Mára a magyar lakosság körében is egyre elterjedtebb a kamerás megfigyelés tulajdonvédelmi eszközként való használata. De magánszemélyként hova szerelhetünk fel jogszerűen kamerát, illetve mit figyelhetünk meg azzal? Jogunk van-e például egy köztemetőben szeretteink sírhelyét bekamerázni egy esetleges sírrongálás vagy a lopások megelőzése érdekében?
A kamerás megfigyelés hatása egyrészt prevenciós (elrettentheti a rosszban sántikálót a bűncselekmény elkövetésétől), másrészt, egy jogellenes cselekmény bekövetkezése esetén segítik a bűnüldöző szerveket az elkövető beazonosításában. Közterületi kamerázást, illetve személymegfigyelést a hatályos jogszabályok szerint a rendőrség, a közterület-felügyelet, a közterület felügyelő, valamint az adott település jegyzője – illetve az általa kijelölt köztisztviselő – végezhet, illetve rendelhet el. Magánszemély is felszerelhet magántulajdona (ingó- és ingatlan vagyona) védelmében kamerát, de kizárólag a magántulajdonán – vagyis közterületen nem. A közterületi- illetve a magánszemély által magántulajdona védelmében való kamerázás tehát külön engedély nélkül is jogszerű, adatvédelmi szempontból azonban a kettő eltérő megítélés alá esik, eltérő szabályokkal – ezt fontos tudni.
De vajon védhető-e adatvédelmi szempontból jogszerűen megánszemély által egy köztemetőben lévő sírhely és annak tartozékai, mint magántulajdon kamerás megfigyeléssel?
Ezt a kérdéskört vizsgálta egy önkormányzat jegyzője által kezdeményezett állásfoglalás keretében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH). A vizsgálati eljárást lakossági bejelentés alapján a jegyző kezdeményezte, miután felszólítására sem került a tárgybéli kamera eltávolításra.
Az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) fogalommeghatározásai alapján valakinek a képmása, a róla készített kép- és hangfelvétel személyes adatnak, ezek készítése, rögzítése, tárolása, valamint az adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül.
A vizsgálati eljárás során elhatárolandó szempont volt a magánszemélyek által kizárólag magántulajdonuk kamerás megfigyelésének esete – amely nem tartozik a GDPR hatálya alá -, illetve a magánszemélyek által igencsak szűk körben alkalmazható közterületen történő magáncélú kamerás megfigyelés esete.
Az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019. számú iránymutatásában megállapította, hogy általánosságban a saját tulajdonú terület megfigyelése céljából kialakított kamerás megfigyelőrendszer alkalmazása a terület határáig terjedhet. Kivételes esetben azonban felmerülhet olyan helyzet, hogy a kamerás megfigyelés terjedelme nem szűkíthető le a saját tulajdonú területen belülre, mivel ilyen módon az nem biztosítana kellően hatékony védelmet. Megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések (például: a megfigyelés céljának szempontjából nem releváns terület kitakarása vagy a megfigyelt rész informatikai eszközökkel történő szűrése) alkalmazása mellett
a magánszemély bizonyos esetekben jogosult lehet kiterjeszteni a kamerás megfigyelést a saját tulajdonú terület közvetlen környezetére is.
A NAIH állásfoglalásában kihangsúlyozta, hogy
a temetőkben zajló események a magánszféra védelme és az érintettek jogai szempontjából kiemelten érzékeny jellegűek; a temetők esetében mindenekelőtt a kegyeleti jog tiszteletben tartása a legfőbb cél.
Az adatkezelés jogszerűségének vizsgálata tárgyában irányadó szempont, hogy a köztemető – mint speciális helyszín – jellegéből adódóan vallási és társadalmi rítusok színtere is egyben, ahol nem ritkák az érzelemkitörések sem, ezen kívül a gyászolók, látogatók szeretteikre emlékezve általában magányra vágynak. Ennek megfelelően
nyitvatartási időben a temetőbe látogató személyeket nem szabad kamerás megfigyelés alá vonni, ugyanis a kamerák kifejezetten sértik az ott tartózkodó személyek emberi méltóságát.
Adatvédelmi szempontból azonban nyitvatartási időn kívül a sírkőrongálások elkerülése érdekében a rögzített felvételek szükséges ideig történő tárolása bizonyos esetekben – természetesen nem magánszemélyek, hanem annak fenntartója által üzemeltetett kamerák esetében – az adatvédelmi hatóság szerint elviekben lehetséges lehet.
A NAIH döntésében leszögezte, hogy
a köztemetőben kamerát elhelyező magánszemély adatkezelő több ponton is megsértette a GDPR-ból fakadó előírásokat.
A NAIH következetes gyakorlatában is kifejtette, hogy a temető üzemeltetője sem figyelheti meg nyitvatartási időben a temetőben tartózkodó személyeket.
Nyitvatartási időn kívül azonban adatvédelmi szempontból nem aggályos a kamerás megfigyelés, de a kamerák akkor sem irányulhatnának az egyes temetési helyek, síremlékek megfigyelésére – azok csupán a temető határán és a temetőben található főbb csomópontok mentén kerülhetnének elhelyezésre.
