Átadták az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulójának nemzeti ünnepe alkalmából adományozott a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseketaz. Kahler Frigyes jogtörténész, bíró, Szuromi Szabolcs kánonjogász és Bánáti János ügyvéd, egyetemi tanár munkája és szakmai tevékenysége is ragos állami elismerésben részesült.
Széchenyi-díjasok:
DR. KAHLER FRIGYES jogtörténész, kutató, nyugalmazott törvényszéki büntetőkollégium-vezető bíró Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályafutása, számos történelmi korszakot és témakört felölelő, hiánypótló kutatásai és publikációi, generációk számára meghatározó oktatói munkája elismeréseként.
1942. szeptember 12-én született Mátészalkán. A szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán 1965-ben szerzett diplomát. 1974-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelemtanári képesítést szerzett, 1978-ban megvédte doktori disszertációját.
1968-tól Hajdúböszörményben, 1972-től Debrecenben bíróként dolgozott. 1987-től a Heves Megyei Bíróság bírósági elnökhelyettese, 1991-től az Igazságügyi Minisztérium főosztályvezetője, 1994-től a Veszprém Megyei Bíróság bírója, 1997-től a Veszprém Megyei Büntető Kollégium vezetője volt. 1981-1994 között a Miskolci Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen büntetőjogot és jogtörténetet oktatott.
1991-ben részt vett az igazságtételi törvényjavaslatok előkészítésében, 1993-94-ben a Történelmi Tényfeltáró Bizottság vezetője volt. Az 1956-os Emlékbizottság történész munkacsoportjának tagja.
Kutatási területe a jogtörténet, az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorló intézkedések, az igazságszolgáltatás működésének, jogalkotási és ítélkezési gyakorlatának feltárása. Húsz önálló kötetet és kétszáznál több publikációt jegyez.
1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, a Nagy Imre-emlékplakettet, 2011-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét vehette át.
DR. SZUROMI SZABOLCS kánonjogász, tanszékvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora Magyarország számára kivételesen értékes tudományos pályája során a középkori egyházi irodalom és kánonjogtörténet területén végzett, világviszonylatban is kiemelkedő és elismert alapkutatásai, valamint az ezekhez kapcsolódó új tudományos módszerek és elméletek kidolgozása, bevezetése és nemzetközi szakmai szinten történő elfogadtatása terén végzett kiemelkedő szakmai munkája elismeréseként.
1972. október 31-én született Budapesten. Teológiai tanulmányait 1991-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Hittudományi Karán folytatta, 1995-től jogtudományt hallgatott. 2000-ben kánonjogból, 2006-ban teológiából doktorált (Phd), 2002-ben habilitált. 2010-ben az MTA állam- és jogtudományok doktora lett. 2015-ben lett az Academia Europaea tagja.
1998-ban belépett a premontrei rend csornai prépostságába, ahol az Anzelm nevet kapta. 2000-ben pappá szentelték, az örökfogadalmat 2002-ben tette le.
2000-től tanított a PPKE Kánonjogi Posztgraduális Intézetében, 2003-ban egyetemi tanárrá nevezték ki, 2006-ban lett nyilvános rendes tanár és a PPKE KJPI praesese. 2009-től a PPKE Hittudományi Karán a Kánonjogi Tanszék vezetője, közben 2011-2019 között a PPKE rektora volt. 2006-ban megválasztották a Magyar Kánonjogi Társaság elnökének, az Országos Katolikus Gyűjteményi Központ szerzetesi referense.
Kutatási területe a kánonjogtörténet, a 11-13. századi kánonjogi gyűjtemények összehasonlító forráskritikai, kodikológiai és paleográfiai vizsgálata, állami egyházjog.
Számos tudományos társaság tagja, illetve vezetője, számos hazai és külföldi folyóirat szerkesztőségi tagja, több mint 500 tanulmánya jelent meg tudományos folyóiratokban.
2014-ben a Magyar Érdemrend középkeresztjével tüntették ki.
A Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozat kitüntetést kapta:
DR. BÁNÁTI JÁNOS ügyvéd, a Magyar Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara volt elnöke, az Országos Bírói Tanács tagja, az Igazságügyi Miniszter Tudományos Tanácsadó Testületének tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának címzetes egyetemi tanára, a Magyar Büntetőjogi Társaság elnökhelyettese, a Bánáti Ügyvédi Iroda tagja, a Magyar Jogászegylet alelnöke az ügyvédi hivatásrend társadalmi szerepének erősítését, a magyar igazságszolgáltatás színvonalának emelését és a jogászi hivatásrendek közötti kapcsolat elmélyítését több évtizeden át szolgáló kamarai elnöki tevékenysége, a büntető eljárásjog területén végzett jogtudományi munkája, valamint a jövő jogásznemzedékeinek oktatása és a jogi kultúra terjesztése terén is meghatározó szakmai tevékenysége elismeréseként.
Bánáti János 1967-ben kezdte meg pályafutását a nagy presztízzsel bíró Népszínház utcai 21-es ügyvédi munkaközösség tagjaként, ahol egészen 1990-ig ügyvédként dolgozott.
1979-től 1984-ig volt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagja, majd öt éven keresztül mint a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi megbízottja látta el feladatait. 1989-ben választották meg a kamara főtitkárának, amely a tisztét 1992-ig töltötte be. 1992-tól a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökeként tevékenykedett, majd 2006-ban a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének választották. Ekkor az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja lett.
Kamarai pozíciója mellett a Magyar Jogász Egylet alelnöki posztját is betölti, a Nemzetközi Bűnügyi Társaság magyarországi tagozatának elnökségi tagja, a Magyar Kriminológiai Társaság Igazgatóságának tagja, és az Egységes Jogi Szakvizsga Bizottság elnöke. Mindemellett a Magyar Jog Szerkesztőbizottságában és a Pénz- és Tőkepiaci Választottbíróság elnökségében is helyet kapott.
Ügyvédi munkája mellett a jogi képzésben is részt vesz: a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának címzetes egyetemi tanára, valamint az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán megbízott előadó.
A Bánáti Ügyvédi Irodát 1992-ben nyitotta. Elsősorban a büntetőügyek képviseletét látja el, hiszen meggyőződése szerint az államhatalom túlsúlya miatt bárki bekerülhet az igazságszolgáltatás útvesztőibe, ezért a védő feladata, hogy a vádlott mellé álljon, és egyedüli támaszaként a legjobb tudása szerint igyekezzen megvédeni a túlkapásoktól a jog eszközeit használva.
Magyar Arany Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetésben részesült:
DR. HAJDÚ JÓZSEF, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munkajogi és Szociális jogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, Munkaügyi Kapcsolatok és Társadalombiztosítási Képzések Intézetének intézetvezetője.
A Magyar Érdemrend középkeresztje katonai tagozat kitüntetést kapott:
HORVÁTH ANDRÁS nyugállományú rendőr vezérőrnagy, a Nemzeti Védelmi Szolgálat főtanácsadója több mint öt évtizeden keresztül végzett, kiemelkedő szolgálati tevékenysége elismeréseként.
A Kossuth- és Széchenyi-díjakra tett személyi javaslatokat a kormányfő által felkért Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság tagjai véleményezik. A tízfős testület egyetlen jogász tagja Vékás Lajos Széchenyi-díjas jogász, az MTA rendes tagja, az ELTE professo emeritusa – derül ki a Magyar Közlönyből.
Nyitókép: Résztvevők a Kossuth- és Széchenyi-díjak, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a Parlament kupolacsarnokában 2023. március 14-én. – Fotó: Illyés Tibor / MTI
