A fogyasztói jogvitákat elbíráló békéltető testületek, mint az alternatív vitarendezés lehetséges fórumai már közel negyed évszázada működnek hazánkban. A közeljövőben jelentős változások várhatóak a békéltetési eljárásra jogosultak személyében, az eljárás lefolytatásában és az esetleges kötelezettségek vonatkozásában is.
Cikkünkben a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársaival, Bognár Alexandrával és Suller Noémivel röviden körbejárjuk, hogy kik és milyen esetekben fordulhatnak majd az újra gondolt békéltető testületekhez, továbbá azt, hogy milyen újfajta kötelezettségeket jelenthet a törvénycsomag a cégekre nézve.
A békéltető testületek gyors, egyszerű és ingyenes megoldást kínálnak a fogyasztók részére a cégekkel fennálló fogyasztói viták rendezése esetén, hiszen mindenki szeretné elkerülni a költséges, bonyolult és hosszú bírósági eljárásokat. A tervek szerint
két részletben, 2023. június 25-én, illetve 2024. január 1-jén lép hatályba az a jogszabály, amely a fogyasztóvédelmi törvény módosításával a békéltető testületi rendszer működésének megreformálását, továbbá a hatékonyságának és elérhetőségének a növelését tűzték ki célul.
Az új szabályok mindezen célokat professzionális, azaz szakmailag jól felkészült gárdából álló testületek, egységes jogalkamazás, és a cégekre vonatkozó szigorúbb szabályok segítségével kívánják megvalósítani. Mit jelent mindez?
A cél a szakmailag jól felkészült békéltető testületek létrehozása
A békéltető testületek 12-27 főből állhatnak majd, megbízatásuk pedig a mostani 3 év helyett 4 évre fog szólni. A tagokat paritásos alapon, azaz fogyasztói és vállalkozói oldalról egyenlő arányban kerülhetnek be a testületekbe. A jelölteket az illetékes kamara választja ki elsőkörben. Ezt követően a pályázatokat a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara véleményezve megküldi a fogyasztóvédelemért felelős miniszternek, aki a jelölti listából választja ki a békéltető testületek elnökeit.
“A tagok egyharmadára a jövőben a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó, azaz civil egyesületek tehetnek majd javaslatot, amely máris egy lépés afelé, hogy a fogyasztók érdekeinek képviselete már itt megjelenjen”
– magyarázta Suller Noémi.
A tagokkal szemben az új szabályok a korábbi rendszernél jóval magasabb elvárásokat támasztanak;
a jogvégzett tagok kötelesek lesznek szakmai képzéseken és továbbképzéseken részt venni, illetve alapvizsgát tenni.
A magas szakmai felkészültséget az is indokolja, hogy főszabály szerint a testületi tagok egyedül járnak majd el, szemben a mostani rendszerrel, ahol akár háromfős tanáccsal is találkozhatunk.
Az eljárás alapvetően az online térben fog történni, azonban a fogyasztó kérhet személyes meghallgatást is. Mivel a cégek amúgy is kötelesek az elektronikus kapcsolattartásra, így ők nem kérhetnek majd önállóan személyes meghallgatást; az online meghallgatáson online kell részt venniük, a személyes meghallgatáson pedig részt vehetnek választásuk szerint online vagy személyesen.
A cégekre vonatkozó új szabályok, a kötelezés kiterjesztése
A békéltető testületi eljárások vonatkozásában
2024. január 1-jétől a mikro-, kis- és középvállalkozások már nem minősülnek majd fogyasztónak, így ezek a cégek fogyasztóként nem indíthatnak békéltetést, azonban közvetítői eljárást, választottbírósági eljárást és gazdasági mediációt igen.
Ha azonban ezek a cégek fogyasztókkal állnak üzleti kapcsolatban, akkor a másik – tehát a céges – oldalon lehetnek még alanyai békéltető eljárásnak.
Amire a cégeknek leginkább figyelniük kell majd, az az, hogy az eljárásban őket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségnek eleget tegyenek. Ha ezeket a cég megszegi, mert például nem vesz részt a meghallgatáson, vagy nem nyújt visszajelzést a testületnek a testület határozatában vagy ajánlásában foglaltakkal kapcsolatban, akkor a békéltető testület értesíti erről az illetékes fogyasztóvédelmi hatóságot.
A cég békéltetési eljárás során fennálló együttműködési vagy tájékoztatási kötelezettségének megszegése kötelező bírságkiszabást von maga után a fogyasztóvédelmi hatósági eljárásban.
A bírság összege függ a cég árbevételétől, az általa nyújtott szolgáltatástól és a méretétől, valamint a jogsértés súlyától. A békéltető testületeknek továbbra is lehetőségük lesz közzétenni a nem együttműködő vállalkozások listáját. Erre a “fekete listára” azok a cégek kerülnek fel, amelyek egyáltalán nem működnek együtt az eljárás során, azaz felszólítás ellenére sem tesznek érdemi nyilatkozatot, nem jelennek meg a meghallgatáson, így megakadályozzák az egyezség létrehozását.
Szintén fontos újítás a törvénycsomagban a cégek kötelezése. Ez alapján,
ha a feleknek nem sikerül egyezségre jutniuk, a békéltető testület a cég alávetési nyilatkozata hiányában is kötelezést tartalmazó határozatot hoz, amennyiben a fogyasztó kérelme megalapozott és az érvényesíteni kívánt igénye maximum 200 ezer forint.
“Ilyen kötelezésre eddig csak akkor volt lehetősége a békéltető testületeknek, ha a cég írásban kötelezte magát, hogy aláveti magát a békéltető eljárásban hozott határozatban foglaltaknak. Minden más esetben a békéltető testület ajánlást tehet, ha nem sikerül a feleknek megegyezniük, azonban az abban foglaltak nem kötelezőek a cégre nézve” – tette hozzá Bognár Alexandra.
A békéltetés során hozott kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlása ellen fellebbezésnek nincs helye, annak hatályon kívül helyezése kérhető a bíróságtól.
Ha tehát akár a fogyasztó, akár a cég sérelmesnek érzi a döntést, akkor változatlanul lehetőségük lesz arra, hogy bíróság elé vigyék az ügyet.
A megreformált békéltető testületek szerepének növelése nagyban csökkentheti a bíróságokra nehezedő terheket, hiszen mind a cégek, mind a fogyasztók jobban szeretik, ha elhúzódó jogi csatározások helyett, gyors, megnyugtató és békés megoldás születik – ehhez pedig elengedhetetlen egy professzionálisan működő békéltetői testületi rendszer.
Bognár Alexandra, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője:
Sullera Noémi, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda szakértője:
