Az utóbbi időben rendkívül elterjedté vált az ún. menetrögzítő (fedélzeti) kamerák (angolul: dashcam) alkalmazása. Mindegy, hogy autós kameráról, motoros vagy éppen sisakra szerelhető biciklis készülékről van szó, a használatuk célja ugyanaz, a közlekedési eszköz környezetének rögzítése jó minőségű képfelvételek, videófelvételek formájában. A terület egységes, átfogó jogi szabályozásának hiányában nehéz helyzetben vannak azok, akik jogszerűen szeretnék ezeket az eszközöket üzemeltetni a hétköznapokban. A menetrögzítő kamerákkal kapcsolatos kérdéseket vizsgálva elsősorban az adatvédelmi jogi követelményekkel kell tisztában lenni, ezért a jelen cikkben az ilyen típusú kamerákra vonatkozó alapvető adatvédelmi jogi szabályokat tekintjük át.

Kiindulóponként azt szükséges tisztázni, hogy amennyiben a menetrögzítő kamerák által készített felvételeken beazonosítható (felismerhető) természetes személyek szerepelnek, akkor a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679. sz. rendelete (a továbbiakban: GDPR) 4. cikk 2. pontja szerinti adatkezelés valósul meg, hiszen egy ember arca, képmása, a felvételen látható cselekménye személyes adatnak, a képfelvétel készítése, valamint a személyes adatokon elvégzett bármely művelet pedig adatkezelésnek minősül.[1]

További lényeges szempont, hogy jóllehet a menetrögzítő kamerák által készített felvételekkel megvalósul a GDPR szerinti adatkezelés, azonban ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy minden ilyen adatkezelésre alkalmazni kell az uniós jogszabály előírásait. A GDPR egyik legfontosabb kivételszabálya, hogy a rendelkezéseit nem kell alkalmazni az ún. magáncélú adatkezelésekre, amikor a személyes adatokat valaki kizárólag személyes vagy otthoni tevékenysége keretében kezeli és a tevékenysége nem hozható összefüggésbe semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel.[2]

Az Európai Unió Bírósága a Ryneš kontra Úřad ügyben hozott ítéletében elvi éllel kimondta, hogy

nem tartoznak a magáncélú adatkezelés fogalomkörébe azok a videókamerás megfigyelések, melyek közterületre – ezáltal az adatkezelést folytató személy magánszféráján kívülre –  is irányulnak.[3]

A NAIH még egy GDPR alkalmazandóvá válását megelőző időszakban készített jelentésében összefoglalta, hogy a fedélzeti kamerák alkalmazása mely feltételek fennállása esetén tartozhat a magáncélú adatkezelés körébe. Ilyen körülmény többek között,

ha a kamerát magánszemély üzemeltetheti, a felvételek csak rövid ideig őrizhetőek meg és gondoskodni kell azok biztonságos tárolásáról, a felvételek nem hozhatók nyilvánosságra, továbbá nem valósulhat meg kimagaslóan jó képminőség és folyamatos, hosszabb időt felölelő képrögzítés.[4]

Ha valaki tehát úgy szeretne fedélzeti kamerát használni, hogy a fenti kivételi körbe nem esik bele a tevékenysége, akkor szem előtt kell tartania az uniós adatvédelmi előírásokat. Tekintsük át, hogy melyek ezek a legfontosabb követelmények.

Ha valaki menetrögzítő kamerát használ adatkezelőnek minősül, tehát az elszámoltathatóság elve alapján kizárólag az ő felelőssége, hogy megfeleljen a GDPR előírásainak, továbbá képesnek kell lennie a megfelelés igazolására. Az adatkezelésnek mindig egy konkrét és jogszerű célból kell történnie, ilyen lehet tipikusan a baleset bekövetkezésekor történő bizonyítékgyűjtés.[5] A jogszerű adatkezelés fontos feltétele, hogy az adatkezelő rendelkezzen a GDPR 6. cikk (1) bekezdése szerinti megfelelő jogalappal. A kamerás megfigyelések esetén a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogalap kerül a leggyakrabban alkalmazásra, ilyenkor

az adatkezelés akkor jogszerű, ha az az adatkezelő jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges.

Ezen jogalap alkalmazásának az előfeltétele, hogy az adatkezelő lefolytassa az ún. érdekmérlegelési tesztet, melyben az adatkezelőnek mérlegelnie kell az adatkezelés valamennyi körülményének (pl.: fedélzeti kamerák által gyűjtött adatok kategóriái, mennyisége, az adatkezelés térbeli és földrajzi kiterjedése, a megfigyeléssel érintett természetes személyek száma) a figyelembevételével, hogy az adatkezeléshez fűződő jogos érdeke (pl.: hatósági vagy bírósági eljárásban való jogérvényesítés) elsőbbséget élvez-e az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben.[6]

Az Európai Adatvédelmi Testület (a továbbiakban: Testület) egy iránymutatásában kimondta, hogy ha a menetrögzítő kamera telepítésének a célja egy közúti baleset bekövetkezésekor történő bizonyítékgyűjtés, akkor ezen cél eléréséhez nem szükséges a forgalom és az út mellett tartózkodó személyek folyamatos megfigyelése, mivel az érintettek magánszférájába való túlzott mértékű beavatkozásnak minősül, ha egy csupán feltételezett közúti balesethez való bizonyítékgyűjtés érdekében folyamatosan megfigyelik őket.[7]

Az ír adatvédelmi hatóság egy 2022. évi iránymutatásában felhívta a figyelmet arra, hogy a fedélzeti kamerák alkalmazása során nagyon fontos követelmény a GDPR szerinti átláthatóság elve, ez alapján a felvételen szereplő érintetteket jól látható jelzéssel (pl.: piktogram) tájékoztatni kell a megfigyelés tényéről, továbbá valamilyen módon (pl.: elektronikus úton, szóban) az adatkezelés legfontosabb körülményeiről (cél, jogalap, megőrzési idő, stb.). A felvételek megőrzési idejének az adatkezelés céljához kell igazodnia, ami azt jelenti, hogy

ha a felvétel készítésének a célja a bizonyítékgyűjtés, akkor a felvétel csak a kapcsolódó eljárás időtartamáig őrizhető meg.

Az adatkezelőnek a megfelelő technikai és szervezési intézkedésekkel garantálnia kell, hogy jogosulatlanul ne férjenek hozzá a fedélzeti kamera által rögzített személyes adatokhoz. Fontos továbbá, hogy a menetrögzítő kamera által készített felvétel nyilvánosságra hozatala (pl. valamely social media felületen) egy önálló adatkezelési célnak minősül (szemben pl. a bizonyítékgyűjtési céltól), így ez esetben az adatkezelő felelőssége, hogy a fentiek szerint megfelelően kialakítsa az adatkezelés körülményeit.[8] Természetesen

nem kizárt, hogy a felvétel nyilvánosságra hozatala az adatvédelmi jogi előírásokkal összhangban történik, hiszen előfordulhat, hogy a közérdek (véleménynyilvánítás szabadsága) megelőzi a személyes adatok védelméhez fűződő jogot (ld.: Forbes ügy).[9]

Felmerül a kérdés, hogy amennyiben a fedélzeti kamerát alkalmazó adatkezelő a fenti szigorú szabályoknak nem felel meg maradéktalanul, felhasználhatja-e egy hatósági vagy bírósági eljárásban az adatvédelmi jogi előírásokat sértő módon készített felvételt.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 269. § (1) bekezdés d) pontja alapján a perben nem használható fel az a bizonyítási eszköz, amelynek a bíróság elé terjesztése személyiségi jogot sértene. Figyelemmel arra, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jogot a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2:43.§ e) pontja a személyiségi jogok körébe sorolja, így főszabály szerint

az adatvédelmi jogi előírásokat sértő módon megszerzett bizonyítási eszköz nem használható fel a perben, azonban az eljáró bíróság – a Pp. 269.§ (4) bekezdés a) -e) pontokban meghatározott körülményeket mérlegelve – dönthet úgy, hogy a jogsértő bizonyítási eszközt figyelembe veszi.

A fentieket támasztja alá a Legfelsőbb Bíróság (mai Kúria) egy korábbi döntése, melyben elvi éllel kimondta, hogy

bírósági vagy szabálysértési eljárásban közömbös, ha a felvétel a személyiségi jogok megsértésével készült, mivel az igazság érvényesülésének a biztosítása közérdek.[10]

Összefoglalva megállapítható, hogy ha a menetrögzítő kamera alkalmazása nem esik a magáncélú adatkezelés kivételi körébe, akkor a felvételeket csak rendkívül szigorú és összetett adatvédelmi jogi előírások betartása mellett lehet jogszerűen kezelni. Igaz, az eljáró bíróság dönthet a felvétel bizonyítékként való felhasználhatóságról, ha úgy ítél meg, hogy az igazság érvényesüléséhez fűződő közérdek megelőzi a személyes adatok védelméhez fűződő jogot, azonban ez csak a bizonyítékgyűjtési cél esetén alkalmazható kivételszabály, így összességében érdemes a menetrögzítő kamerák használata során az adatvédelmi előírásoknak való minél teljesebb megfelelésre törekedni.

__________________________________________________________________________________

[1] https://www.naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=747:kamerarendszer-uzemeltetese-tarsashazban (utolsó letöltés dátuma: 2023.10.17.)

[2]  Buzás Péter – Péterfalvi Attila – Révész Balázs (szerk.): Magyarázat a GDPR-ról. Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2018, 55.

[3] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:62013CJ0212 (utolsó letöltés dátuma: 2023.10.17.)

[4] https://www.naih.hu/files/adatved_jelentes_NAIH-2016-2198-V.pdf (utolsó letöltés dátuma: 2023.10.17.)

[5] edpb_guidelines_201903_video_devices_hu.pdf (europa.eu) (utolsó letöltés dátuma: 2023.10.17.)

[6] https://www.naih.hu/files/Adatved_allasfoglalas_NAIH-2020-4103.pdf (utolsó letöltés dátuma: 2023.10.17.)

[7]https://edpb.europa.eu/sites/default/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_hu.pdf (utolsó letöltés dátuma: 2023.10.17.)

[8]https://www.dataprotection.ie/sites/default/files/uploads/2022-05/Guidance%20for%20Drivers%20on%20the%20use%20of%20Dash%20Cams_May2022_0.pdf  (utolsó letöltés dátuma: 2023.10.17.)

[9] https://naih.hu/files/NAIH-2020-838-2-hatarozat.pdf (utolsó letöltés dátuma: 2023.10.17.)

[10] https://naih.hu/files/allasfoglalas_kamera_sajat_gepjarmuben.pdf (utolsó letöltés dátuma: 2023.10.17.)