A tanulmány a személyiségvédelem intézményrendszerét, szabályozásának fejlődését a közéleti szereplőnek minősülő személyek, valamint az állam működésében részt vevők szempontjából mutatja be.
Az általános személyiségvédelem egy több jogágat érintő jogintézmény: az általánosság szintjén a polgári jog szabályozási rendszerébe tagozódott be, a személyiségi jogok egyes részjogosítványai ugyanakkor közvetlenül kapcsolódnak a büntetőjoghoz, valamint más jogintézményekhez képest a személyiségi jogok megsértése kapcsán a jogalkalmazás szintjén is gyakrabban kerülnek felszínre alkotmányos kérdések. Ugyanez a komplexitás a tanulmány középpontjában álló speciális személyi körre vonatkozó személyiségvédelmi rendelkezéseket is jellemzi. A Szerző a hazai szabályozás kialakulásához vezető út bemutatása során a külföldi, illetve nemzetközi jogi előzmények mellett a hazai jogi környezet megteremtésében fontos szerepet játszó alkotmánybírósági határozatokra is kitér. Vizsgálja, hogy a bírói gyakorlat miként értelmezi a közszereplői minőség és a közügy fogalmát, milyen mértékben követte, illetve követi a nemzetközi jogi, így különösen az Emberi Jogok Európai Bíróságának, valamint az Alkotmánybíróságunk által lefektetett elveket.
A Szerző bírósági titkár. A tanulmány a Szerző Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Deák Ferenc Továbbképző Intézete Médiajogi szakjogász képzésére készült, 2020. évi szakdolgozatának módosított, aktualizált változata.
