A közérdekű adatok megismerhetőségét megalapozó jogszabályok a közügyek átláthatóságának biztosítékai. De mely adatok közérdekűek? Ki és milyen eljárás mentén ismerhet meg közérdekű adatot? Ki és milyen indokkal korlátozhatja a közérdekű adat nyilvánosságát? Milyen indokkal indítható per az adatkezelő ellen, és melyek a kiadás megtagadásának tipikus indokai?
A közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető normák teremtik meg azt a szabályrendszert, amely mentén a közügyek átláthatósága bárki számára biztosított kell, hogy legyen.
A közérdekű adatok kiadása iránti jogosultság szoros összefüggést mutat az információszabadsággal, mint az állam közadataihoz való hozzáférés jogát megtestesítő jogosultsággal. Az információszabadság közelebbről az államszervezet gazdálkodásával, működésével kapcsolatos adatok nyilvánosságának az érvényre juttatását foglalja magában.
Az információszabadsághoz való jog az Alaptörvényben nevesített alapjog, amelyet a VI. cikk akként tölt meg tartalommal, hogy
„Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.”
Melyek a közérdekű adatok?
A definíciót az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) határozza meg, amely szerint a közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat. Említést kell tenni a közérdekből nyilvános adatok köréről is, amelyek a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adatot magában foglalnak, amelyek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A megismerhetőségükre irányuló követelmények tehát az ágazati törvényekben találhatók. A két adatkört egyszóval közadatként definiálja a jogalkotó.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja szerint
„a közérdekű adatok megismerése által biztosított a közpénzekkel való gazdálkodás ellenőrzése, a korrupció elleni harc elősegítése, a demokratikus közvélemény formálásának és a megalapozott véleménynyilvánítás, mint a felelősségteljes döntéshozatal alapjának megteremtése, valamint a sajtó és a kutatási élet szabadságának biztosítása.”
Ki és milyen eljárás mentén ismerhet meg közérdekű adatot?
Az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerint
a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be.
A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. A közfeladatot ellátó adatkezelő, az adat megismerésére irányuló igény beérkezését követő 15 napon belül köteles eleget tenni az adatkérésnek. Az adat kiadása mellőzhető abban a részben, amelyben az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyezik – feltéve, hogy az azonos adatkörbe tartozó adatokban változás nem állt be.
Az adatigénylő beazonosításához elengedhetetlenül szükséges természetes személy esetén neve, nem természetes személy esetén megnevezése és elérhetősége, amelyre az adatigénylés eredménye továbbítható.
Jogszabály lehetőség teremt továbbá az adat másolatának adathordozón történő kiadására a megfelelő költségelőlegezés eredményeként.
Melyek azok az adatok, amelyek kívül esnek a bárki számára megismerhető adatok körén?
A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságának korlátozása körében az Alkotmánybíróság a 12/2004. (IV. 7.) AB határozatában elvi éllel mondta ki, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.
„Egy demokratikus társadalomban a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni”.
A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem ismerhető meg, ha az a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adat. A jogszabály taxtíve felsorolja a minősítésre jogosultak és a minősítéssel védhető közérdekek körét. A törvény rögzíti azt is, hogy a minősítő – ha törvény rövidebb határidőt nem állapít meg – köteles legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általa, a jogelődje vagy más minősítő által készített és a felülvizsgálat időpontjában feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot.
Fentiek mellett az Infotv. rögzíti, hogy közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával – törvény
- honvédelmi érdekből;
- nemzetbiztonsági érdekből;
- bűncselekmények üldözése vagy megelőzése érdekében;
- környezet- vagy természetvédelmi érdekből;
- központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből;
- külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra tekintettel;
- bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel;
- a szellemi tulajdonhoz fűződő jogra tekintettel
korlátozhatja.
A közérdekű adatok megismerése korlátozható továbbá uniós jogi aktus alapján az Európai Unió jelentős pénzügy- vagy gazdaságpolitikai érdekére tekintettel, beleértve a monetáris, a költségvetési és az adópolitikai érdeket is. A korlátozással érintett körbe tartozik továbbá az üzleti titok, a banktitok és az adótitok is.
A közérdekű adatigénylés megtagadható döntéselőkészítésre való hivatkozással is – de melyek a döntéselőkészítő anyagok, iratok?
A közfeladatot ellátó szervek által kezelt dokumentumok tartalmazhatnak olyan információt, amelyeknek titkosítása alkotmányosan nem kifogásolható.
Jogrendszerünk ma több lehetőséget biztosít arra, hogy az iratokba foglalt közérdekű adatok egy része stabil kormányzás érdekében ne legyen megismerhető. A közfeladatot ellátó szerveknek mérlegelniük kell, hogy az egyes adatok tekintetében fennáll-e olyan közérdek, amely a nyilvánosság korlátozását indokolná. Ennek hiányában a közérdekű adatot ki kell adni a megismerést igénylő személynek vagy szervezetnek.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tájékoztatása szerint
a közfeladatok illetéktelen befolyástól mentes ellátását szolgálja, hogy a döntés meghozatala előtt a döntés megalapozását szolgáló adatok, illetve az azokat tartalmazó dokumentumok a keletkezésüktől számítva legfeljebb tíz évig elzárhatók a nyilvánosság elől.
Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a nyilvánosság kizárása nem vezet a döntési folyamat átláthatatlanná tételéhez, illetve, ha erősebb közérdek fűződik az adatok titokban tartásához, mint azok nyilvánosságra hozatalához.
Az Infotv. alapján döntést megalapozó adatként indokoltan zárhatók el a nyilvánosságtól azok az információk, amelyek ténylegesen a döntési folyamat részét képezik, és nyilvánosságra hozataluk veszélyeztetné a végrehajtás sikerét, vagy például egyes piaci szereplőket indokolatlan előnyökhöz juttatna. A védelem a döntés meghozatala után is megilleti azokat az adatokat, amelyeknek a megismerése veszélyeztetné az érintett szerv törvényes működési rendjét, vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását.
A döntéselőkészítésre való hivatkozás gyakran szolgál közérdekű adatigénylés megtagadásának alapjául.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja szerint erre az adatkiadás megtagadási okra sokszor hivatkozik az adatkezelő, ugyanakkor a per folyamatban léte alatt általában maga a döntés időközben már megszületik. Ilyen esetben csak akkor válik eredményessé az előkészítésre való hivatkozás, ha az adatkezelő szerv működésének veszélyeztetéséhez, vagy a véleménye kialakítása szabadságának korlátozásához vezetne az adat kiadása. A bíróságok ez utóbbit kivételesen látják csak indokoltnak, figyelemmel az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatainak tartalmára, amelyek szerint
a kiadás megtagadásának okait minden esetben megszorítóan kell értelmezni.
A 12/2004. (IV. 7.) AB határozat szerint
a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozása csak akkor alkotmányos, ha az nem csupán formális korlátozásokon nyugszik, hanem a korlátozással szembeni tartalmi követelmények is érvényesülnek, s a korlátozás addig marad fenn, amíg azt a tartalmi követelmények indokolják.
Az Alkotmánybíróság későbbi döntésében a döntéselőkészítő adatokkal kapcsolatosan is kimondta, hogy azok nem válhat formális korlátozási alappá.
A közérdekű adatok kiadásával kapcsolatos perek
Az egyes társadalmi szervezetek rendszeresen fordulnak kérelemmel különböző adatkezelőkhöz, továbbá indítanak pert a közérdekű adatigénylésük elutasítása tárgyában. Az alperesi oldalon rendszerint önkormányzatok, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok, központi államigazgatási szervek, a Magyar Nemzeti Bank és annak különböző alapítványai, többségi állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek, valamint állami fenntartású egyetemek állnak.
Amikor az adatkezelő indokolatlanul utasítja el – azaz nem teljesíti – a közadat kérést vagy jogszerűtlenül akadályozza a közadat megismerhetőségét, korlátozza ezzel az adatigénylő információszabadsághoz való alkotmányos alapjogának szabad érvényesülését. Az Infotv. kimondja, hogy
a megtagadás jogszerűségét és indokoltságát, illetve az adatigénylés teljesítéséért megállapított költségtérítés összegének megalapozottságát az adatkezelőnek kell bizonyítania.
A pert az igény elutasításának közlésétől, a határidő eredménytelen elteltétől, illetve a költségtérítés megfizetésére vonatkozó határidő lejártától számított harminc napon belül lehet megindítani az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen.
A Kúria górcső alá vette a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos peres gyakorlatát, melynek eredményeként azt állapította meg, hogy az adatkiadás megtagadásának indokai tipikusan az alábbiak:
- az adatkezelő nem közfeladatot ellátó szerv,
- a kért adat nem közérdekű adat,
- az alperesnek nem áll a kezelésében a kért adat,
- az adat üzleti titkot tartalmaz,
- az adat az adatkezelő által megjelölt internetes oldalon elérhető.
Kapcsolódó cikkek:
Korlátozhatja-e az adótitok a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot? – Az Ab döntést hozott!
