“A sportjog ma már nem élet-halál kérdése – sokkal több annál” – hangsúlyozza Tallár Ákos ügyvéd, sportjogi szakjogász. “A mi feladatunk, hogy értsük a szabályt, az ügyfelünk pedig csak a játékkal foglalkozzon” – teszi hozzá. A sportjog egyedi jellegéről, a jogterület komplexitásáról, szabályozási rendszeréről, a sportjogász ügyvéd feladatairól, a sporttal kapcsolatos ügyek és jogviták sajátosságairól, valamint az e-sporttal kapcsolatos kérdésekről beszélgettünk.
Kezdjük egy személyesebb kérdéssel. Hogyan lesz valakiből sportjogász? Hogyan ívelt a karrierje a sportjog szakterülete felé?
2016-ban végeztem summa cum laude minősítéssel az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd az Oppenheim Ügyvédi Iroda társasági jogi csoportjában kezdtem dolgozni ügyvédjelöltként, főként a vállalatfelvásárlás területén. Közben felvételt nyertem az ELTE-ÁJK doktori iskolájába, ahol Ph.D. hallgatóként a sportjog, azon belül pedig a nemzetközi sportszövetségek nemzetközi és hazai szabályozási hátterét kutattam. Még ügyvédjelöltként csatlakoztam a Giró Szász és Társai Ügyvédi Irodához, amelynek a jogi szakvizsga letételét követően partnere lettem. Az ügyvédi vizsgát követően megalapítottam a Tallár Ügyvédi Irodát, egyben létrehoztuk a Giró Szász és Társai Ügyvédi Társulást, amely Giró Szász János mentorom és partnerem vezetésével működik a sportjog és üzleti jog területén.
A sportjoggal foglalkozó ügyvédeknek általában domináns előéletük van a sportban is. Önt mi motiválta, hogy ezen a területen váljon szakemberré?
Azon túl, hogy a sportjog egy dinamikusan fejlődő, izgalmas jogterület, nekem is volt személyes motivációm. A Budapesti Vasutas Sport Clubban párbajtőröztem, ifjúsági válogatott voltam Kovács Iván világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes vívómesterem kezei alatt. Ez volt az alap kapcsolódásom a sporthoz, otthonosan is mozgok a sport világában. Sportolóként megértettem, hogy a sport világa nem csak a versengésről szól, hanem összetett szervezési és gazdasági munka áll minden sportsiker mögött, legyen szó egy nagy sportesemény megszervezéséről, vagy egy profi sportolói karrier felépítéséről.
A vállalatfelvásárlások tanulmányozása során jöttem rá, hogy a sportjog és az üzleti jog nem két külön kérdéskör, hanem szintetikus egységet alkotnak. Véleményem szerint ez a szintetikus egység határozza meg a sport működését. A sportélet az elmúlt két évtizedben rendkívüli változáson ment keresztül, mind szabályozási, mind gazdasági aspektusból nézve, beleértve pl. az e-sport piaci penetrációját és annak kihívásait. Biztos vagyok benne, hogy olyan évtized áll előttünk, ahol a sport, mint üzletág dominálni fog.
A jog és a sport a két szenvedélyem, mivel mindkettő speciális felkészültséget igényel, ezért nem is volt igazán kérdéses, hogy a sportjogot választom szakterületemként.
Mióta beszélünk sportjogról és mikor vált nemzetközi szinten is releváns jogterületté?
Ahogyan a jogi egyetemi tanulmányok a római joggal kezdődnek, a sportjog is az antik görög és római jogban gyökeredzik, már ott felmerült a terület relevanciája.
Az ókori görögök a testkultúrát az élet egyik központi elemének tekintették, a szellem és a test ‘nevelése’ egyaránt fotosnak számított emberré válásuk folyamatában – így a mai fogalmaink szerinti sport jól körülhatárolt egységként a társadalmi tudat és gyakorlat meghatározó tényezője volt. Az antik római jogban sem kérdéses a sport azonos súlyú jelenléte, ugyanakkor az antik római sportjog szabályait csak utólag lehet összerakni egymástól távol eső részletszabályokból.
A sportjog tehát egy interdiszciplináris, ‘keresztülfekvő’ jogág, amely nagyon régi szabályozási múltra tekint vissza – a szabályozás komplexitása a társadalmi és gazdasági fontosságával együtt változott és változik a mai napig. A XX. században fokozatosan teret nyert az üzleti sport, azaz a nagy nyilvánosság és médiafigyelem előtt, üzletszerűen űzött, szervezett formájú sporttevékenység, amelyben a tevékenység célja a sporteredmény elérése mellett egyben a nagy nézői tömegek szórakoztatása, akik belépőjegyet vásárolnak, vagy más, sporthoz kapcsolódó szolgáltatásokat vesznek igénybe. Az üzleti sport kialakulásával és fejlődésével kezdődött meg a sportjog ütemes fejlődése is. A jog általában egy „reaktív műfaj” – a társadalmi viszonyok változnak, erre pedig szabályozással reagál a jogalkotó.
A sportnak és a sportjognak ma már az államok közötti versenyben is lehet szerepe, egyre markánsabban jelenik meg a nemzetközi szintereken is – gondolok itt például arra, hogy melyik sportökoszisztéma a versenyképesebb, amely odavonzza az adott piacra a releváns sportszereplőket.
A szabályozás keretei tehát átlépték az országhatárokat. Beszélhetünk akkor globális sportjogról? Milyen nemzetközi normák és hazai jogszabályok irányadóak a sportjog területén?
Igen, a sport mára globális jelleget öltött, így a sportjogi szabályoknak is át kell nyúlniuk az egyes államok határain. A sport nemzetközi szabályozásának alappillérét a nemzetközi egyezmények jelentik, de sportjogi szempontból ugyancsak fontos tényezők a nemzetközi szervezetek által alkotott ugynevezett „soft” szabályrendszerek.
A világ sportéletét irányító nemzetközi szervezetek – mint például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), az olimpiai mozgalom állandó szervezete, mely irányítja a játékok ellenőrzését és biztosítja azok fejlődését – fontos szereplői a sportmozgalom önszabályozásának. A NOB által létrehozott szabályok biztosítanak egy „soft” harmonizációs mechanizmust az olimpiai mozgalomban résztvevő szervezetek számára. Ez a többszintű harmonizáció jelenik meg a nemzetközi sportszövetségek, sportolók, majd később az üzleti sport területén is. A NOB-hoz hasonlóan a nemzetközi sportszövetségek is elősegítik egy adott sportágra vonatkozó szabályok harmonizációját.
Jó példákat láthatunk a többszintű harmonizációra a sportfegyelmi eljárások szabályrendszerében és a nemzetközi sportszövetségek működési gyakorlataiban is. Előbbinél az emberi jogokra és eljárási garanciákra vonatkozóan, utóbbinál a ’good-governance’ elvek elterjedésére. A különböző sportszövetségek által alkalmazott megoldások egymásra is hatást gyakorolnak – az egyéni sportágakban és a csapatsportokban egyaránt.
Amit még fontos kiemelni, hogy az üzleti vezéreltség is diktálja a tempót a szabályozás jellege terén, hiszen az üzleti sport nagyobb szereplői már nem hagyhatják figyelmen kívül például a szponzorok által diktált elvárásokat sem.
És ezen a sportjogi rendszeren belül mi a feladata egy sportjoggal foglalkozó ügyvédnek? Milyen szakterületeket fed le a Giró Szász és Társai Ügyvédi Társulás tevékenysége?
Ahhoz, hogy átlássuk, mivel is foglalkozik egy sportjogász ügyvéd, először is meg kell értenünk, hogy mit is foglal magában a sportjog. Ahogyan azt már említettem, a dogmatikai alapvetésünk, hogy a sportjog egy ‘keresztülfekvő’ jogág. Főként a ’90-es években volt kérdés, hogy beszélhetünk-e egyáltalán sportjogról, mint önálló területről. Természetesen lehet elméleti vitákba bonyolódni a jogág jellegéről, de véleményem szerint a sportjog üzleti dominanciája ezt a kérdést mára már eldöntötte – egyértelműen beszélhetünk önálló jogágként a sportjogról.
Na de mi is a sportjogászok feladata? Mi úgy szoktuk megfogalmazni, hogy a mi feladatunk, hogy értsük a szabályt, az ügyfelünk pedig csak a játékkal foglalkozzon. Az a sportjogász lesz jó a szakmában, aki tudja, mi zajlik az edzőteremben és a stadionban. Egyrészt tehát értenünk kell a sporthoz, másrészt viszont értenünk kell az üzlethez is. Tőlünk az ügyfeleink nem csak azt várják el, hogy meg tudjuk mondani egy üzlet jogi kereteit, hanem úgy tudjuk alkalmazni az irányadó szabályokat, hogy a sport környezetét, gazdasági vonzatait is értjük, ismerjük. Ez főleg az üzleti kérdésekre irányadó. Ha jól értjük a sport tevékenységét, a sportigazgatás működését, akkor tudunk segíteni a döntéshozóknak, sportszövetségeknek, vagy akár az egyéni versenyzőknek, csapatoknak, hogy miként navigáljanak ebben az ökoszisztémában.
Irodánk nemzetközi szövetségeknek, nemzeti irányító testületeknek, ligáknak, rendezvényszervezőknek, kluboknak, egyéni sportolóknak és képviselőiknek ad tanácsot a sportjog és sportszabályozás széles skáláján, valamint sportirányítási kérdésekben is. Jelentős tapasztalattal rendelkezünk a sportesemények és versenyek szervezésével és lebonyolításával kapcsolatban, valamint a kereskedelmi jogokra vonatkozó tanácsadásban, legyen szó a nemzetközi sportnaptárban rendszeresen szereplő, nagy horderejű eseményekről, vagy egyszeri bajnokságok, tömeges részvételi események megrendezéséről. Ehhez szervesen kapcsolódik a sportlétesítmény építés és menedzsment jogi támogatása is – nincs béka tó nélkül, így a sportjogi praxisunk egyik fontos részét képezi a hazai sportlétesítmény menedzsment. A sporthoz kapcsolódó üzleti jogi területeken belül kiemelt figyelmet fordítunk a sport területén megvalósuló vállalatfelvásárlásokra és egyéb társasági jogi tranzakciókra is, amelyek mind méretben, mind pedig összetettségben felveszik a versenyt bármely más iparágban megvalósuló tranzakciókkal.
A felsoroltakból látható, hogy elég komplex munka a sportjogászi tevékenység.
Ma már nem ritkák a fegyelmi ügyek sem a sportéletben – gondolok itt az utóbbi időben nagy médiafigyelmet kapott uszodai erőszak eseteire is. Kimondhatjuk-e, hogy a sportjognak nem kizárólag közjogi, magánjogi vetülete van, hanem a büntetőjogi vonatkozása is?
A sportjog érinti a magán és közjog szinte teljes spektrumát. Önmagában ez az elméleti alapvetés is izgalmassá teszi a sportjogról való gondolkodást, de ennek a jogterületnek a lényegét szerintem nem a könyvekben, hanem a sportpályákon, a stadionokban és az edzőtermekben kell keresni.
A sportjogban a magánjog főként a szerződések területén jelenik meg, a közjog a sportigazgatásban, és igen, vannak büntetőjogi vetületek is, elsősorban – a kérdésében is hivatkozott – sportfegyelmi felelősség vonatkozásában. Mindegyik szabályozási környezet fontos, így nem mondhatom, hogy bármelyik terület dominánsabb lenne a másiknál sportjogi vonatkozásaiban, inkább annak van jelentősége, hogy milyen piaci szereplő szempontjából nézzük. Fontos, hogy a sportjog teljes működési modelljével tisztában legyünk. A Sakkolimpiát várva egy sakkhasonlattal élnék: a spotjogász segít előre megtervezni a következő jó lépéseket.
A mi társulásunk egy nemzetközi minták alapján felépülő „butik” ügyvédi társulás, így a célunk az, hogy minden szakterületre olyan kollégát biztosítsunk, aki célzottan, specializáltan tud segíteni. Irodánk a rendszerváltás óta foglalkozik gazdasági joggal, így az ezen a területen szerzett releváns tapasztalat, szaktudás felhasználásával a sportjog üzleti, gazdasági területein tudjuk talán a leghatékonyabban ügyfeleink jogi igényeit kiszolgálni.
Az én szakterületem a nemzetközi sportszövetségek és a fegyelmi ügyek, ezen kívül a sportmédia területén szponzorációs szerződésekkel, játékos-képviselettel, valamint hazai és nemzetközi szövetségek alapításával is foglalkozom, de társulásunkban a gazdasági jog és a büntetőjog területén is tevékenykednek kollégák – így a sportjog gyakorlatilag minden kapcsolódó területén komplex szolgáltatást tudunk nyújtani a hozzán forduló ügyfeleknek.
Megjelenik-e a sportjog a bíróságok tárgyalótermeiben? Milyen peres ügyek jellemzőek?
Természetesen a sportjog megjelenik a tárgyalóteremben is. Ebben a körben beszélhetünk akár a már említett sportfegyelmi ügyekről, de például egy jogosulatlan védjegyfelhasználás is gyakran torkollik bíróság előtti jogvitába.
A sportgazdaság komplexitása magában hordozza a jogvitás helyzetek kialakulását is. Ez kétségtelenül a sportban rejlő gazdasági téteknek köszönhető. Egyre több sportoló választja a sportot karrierútként, és így amennyiben a fegyelmi ügyek, a velük szemben kiszabott fegyelmi szankciók átmenetileg – néha akár véglegesen – kizárják őket a sportágukban való versenyzésből, az egyben a sportpályafutásuk végét is jelentheti. Nagy tehát a tétje a jogvitáknak. De egy vesztes jogvita ugyanígy alapjaiban változtathatja meg egy sportklub gazdasági helyzetét is.
A jogviták számának növekedése mögött a sport egyre fontosabbá váló társadalmi szerepe áll. A sportolás sokaknak már nem csupán időtöltés vagy testedzés, hanem hivatás és megélhetés. A vereség és a fegyelmi büntetés ma már nem egyszerűen a sport velejárói, vagy valami, amivel az érintett felek együtt tudnak élni, mert az “a játék része”. A sportban gyakran használt mondással élve: A sportjog ma már nem élet-halál kérdése – sokkal több annál.
Hosszú évek óta önálló államtitkársága van a sportnak a magyar kormányzatban. Mennyire fontos központi igazgatási szinten foglalkozni a területtel? Milyen pozitív hozadékai vannak a sportigazgatás fejlődésének?
Fontos ismerni a magyar sportpiac helyzetét, hiszen a hazai sportélet nagyban függ az állami támogatásoktól – ez a régió szinte összes államában jellemző. Hazánkban 2010 óta stratégiai iparág a sport, nagyon szépen dinamizálódik a sportökoszisztéma, egyre nagyobb és jobb rendezvényeket szervezünk, sikeresebbek vagyunk a nemzetközi bajnokságokban, és egyre sikeresebbek a sportdiplomatáink is. A kormányzat ennek megfelelően támogatja a sportot és a sportigazgatás fejlesztésével folyamatosan új lehetőségek nyílnak meg.
Kihívást jelent az is, hogy az üzleti sportnak hogyan lehet növekvő szerepet biztosítani a magyar sportéletben, ami aztán a későbbiekben el fog indítani egy transzformációs mechanizmust. A sportjog ebben is elő tudja segíteni a sportökoszisztéma hatékony működését. A magyar sportökoszisztéma fejlődését mutatja, hogy olyan nemzetközileg is elismert és kiemelt sportvezetők választották Magyarországot működési helyükként, mint Vizer L. Marius, a Nemzetközi Judo Szövetség elnöke, vagy Vlad Marinescu, a Nemzetközi E-sport Szövetség nemrég újraválasztott elnöke.
Én hiszek a magyar sport további fejlődésében, amelyben sportdiplomatáinknak és olyan sportújítóknak, mint a FITEQ alapítói, Huszár Viktor és Borsányi Gábor, is hatalmas szerepük lesz. Megtisztelő, hogy jogi oldalról több kérdésben is volt szerencsém velük dolgozni.
Mennyiben dominál az innováció a sportéletben? Mit jelent az e-sport?
A sport napjainkra az innováció és a kutatás-fejlesztés egyik motorjává vált. Folyamatosan láthatunk kutatásokat és innovációt mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok területén. Az e-sport kifejezetten az egyik legdinamikusabban fejlődő iparág – ha megnézzük a szponzorációs számokat akár események, akár résztvevők vonatkozásában, akkor láthatjuk, hogy méltán felveszi a versenyt pl. egy nemzetközi hírű teniszversennyel.
Az e-sport – bár manapság még nagyon sokan ‘komolytalan dolognak’ gondolják – nem csupán egy számítógépes játék, hanem egy összetett ’phygital’ – digitális és fizikai – kihívás. Az e-sport, mint üzlet a hagyományos sporthoz képest teljesen más rendszer szerint működik – a különböző kiadók által kiadott játékcímeket használják fel bizonyos játékok során és az iparág az egyénileg vagy csapatban induló versenyzők részvételével zajló ligákra épül. Professzionálisan működő, nagy nézőszám előtt zajló, üzletszerű keretek között végzett tevékenység, amelynek célja valamilyen gazdasági eredmény elérése.
Bár világszinten (és európai szinten is) töretlen növekedést tapasztalhatunk, az e-sport népszerűsége még csak kialakulóban van Magyarországon. Ezen a téren is jelentős változást várunk a következő évtizedben.
Kikkel dolgozik együtt sportjogi szakemberként? Kiemelne néhány sportágat/ügyfelet?
Kollégáimmal nagy örömmel vettünk részt az utóbbi évek több nagyobb sportpiaci eseményének és folyamatának jogi képviseletében. Legyen szó nemzetközi- és hazai sportszövetségek, klubok, sportolók és szponzorok képviseletéről, ügyfeleink mindig számíthatnak a fejlődő nemzetközi sztenderdeknek megfelelő, személyre szabott jogi tanácsadásra.
Nagyon sokat dolgozunk együtt a Nemzetközi és a Magyar Judo Szövetséggel, akik – mint tradicionális sportszövetségek -, elképesztően profi munkát végeznek, mind a sportfejlesztésben, mind az utógondozásban. A sikerük abban is rejlik, hogy figyelembe veszik a judo alapértékeit a szövetség működtetése során, így a sportolói értékek hasznosíthatók a sportigazgatásban, a sportjogban és a gazdasági/üzleti életben is. A Nemzetközi Judo Szövetség nemrég helyezte át a működési helyét Magyarországra a svájci Lausanne-ból. Együtt dolgozunk továbbá a Nemzetközi Teqball Szövetséggel is, akik szintén a mi közreműködésünkkel érkeztek Lausanne-ból Budapestre. Ezeknek a lépéseknek megkérdőjelezhetetlen fontossága van ma már a sportéletben, és bízunk benne, hogy a magyar sport versenyképessége a jövőben is fenntartható és tovább javítható lesz, és továbbra is fel fogjuk tudni venni a versenyt akár a nyugati, akár a keleti sportökoszisztémákkal.
Egyéni sportolókat is képviselünk, nagyon sok vívó tisztelhetünk ügyfeleink között – többek között Siklósi Gergely olimpiai ezüstérmes, világbajnok párbajtőrözőt is. Dolgozunk együtt továbbá összetett, a sport területére eső társasági tranzakciókon, sportfogadásokat lebonyolító és a sportmarketing területén tevékenykedő cégekkel is, illetve folyamatosan adunk tanácsot az e-sporttal kapcsolatos kérdésekben is. A sportélet területén komplex és integrált jogi szolgáltatást nyújtunk az ügyfeleinknek.
Ön az egyik alapítója a Legisly jogi tanácsadó oldalnak. Mi is az a Legisly? Mi motiválta Önt egy digitális, kvázi jogsegély oldal létrehozásában?
A Legisly alapkoncepciója az volt, hogy digitális alapon hozzuk közelebb a jogot a jogkeresőkhöz. Így jött létre a Legisly, azzal a céllal, hogy a jog ne a „kevesek kiváltsága” legyen, hanem széles körben váljon elérhetővé bárki számára. Ezzel nem csak a nagy sportszövetségeknek, hanem a kisebb sportegyesületeknek is tudunk segíteni.
A Legisly oldalon ügyvéd kollégákkal egy digitális kapcsolaton keresztül nyújtunk jogi szolgáltatást, tanácsadást, de nem csak a sport területéről érkező ügyfelek, hanem bárki számára is. A www.legisly.com oldalon jogi tanácsot minden esetben – a Magyar Ügyvédi Kamara szabályainak megfelelően – ügyvéd nyújt. A rendszer segít abban, hogy a jogkeresők földrajzi korlátok nélkül, bárhol el tudja érni a szakszerű tanácsot, így nem függ a joghoz való hozzáférés attól, hogy az adott személy éppen hol tartózkodik. A Legisly lehetőséget biztosít arra, hogy bármely ügyben (büntetőügy, peres képviselet vagy egyéb tanácsadás), akár pár órán belül legyen a vonal másik végén egy ügyvéd, akitől lehet kérdezni, segítséget kérni.
Igyekszünk széles spektrumon mozogni, így nem csupán sportjogi és üzleti jogi kérdéssel fordulhatnak hozzánk a jogkeresők.
A Legisly létrehozása óta már több országban is megkezdte működését – így pl. a menekültek támogatására a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel együtt létrejött egy jogklinika programunk, amely több államban is nyújt jogsegélyt.
Nem titkolt célunk az is, hogy a jogkeresőket „letereljük” a Google-felületéről, mert ott bizonytalan hátterű, sokszor hatálytalan cikkekből tájékozódnak, így akár még nagyobb bajba is kerülhetnek. A Legisly-n keresztül minimális költségráfordítással szakszerű jogi segítséghez juthatnak, a lehető legrövidebb idő alatt.
________________________________________________________________________________
Dr. Tallár Ákos, sportjogász a Tallár Ügyvédi Iroda alapítója, a Giró Szász és Társai Ügyvédi Társulás partnere. 2016-ban végzett summa cum laude minősítéssel az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, ezt követően az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédjelöltje és az ELTE ÁJK Doktori Iskola Ph.D. hallgatója. Kutatási területe a sportjog és a nemzetközi sportszövetségek hazai és nemzetközi szabályozása. A SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság tagja. A Budapest Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozat korábbi elnökségi tagja, az ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzat korábbi elnöke és alelnöke. Az ELSA Hungary Tanácsadó Testületének tagja. A Budapesti Vasutas Sport Club korábbi ifjúsági válogatott párbajtőrvívója. Közösségi és szakmai tevékenységéért megkapta az ELTE ÁJK Pro Communitate díjat, valamint a CLXXXVIII. Budapesti Jogász- és Sportolóbál Praesens díját.
