Az Európai Unión belül a nők átlagban 13 százalékkal keresnek kevesebbet a velük azonos munkakörben dolgozó férfiaknál – ezt az anomáliát hivatott orvosolni az az Eupópai Parlament által a mai napon elfogadott új uniós jogszabály, amely nyilvánossá teszi az uniós cégek bértábláit a bérek könnyebb összehasonlítása és a különbségek láttatása érdekében. A tagállamoknak szankciókkal, akár pénzbüntetéssel kell ösztönözniük a szabálykövetést. Ötszázalékos bérkülönbségnél már cselekedniük kell a cégeknek.
A csütörtökön 427 szavazattal, 79 ellenszavazattal és 76 tartózkodás mellett elfogadott szabályok értelmében
nemi szempontból semleges kritériumok, munkaköri besorolás, illetve teljesítményértékelés alapján kell megállapítani a bérszintek összehasonlítására lehetőséget adó bértáblákat.
“Nincs helye titkolózásnak: a munkavállalóknak joguk lesz tudni, hogy munkakörük alapján melyik fizetési kategóriába tartoznak” – hangsúlyozták a jelentéstevők.
Az álláshirdetések és a munkakörök megnevezései nem tartalmazhatnak utalásokat a nemekre. A munkaerő-felvételi eljárásokat pedig megkülönböztetésmentesen kell lebonyolítani.
Ha a kimutatások alapján egy adott cégnél a nők és a férfiak átlagos bérszintje között legalább ötszázalékos a különbség, a munkáltatóknak – munkavállalóik képviselőivel közösen – meg kell vizsgálniuk a béreket. A szabályokat megsértőkkel szemben fel kell lépniük a tagállami hatóságoknak, mégpedig hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókkal (köztük pénzbüntetésekkel). Kártérítést követelhet az a munkavállaló, akit az említett szabályok be nem tartása miatt ér hátrány.
Most először a többszörös diszkriminációra és a nem bináris személyek jogaira is kiterjednek az új szabályok hatóköre.
Nincs helye titkolózásnak
A munkavállalók és képviselőik egyértelmű és teljes körű tájékoztatásra jogosultak az egyéni és az átlagos bérszintekről, nemek szerinti bontásban. A munkaszerződésekben nem lehet megtiltani, hogy egy adott munkavállaló nyilvánosságra hozza, mennyit keres, illetve mások fizetéséről tájékozódjon.
Megfordul a bizonyítás terhe
A bérezéssel kapcsolatos ügyekben ezentúl nem a munkavállalónak, hanem a munkáltatónak kell majd viselnie a bizonyítás terhét.
Ha egy munkavállaló bírósági keresetet indít amiatt, mert érzése szerint munkáltatója megsértette az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvet, a tagállami szabályozásnak a munkáltatót kell arra köteleznie, hogy bizonyítsa be, nem történt diszkrimináció.
Samira Rafaela (Renew Europe, Hollandia), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentéstevője így nyilatkozott:
„Számomra az volt az elsődleges, hogy a bérek átláthatóságát biztosító intézkedések a lehető leginkluzívabbak és leghatásosabbak legyenek. Nemcsak azt sikerült végre elérnünk, hogy kötelezően foglalkozni kelljen a nemek közötti bérszakadék problémájával, hanem azt is, hogy az EU összes polgára védve legyen a bérdiszkriminációval szemben, elismert joguk legyen kiállni érdekeikért. A nem bináris személyeknek ugyanolyan joguk lesz a tájékoztatáshoz, mint a nőknek és a férfiaknak. Büszkeséggel tölt el, hogy az irányelv – az európai jogalkotásban most először – az interszekcionális (többszörös) diszkriminációval is foglalkozik, és azt súlyosbító körülményként értékeli a szankciók megállapításakor” – nyilatkozta az új jogszabály elfogadását követően Samira Rafaela (Renew Europe, Hollandia), a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság jelentéstevője.
Kira Marie Peter-Hansen (Verts/ALE, Dánia), a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság jelentéstevője elmondta: „Ez a szabályozás mindennél egyértelműbbé teszi, hogy az Európai Unión belül semmilyen formában nem fogadjuk el a nemi alapú bérdiszkriminációt. A nők munkáját eddig alulértékelte és alulfizette a társadalom. Ez az irányelv fontos lépés az azonos értékű munka azonos díjazása felé.”
A következő lépések
A korábbi elvi megállapodást most hivatalosan is el kell fogadnia a Tanácsnak, hogy az irányelv kötelező erejű jogszabályként megjelenhessen az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Az új szabályok a kihirdetésüket követő huszadik napon lépnek hatályba.
Háttér
Az egyenlő díjazás elvét az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 157. cikke rögzíti. Az Európai Unió egészét tekintve azonban még ma is mintegy 13 százalékos a nemek közötti bérszakadék, és az egyes tagállamok között ebben jelentős eltérések mutatkoznak. Az elmúlt tíz évben nem sikerült számottevően csökkenteni ezt a különbséget.
