilyen tevőleges magatartással hozzájárul az életvégi döntés meghozatalában érdekelt fél sikeres eljárásához.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) hivatalos honlapján, a Nemzeti Választási Bizottsághoz (NVB) 2023-ban benyújtott országos népszavazási kezdeményezések sorában már közzétételre került a népszavazási kezdeményezés részeként megfogalmazott két eutanáziát érintő kérdés. A honlapon szereplő információk tanúsága szerint az országos népszavazást Karsai Dániel testvére, Karsai Péter választópolgár kezdeményezte, így ő jogosult a fenti választási szervekkel való kapcsolattartásra.
A kérdések lényege, hogy az öngyilkosságban közreműködés bűntette ne terjedjen ki azon személyekre, akik gyógyíthatatlan beteget annak érdekében, hogy életvégi döntést hozzon meg – bármilyen módon segítenek.
Karsai a Btk. 162. §-ában foglalt szabályt kívánja az eutanáziát érintően népszavazás keretében társadalmi egyeztetésre bocsátani, a kérdések az alábbiak:
1. Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon, teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik gyógyíthatatlan, számukra elviselhetetlen mértékű fizikai vagy mentális szenvedést okozó, és emiatt az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen halálos betegségben szenvednek és az állapotukban nem várható javulás?
2. Akarja-e ön, hogy az Országgyűlés úgy módosítsa a Büntető törvénykönyv öngyilkosságban közreműködést bűncselekménnyé nyilvánító szabályát, hogy az ne vonatkozzon azon, teljes cselekvőképességgel rendelkező személyeknek nyújtott segítségre, akik fizikai állapotuk okán az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen, a javulás lehetősége nélküli helyzetben vannak?
Amennyiben a két kérdés a Nemzeti Választási Bizottság „szűrőjén” átmegy, minimum 200 ezer választópolgár „két igenes” szavazata szükséges ahhoz, hogy az Országgyűlés jogszabályt alkosson a fentiek szerint.
A referendum célja és egyben tétje tehát, hogy a jelenlegi büntető szabályokkal szemben bizonyos esetekben büntetlenséget kaphassanak az aktív eutanáziát segítők.
Hogyan alakulhat a népszavazási kezdeményezés sorsa? Milyen kimenetele lehet a referendumnak?
A referendum jogi lábát a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (Nsztv.) adja meg. A jogszabály preambuluma szerint „Alkotmányos alapelv, hogy a hatalom birtokosa a nép.”
Ennek az alkotmányos alapelvnek ad teret az Nsztv. Bár főszabály szerint egy kezdeményezésben egy kérdés szerepelhet, Karsiaék mégis két kérdésben kívánják az állampolgárok véleményét kikérni – erre is lehetőséget biztosít a jogszabály, amennyiben a két kérdés azonos tárgyú. Abban az esetben tekinthető két kérdés azonos tárgyúnak, ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre.
Amennyiben a kezdeményezés az országos népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes lenne, vagy nem felelne meg e jogszabályban foglalt feltételeknek, az NVI elnöke a kérdést a benyújtásától számított öt napon belül határozattal elutasítja, és nem terjeszti az NVB asztalára. Az NVB a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított 60 napon belül köteles dönteni. Az NVB a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
Országos népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezést az NVI által kiadott aláírásgyűjtő íven lehet támogatni. Az aláírásgyűjtés eredményéről az NVB tájékoztatja az Országgyűlés elnökét.
Az Országgyűlés elnöke az NVB elnökétől kapott tájékoztatás kézhezvételét követő legközelebbi ülésnapon bejelenti a kezdeményezést. Ezt követően, 30 napon belül az alábbiak szerint dönthet az Országgyűlés:
- Ha az érvényes aláírások száma eléri a 200 ezret (ún. kötelező népszavazás), akkor az Országgyűlésnek el kell rendelnie a népszavazást.
- Ha az érvényes aláírások száma 100 ezer és 200 ezer között van, vagy ha a népszavazást a Kormány vagy a köztársasági elnök kezdeményezte (ún. fakultatív népszavazás), az Országgyűlés hatáskörébe tartozik annak eldöntése, hogy elrendeli-e a népszavazást vagy sem.
Van-e jogorvoslati lehetőség az NVB döntésével szemben?
Az NVB (i.) kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni felülvizsgálati kérelmet a Kúriának címezve – azonban az NVB részére – kell megküldeni úgy, hogy az a határozat közzétételét követő 15 napon belül megérkezzen az NVB-hez. A Kúria a felülvizsgálati kérelmet 90 napon belül bírálja el, az az NVB határozatát helybenhagyja, vagy megváltoztatja. A Kúria döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
A Kúria (ii.) a kezdeményezés visszautasításáról hozott határozata ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmet harminc napon belül bírálja el, a kezdeményezés visszautasításáról hozott határozatát helybenhagyja, vagy az NVB-t új eljárásra utasítja.
Mikor lesz érvényes és eredményes a népszavazás?
Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár, azaz – a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok és a magyarországi lakcímmel nem rendelkező, a központi névjegyzékben regisztrált választópolgárok – több mint fele érvényesen szavaz.
Eredményes országos népszavazásról pedig akkor beszélhetünk, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, azaz nincs szavazategyenlőség.
Milyen kötőereje van a népszavazásnak?
Az Országgyűlés köteles a népszavazás napjától számított 180 napon belül az érvényes és eredményes népszavazás döntésének megfelelő törvényt megalkotni.
A népszavazással hozott döntés 3 évig köti az Országgyűlést.
Van-e jogorvoslati lehetőség az Országgyűlés eljárásával szemben?
Ha az Országgyűlés (i.) elrendelte az országos népszavazást vagy (ii.) a kötelező népszavazás elrendelését utasította el, az erre vonatkozó
döntés közzétételét követő 15 napon belül bárki kezdeményezheti a határozat felülvizsgálatát az Alkotmánybíróságnál.
A kérelem alapjául kizárólag olyan körülmény szolgálhat, melyben lényeges változás következett be a kérdés hitelesítése és a népszavazás elrendelése között, és amelyet így az NVB, illetve a Kúria a kérdés hitelesítése során nem vehetett figyelembe.
Ennek értelmében a népszavazási kérdés tartalmát érintő, illetve a kérdés hitelesítésével összefüggő alkotmányossági aggályokra hivatkozni nem lehet.
Az Alkotmánybíróság 30 napon belül dönt, az eljárás során az Országgyűlés határozatának Alaptörvénnyel való összhangját és törvényességét vizsgálja. Érdemi vizsgálat esetén az Alkotmánybíróság az Országgyűlés határozatát helybenhagyja vagy az határozatának megsemmisítése mellett az Országgyűlést új határozat meghozatalára hívja fel.
Karsaiék várakozása szerint – a fenti eljárási határidők figyelembevételével –
az életvégi döntésekről szóló referendum optimális esetben, vagyis legkorábban a 2024. évi önkormányzati- és európai parlamenti választások napján – 2024. június 9-én – kerülhet a választópolgárok elé.
Mindeközben zajlik a „Karsai kontra Magyarország” per a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán
Karsai Dániel az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) indított pert a Magyar Állam ellen az aktív eutanázia legalizálása érdekében, így jelenleg két fronton, Strasbourgban és Magyarországon is aktívan küzd azért, hogy halálos betegségének végstádiumában életvégi döntést hozhasson és elkerülve ezzel a méltatlan véget, méltó módon távozhasson az életből.
Az EJEB előtt folyamatban lévő Karsai kontra Magyarország per több szempontból is rendhagyó: egyrészt azt Karsai Dániel állapotára tekintettel gyorsított eljárás keretében tárgyalják, másrészt egy hosszabb szakértői meghallgatásra is sor került, melyre a bíróság 70 éves történetében eddig mindösszesen 2 alkalommal volt példa.
Az egyediséget fokozza továbbá, hogy 5 magánszemély – 4 gyógyíthatatlan beteg (két ALS-es és egy szklerózis multiplexben szenvedő házaspár) valamint egy egészséges állampolgár – is csatlakozott a nemzetközi plénum előtt zajló perhez. A médiában a csatlakozókat csak Karsai Dániel „sorstársaiként” emlegetik.
A strasbourgi bíróság az alkotmányjogász szerint a legoptimálisabb esetben is január végén vagy február elején hozhat döntést az ügyében, amelynek számos végkimenetele lehet. Előfordulhat, hogy az EJEB nem marasztalja el a Magyar Államot az emberi élet védelmére való hivatkozással, de akár az is, hogy jogalkotási, illetve jogszabálymódosítási kötelezettséget állapít meg határozatában – az utóbbi esetekben hazánk köteles lesz az aktív eutanáziát valamely módon engedélyező jogszabályt alkotni.
Az életvégi döntések és a kegyes halál a legkényesebb emberi jogi témakörök közé tartoznak, mind vallási, mind morális, valamint filozófiai szempontból számos kérdést vetnek fel. Karsai Dániel ügye most új lendületet, szamai és emberi érvei új nézőpontokat, személyisége és hozzáállása pedig kultúrált hangnemet adott a fellobbanó társadalmi párbeszédnek. A 2 napos strasbourgi tárgyalást követően az alkotmányjogász úgy nyilatkozott:
„Ez egy olyan cél, amiért hajlandó vagyok élni – akármilyen körülmények között.”
