„Azon az ajtón kopogtatok, amelyen egyedül nem vagyok képes belépni. Kérem a tisztelt bíróságot, hogy segítsenek ebben” – mondta a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB) felszólalásában a halálos betegségével heroikusan küzdő Karsai Dániel ügyvéd, alkotmányjogász. November 27-én és 28-án zajlott le a Karsai kontra Magyarország per első felvonása. A kérelmet a bíróság gyorsított eljárásban vizsgálja, ítélet már a jövő év elején születhet.
„Dr. Karsai Dániel András vagyok, 46 éves, ügyvéd, alkotmányjogász. Valamint halálos beteg.” – tette közzé 2023. szeptember 27-én, vagyis bő két hónappal ezelőtt közösségi médiafelületén Karsai Dániel köztiszteletben álló ügyvéd, alkotmányjogász. Megrendítő soraival tudatta a világgal, hogy ugyanabban a gyógyíthatatlan ALS (moto-neuron) betegségben szenved, amelyben a világhírű atomfizikus, Stephen Hawking is elhunyt.
A fiatal ügyvéd bejegyzésében arról tájékoztatta követőit, hogy a társadalom széles körét érintő témában, az eutanázia hazai legalizálásért indít keresetet Magyarország ellen:
„Személyes és szakmai véleményem szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogaimat sérti, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot. Minthogy Magyarországon ezen jogsérelem orvoslására jogi út nem áll rendelkezésre, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultam.”
Karsai számára Strasbourg nem ismeretlen terep: 4 évig dolgozott az Emberi Jogok Európai Bíróságán, ahol több mint ezer angol, illetve francia nyelvű határozat-tervezet elkészítésében vett részt. Szakmai munkássága alkotmányjogászként is kiemelkedő, fiatal kora ellenére széleskörű, 20 éves szakmai tapasztalattal bír az alapjogok területén. Ügyvédi irodája képviseletet nyújt a strasbourgi emberjogi bíróságon, hazánkban az Alkotmánybíróság előtt, valamint személyiségi jogi, munkajogi és közérdekű adatok megismerése tárgyában indított perekben egyaránt. Gyakran keresik fel jogász szakértőként közéleti kérdésekben, az elmúlt 10 évben számos alkotmányosságot érintő és közjogi témájú ügyben szólalt fel és nyilatkozott különböző sajtóorgánumoknak.
A fiatal ügyvéd által indított Karsai kontra Magyarország per az egyik legalapvetőbb emberi jogi ügynek, az emberi élet és a méltóságteljes halál kérdésében zajló párbeszédnek ad teret nemzetközi szinten.
November 27-én a per első tárgyalási napja szakértők meghallgatásával kezdődött – ez a strasbourgi bíróságon egyedülállónak számít. A meghallgatás zárt ajtók mögött zajlott, ahol Sándor Judit bioetikus és a francia Regis Aubris palliatív-ellátás szakértő válaszolt a bíróság kérdéseire.
November 28-án, a nyilvános tárgyalási napon Karsai Dániel szívbe markoló sorokkal kezdte meg strasbourgi felszólalását – a tárgyalásról készült videó ITT megtekinthető – ebből idézünk:
„Álmomban a 80. születésnapomat ünnepeltük. Minden családtagom és barátom eljött hozzám. Meccset néztünk, boroztunk. Politikáról, fociról és az élet dolgairól beszélgettünk. Aztán, amikor már késő éjszakára járt az idő, aludni tértem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felébredtem, és szembesültem a rideg valósággal: csak 46 éves vagyok és ALS-em van. Az ALS minden egyes nappal közelebb visz a teljes mozgásképtelenséghez, a másoktól való teljes függéshez.”
Karsait egy fiatal jogászokból álló ügyvéd csapat kísérte a tárgyalásra, ügyvédje Stánicz Péter az alábbiak szerint érvelt az aktív eutanáziát érintő jogszabályok megengedhetősége mellett:
“Magyarországon öt év börtön is várhat arra, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is. A mostani magyar szabályozás sérti a betegek alapvető emberi jogait, és diszkriminatív, hiszen hiába engedélyezi az életfenntartó kezelések visszautasítását, ez az ALS-betegek esetében értelmezhetetlen. Ennek az állapotnak pont az a lényege, hogy nincs kezelés.”
A Magyar Kormány képviseletében az Igazságügyi Minisztérium egy vezető beosztású jogásza, Tallódi Zoltán azzal kezdte, hogy “az ügy a minisztérium munkatársainak is megterhelő érzelmileg” – ráadásul Karsai korábban maga is dolgozott az Igazságügyi Minisztériumban –, de szakmai nézőpontból kell hozzáállniuk a kérdéshez. Fenntartotta a bíróság előtt azon álláspontját, melyet a Kormány ellenkérelmében is megfogalmazott. Eszerint: “Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánjuk legalizálni. Határozott az álláspontunk, és elfogadhatatlannak tartunk minden olyan döntést, törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára.”
A magyar kormány a bírósági eljárásban azt az álláspontot képviseli, hogy az Alaptörvény II. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikke is biztosítja az élethez való jogot. Ezzel szemben sem az Alaptörvény, sem a nemzetközi jog előírásai, így az egyezmény sem biztosítják a halálhoz való jogot.
“A méltóság kiteljesedése és annak megtartása nem politikai vagy világnézeti kérdés, hanem alapjog. A mi álláspontunk, hogy nem kerekedhet felül az élet szentségén. Az élet védelme elsődleges a keresztény kultúrában, így Magyarországon is. Az életről történő lemondás, az eutanázia számtalan visszaélésre is lehetőséget ad. Az emberi élet szent és sérthetetlen, mely értékrendünket az Alaptörvényünk is tükrözi. Álláspontunk határozott: senki, semmilyen indokból nem veheti el más életét” – szögezi le a kormány álláspontjában, arra kérve a strasbourgi testületet, hogy döntésénél egy 2001-es angol jogesetet, a „Pretty kontra Egyesült Királyság” ügyben kifejtett álláspontot tartsa irányadónak.
A Pretty kontra Egyesült Királyság-ügyben egy gyógyíthatatlan beteg brit nő, bizonyos Diane Pretty azért fordult Strasbourghoz, mert egyedül nem tudott öngyilkosságot elkövetni, az ehhez nyújtott segítség viszont bűncselekménynek számít a NAgy-Britanniában hatályos jog alapján. A bíróság végül azt állapította meg, hogy a brit állam nem sértette meg az Emberi Jogok Európai Egyezményét, mert nincs általános konszenzus az Európa Tanács államai között, mely szerint megengedhető lenne, hogy a halál joga levezethető az élethez való jogból.
Karsai Dániel és ügyvéd csapata szerint a Pretty-ügy óta már 21 év eltelt, a jog fejlődik – mára már öt ország teljesen, több másik pedig részlegesen engedélyezte az eutanáziát.
Bár a kormányközeli sajtó Karsai Dániel ügyével érdemben nem foglalkozik, a kérdés a rendszeresen megtartott Kormányinfón és a Parlamentben is téma – egyelőre azonban eredménytelenül, olykor méltatlanul félreseperve. Az ügyvéd többször hangsúlyozta, hogy bár ez számára személyes ügy – hiszen a saját küzdelmén keresztül tud érvényt szerezni akaratának – “valójában 9,6 millió honfitársunk ügyéről van szó”, ezért is szereti azt Karsai kontra Magyarország helyett Karsai Magarországért perként aposztrofálni. Az elmúlt néhány hétben öt új magyar beadvány is érkezett az EJEB-hez hasonló ügyekben.
Karsai Dániel hangsúlyozza: nem a Magyar Állam ellen harcol, csupán annak lehetőségéért, hogy amennyiben gyógyíthatatlan betegsége emberhez méltatlan, kizárólag szenvedést jelentő végstádiumához ér, cselekvőképessége birtokában, még tiszta tudattal dönthessen arról, hogy mikor távozik a saját életből, hogy emberhez méltó módon távozhasson, amennyiben egy mód van rá, a hazájában, és hogy senkit ne büntethessenek azért, mert őt ebben irgalomból segíti.
“Késleltethetem a fizikai képességeim teljes elvesztését, de nem tudom elkerülni. (…) Nagyon szerencsés vagyok, mert jelenleg teljes, boldog életet élek. De előbb vagy utóbb eljutok majd oda, ahol már értelmetlen lesz élni. Elkerülhetetlenül a testembe leszek zárva, mentális képességeim teljes birtokában” – mondta a bíróság előtt.
“Csak a gyáva és lusta ember választja a halált a szenvedés miatt, de csak egy őrült él a szenvedés kedvéért – mondja Seneca” – idézi Karsai gyakran a görög filozófust. “Mélységesen egyetértek” – teszi olyankor hozzá.
“Fontos döntés előtt áll a Karsai kontra Magyarország ügyben a strasbourgi bíróság, mely az európai jogfejlődés szempontjából elmozdulást jelenthet az eddigiekhez képest. Jelenleg ugyanis az élethez való jog az EJEB számára előbbre való az emberi méltósághoz való jognál, de az utóbbi pár évtizedben voltak már olyan ügyek a bíróság asztalán ( pl. a svájci vagy a brit állam ellen), melyekben az emberi méltóság felé mozdult el a döntés. A változás szele tehát érezhető, de Karsai ügyében rengeteg érv ütközik pro és contra, ezért az is elképzelhető, hogy a bíróság most gátat vet ennek a tendenciának” – nyilatkozta a médiában Karsai Dániel strasbourgi perével kapcsolatban Somos András ügyvéd, Karsai gyermekkori barátja.
“Az életvégi döntésekkel kapcsolatban ma Magyarországon nem az Alaptörvény jelenti a problémát, hanem a büntető törvénykönyv és az egészségügyi törvény szabályozása. Hazánk 1992-ben csatlakozott az 1950-es római egyezményhez, mely az emberi jogokat garantálja az Európa Tanács 46 tagállamában. Amennyiben tehát az EJEB Karsai Dániel számára kedvezően dönt, és ezzel támogatja a változást az életvégi döntések kérdésében, akkor ezt a magyar jogrendszernek is adaptálnia kell. Én nem nagyon tudok olyan döntést, amelyet szándékosan ne hajtott volna végre Magyarország. Ez nem politikai kérdés” – hangsúlyozta Somos András.
Karsai Dániel aktív eutanáziát érintő törekvése mára valóságos misszióvá nőtte ki magát, ügyével már a nemzetközi sajtó is foglalkozik. Gyakorlatilag nem telik el nap, hogy ne jelenne meg a hírekben kezdeményezése és az életvégi döntések problematikája – politikusok, közéleti személyek, egyházi méltóságok és követők ezrei fejezik ki mélységes tiszteletüket és támogatásukat a méltóságteljes halálért vívott harcában.
