Vásárlásaink alkalmával elengedhetetlen, hogy fogyasztóként védve legyünk az esetlegesen hibás termékektől vagy a szolgáltatások hibás teljesítésétől. De milyen jogérvényesítési lehetőségeink, szavatossági igényeink lehetnek egy termékhiba észlelését követően? – Fogalmakat tisztzunk!
Napjainkban a fogyasztóvédelemnek kiemelt figyelmet szentel a kormányzat, így egyre nagyobb hangsúlyt kap a fogyasztói jogok érvényesítése – számos jogszabályi rendelkezés védi a fogyasztókat az esetleges hibás teljesítés, valamint az utóbb észlelt gyártási hibák esetére. A hatályos ágazati jogszabályok különös figyelmet fordítanak a fogyasztókkal kötött szerződéses klauzulákra – elsődleges szempont, hogy azok a fogyasztóra hátrányos rendelkezést nem tartalmazhatnak, és ha mégis, a polgári jog az ilyen kikötést semmisnek tekinti.
De mit jelent a hibás teljesítés, és milyen szavatossági igényünk lehet a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó rendelkezései alapján?
Hibás teljesítésről akkor beszélünk, ha a kötelezett szolgáltatása, vagy a szolgáltatott dolog a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy a jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. A hibás teljesítés esetén tehát a kötelezett (szolgáltatást nyújtó, gyártó, forgalmazó stb.) nem megfelelően teljesít. A hibás teljesítés jogkövetkezményeiként – a teljesség igénye nélkül – az alábbiak alkalmazhatók:
- kellékszavatosság,
- termékszavatosság,
- jótállás.
Nézzük, mit jelentenek az alábbi jogintézmények! Mikor melyik az irányadó jogérvényesítési lehetőség?
Hibás teljesítés esetén a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a teljesítés szerződésszerű lett volna. Ezen reparációs törekvés értelmében a fogyasztónak termék-, illetve kellékszavatossági, valamaint jótállási igénye állhat fenn, szerződésszegés esetén peidg kártérítést is igényelhet.
A kellékszavatossági és a termékszavatossági igények párhuzamosan léteznek egymás mellett – mind a kettő a megvásárolt termék hibájával kapcsolatos igény érvényesítésére szolgál, csak a kötelezett személye más. Még a kellékszavatosság esetében a fogyasztó a vele szerződő vállalkozással szemben érvényesíti igényét, addig a termékszavatosság esetén egy harmadik fél lesz a kötelezett, a gyártó. Gyártónak tekintendő az előállító, vagy aki önmagát a terméken névvel, védjegyével, egyéb megkülönböztető jelzéssel gyártónak tünteti fel. Gyártónak minősül a forgalmazó is.
A fogyasztó tehát választhat, hogy az igényét a termékkel kapcsolatban a kereskedővel vagy a gyártóval szemben érvényesíti. De azt is megtheti, hogy a gyártóval szembeni sikertelen igényérvényesítést követően a kereskedővel szemben a kellékszavatosság alapján érvényesíti igényét.
Kellékszavatosság
Kellékszavatosság esetén tehát a fogyasztó hibás teljesítés miatt a vele szerződő vállalkozással (szolgáltatást nyújtó, kereskedő) szemben érvényesíti szavatossági igényét. “Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik” – fogalmaz a Ptk.
Amennyiben a jogosult (fogyasztó) a szerződéskötéskor (termék vásárlásakor) ismerte a hibát, vagy azt ismernie kellett (mert példáu a kereskedő a hibára felhívta a figyelmét), akkor a kötelezett nem felel a termék hibájáért – vagyis mentesül a felelősség alól. Erre jó példa, ha egy hibás termék a termékhiba kifejezett feltüntetésével, arra tekintettel leértékelten kerül értékesítésre – ebben az esetben a vásárolt áru megjelölt hibájára vonatkozóan kellékszavatossági igénye a fogyaszónak nem állhat fenn.
Kelékszavatossági igény esetén a fogyasztónak kell bizonyítania, hogy a termékhiba már a vásárláskor fennállt – vagyis őt terheli a bizonyítás. Kógens – tehát eltérést nem engedő – fogyasztóvédelmi szabály, hogy a kellékszavatossági igény érvényesítésére a termék megvásárlásától számított 6 hónap áll rendelkezésre. Ez egyben azt is jelenti, hogy a 6 hónapon belül felismert hibát úgy kell tekinteni, hogy az már a teljesítés időpontjában is fennállt.
Hibás teljesítés esetén elsősorban kijavítást vagy kicserélést követelhet a fogyasztó – kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy az aránytalan többletköltséggel járna, ez esetben a megfelelő árleszállítás igényelhető, vagy a jogosult elállhat a szerződéstől.
Főszabály, hogy a jogosultnak a hiba észlelését követően késedelem nélkül jeleznie kell a kötelezettnek igényét. Fogyasztói szerződés esetén ennek 2 hónapon belül kell eleget tenni. Fontos figyelembe venni az elévülési időket: az általános szabály szerint a jogosult kellékszavatossági igényét a teljesítéstől számított 1 éven belül – ingatlan esetében 5 éven belül, fogyasztói szerződés esetén pedig 2 éven belül – érvényesítheti. Használt dolog esetében rövidebb elévülési időben is megállapodhatunk, amely azonban nem lehet rövidebb 1 évnél. A szavatossági igényt a szolgáltatott dolog minden olyan hibája miatt határidőben érvényesítettnek kell tekinteni, amely a megjelölt kellékhiányt előidézte, az a dolog egyéb részeire is külön érvényesíthető.
Kellékszavatossági igényünk ingatlanra is fennállhat, ezzel szemben termékszavatossági igényünk kizárólag ingó dologra – tehát szűkebb körben – érvényesíthető.
Termékszavatosság
“Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy – ha a kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges – a terméket cserélje ki” – határozza meg a fogalmat a Ptk.
Termékszavatosságra tehát a gyártó köteles, aki a termék előállítója és forgalmazója is egyben.
A termékszavatosság vonatkozásában terméknek számít minden ingó dolog, akkor is, ha az utóbb más ingó, vagy ingatlan alkotórészévé vált.
A termékszavatosság intézménye a fogyasztó jogi helyzetének erősödését jelenti. A gyártó felelőssége akkor merül fel, ha az általa eladott termék hibás. A termék akkor minősül hibásnak (temékhiba), ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalombahozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal.
A hibát ez esetben is késedelem nélkül közölni kell a gyártóval – a hiba észlelését követő 2 hónapon belül közölt kifogást érvényesnek kell tekinteni. A gyártót a termék forgalomba hozatalától 2 évig terheli termékszavatosság. A határidő jogvesztő.
A Ptk. taxatíve felsorolja a gyártó felelősség alóli mentesülésének eseteit – gyártó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítani tudja, hogy
- a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
- a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető;
- a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
Amennyiben fentieket nem tudja bizonyítani, úgy a fogyasztó érvényesítheti szavatossági igényét.
A termék hibája esetén a fogyasztó közvetlen a gyártótól követelheti, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy a terméket cserélje ki. Annak bizonyítása, hogy a termék már az átvételkor hibás volt, a fogyasztót terheli.
A jótállás
„Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal, vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után keletkezett” – határozza meg a jótállás, mint szavatossági igény fogalmát a Ptk.
A jótállás lényegében a kellékszavatossághoz kapcsolódó kötelezettség, amely szerződés, jogszabály vagy szolgáltatásra vonatkozó reklámban foglalt feltételek szerint áll fenn. Nem érinti azonban a jogosultnak az egyéb, jogszabályon alapuló igényeit.
Vannak olyan tartós használati cikkek, amelynél az eladó – jogszabályból adódóan – köteles jótállást vállalni. Ez a kötelező jótállás a kellékszavatossághoz képest a vásárlónak egy többlet jogosultsága, igénye, amely alapján egy évig vélelmezni kell, hogy a hiba a vásárláskor fennállt. Amennyiben ezzel az eladó nem ért egyet, akkor neki kell az ellenkezőjét bizonyítania.
A kötelező jótállás fajtáit az ágazati jogszabályok rendezik, amelyek alapján
- tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó jótállást [151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet],
- lakásépítéssel kapcsolatos jótállást [181/2003. (XI.5.) Korm. rendelet], valamint
- javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó jótállást [249/2004. (VIII.27.) Korm. rendelet] különböztethetünk meg.
Mindazon termékekre vonatkozóan, amelyek nem tartoznak a fenti kormányrendeletek hatálya alá, abban az esetben érvényesíthető jótállás, amennyiben azt a termék gyártója, forgalmazója kifejezetten vállalja. Jótállást tehát az eladó vállalhat önkéntesen is, tehát annak ellenére, hogy ezt számára jogszabály nem írja elő.
A fogyasztó jótállási igényét a jótállási jeggyel érvényesítheti az abban foglalt határidőn belül. A jótállási jegyet a vállalkozó köteles kiállítani a termék megvásárlásakor, illetve a szolgáltatás teljesítésekor. Ha a jótállásra kötelezett kötelezettségének a jogosult felhívására nem tesz eleget, a jótállási igény a felhívásban tűzött határidő elteltétől számított 3 hónapon belül akkor is érvényesíthető a bíróság előtt, ha a jótállási idő már eltelt.
A fentleírt három szavatossági igényt a köznyelvben gyakran – tévesen – garanciának nevezik, amely a polgári jog szabályai szerint nem minősül fogyasztóvédelmi jogintézménynek. A garanciaszerződés egy biztosítéki típusú, vállalkozások közötti szerződést jelent, amely a korábbi bankgarancia jogintézményéhez hasonlítható.
Termékfelelősség
“A termékkárért a hibás termék gyártója felelősséggel tartozik” – olvasható a Ptk.-ban, vagyis ha egy termék hibája a Ptk.-ban meghatározott un. termékkárt idézi elő, ebben az esetben a termékfelelősség iránti igény a gyártóval szemben érvényesíhető.
Termékkár – vagyis termék által okozott kár – a Ptk. szerint:
- valakinek a hibás termék által okozott halála, testi sérülése vagy egészségkárosodása miatt bekövetkezett kár; és
- a hibás termék által más dolgokban okozott, a kár bekövetkeztekor ötszáz eurónak a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama szerinti forintösszegénél nagyobb összegű kár, ha a károsodott dolog szokásos rendeltetése szerint magánhasználat vagy magánfogyasztás tárgya, és azt a károsult is rendszerint ilyen célra használta.
A termék hibás, ha nem nyújtja azt a biztonságot, amely általában elvárható, figyelemmel különösen a termék rendeltetésére, ésszerűen várható használatára, a termékkel kapcsolatos tájékoztatásra, a termék forgalomba hozatalának időpontjára, a tudomány és a technika állására. Önmagában az a tény nem teszi a terméket hibássá, hogy később nagyobb biztonságot nyújtó termék kerül a forgalomba.
A termék hibáját a károsultnak kell bizonyítania.
A gyártó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy
- a terméket nem hozta forgalomba;
- a terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, azt nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta;
- a termék a forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, a hiba oka később keletkezett;
- a forgalomba hozatal időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető (gyógyszer gyártóra nem alkalmazható, ha a gyógyszer előírás szerint alkalmazták) ;
- a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
A Ptk. külön mentesülési okokat határoz meg alapanyag vagy résztermék gyártója esetén.
A gyártó nem mentesülhet a felelősség alól arra hivatkozással, hogy a kár bekövetkeztében harmadik személy magatartása is közrehatott. Érvényesítheti azonban igényét a harmadik személlyel szemben.
A károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis.
A károsult kártérítési igényét a gyártóval szemben hároméves határidő alatt érvényesítheti, ezt követően az igény elévül. A gyártó felelőssége az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított tíz évig terheli. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.
