Jogszabály nem teremthet az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotási lehetőséget – szögezi le az Alkotmánybíróság I/1564/2023. számú, törvényi rendelkezés alaptörvény-ellenességét megállapító határozatában.
Az Alkotmánybíróság elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény Alaptörvénnyel való összhangjának előzetes vizsgálata tárgyában megállapította, hogy az Országgyűlés a 2023. július 4-i ülésnapján elfogadott, az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény (T/3677. számú törvényjavaslat, a továbbiakban: Törvény) 4. § (3) bekezdése, 16. § (1) bekezdésének „vagy a 4. § (3) bekezdése szerinti miniszteri rendelet” szövegrésze, valamint az 59. § (2) bekezdés a) pontja alaptörvény-ellenes.
A Törvény az állami építési beruházások rendjére vonatkozó részletes és átfogó szabályokat állapít meg, e szabályok egy részét egyúttal sarkalatos rendelkezésként rögzíti.
A Törvény ugyanakkor a sérelmezett rendelkezéseiben saját szabályaitól eltérést enged, akár miniszteri rendelettel.
Az indítványozó köztársasági elnök álláspontja szerint a Törvénynél alacsonyabb szintű jogszabálynak minősülő miniszteri rendeletben való, érdemi keretek nélküli eltérés lehetősége kiüresíti a törvényi, illetve részben sarkalatos törvényi szabályozást, és sérti a normahierarchiát, a jogbiztonság sérelmét okozva.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a jogalkotó a Törvényben általános jellegű felhatalmazást adott a Törvény szabályaitól való eltérésre. Nem beazonosítható, hogy pontosan mely szabályok alól, milyen feltételek mentén engedne eltérést.
Így a miniszteri hatáskör teljes terjedelme és korlátai nem kellően tisztázottak, a polgárok számára nem megismerhetők és nem kiszámíthatók.
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint
az ilyen felhatalmazó rendelkezés az Alaptörvénnyel ellentétes jogalkotási lehetőséget teremt.
Az Alkotmánybíróság ezért megállapította, hogy a Törvény támadott rendelkezései alaptörvény-ellenesek, ezért a Törvény nem hirdethető ki.
