A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai – szögezi le az Alkotmánybíróság II/1665/2022. számú határozatában. A Tóth Bertalan (MSZP) és más ellenzéki képviselők által benyújtott indítvány a pedagógussztrájkhoz kapcsolódó, még elégséges szolgáltatás mértékének utólagos normakontrolljára irányult.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy nem alaptörvény-ellenesek a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvénynek azok a rendelkezései, amelyek meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.
A sztrájkról szóló törvény szerint annál a munkáltatónál, amely a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végez, csak úgy gyakorolható a sztrájk, hogy az a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja.
A még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit törvény megállapíthatja, törvényi szabályozás hiányában pedig a sztrájkot megelőző egyeztetés során kell a mértékéről és feltételeiről megállapodni. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 14-15. §-ai meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben megtartott sztrájk esetén.
Az indítványozó országgyűlési képviselők álláspontja szerint e rendelkezések a sztrájkjog lényeges tartalmát oly módon korlátozzák, hogy annak nyomásgyakorló funkciója elvész. A szabályozás szükségtelenül és aránytalanul, önkényesen korlátozza a pedagógusok sztrájkhoz való, Alaptörvényben is szereplő jogát, és emellett nemzetközi szerződésbe ütközik.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy
a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a köznevelési intézmények elsődlegesen a gyermekek művelődéshez és megfelelő testi és lelki fejlődéshez való alapjogának biztosítását szolgálják.
A gyermekek alapvető jogai az állam tevőleges magatartásával valósulhatnak meg. A támadott törvényben a jogalkotó a még elégséges szolgáltatási minimumok differenciált meghatározásánál tekintettel volt a különféle szükséglettel rendelkező gyermekek (pl. az érettségi előtt állók, iskolások, óvodások, sajátos nevelési igényű gyermekek stb.) jogaira.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a köznevelési intézményekben a sztrájkjog korlátozása legitim célból, a szükséges mértékben, és a vele szemben védelemre szoruló alapvető jogok, alkotmányos értékek kiegyensúlyozott figyelembevételével, azaz arányosan történt.
A köznevelési intézmények működése, és ezáltal a gyermeki jogok érvényesülése a sztrájkjog korlátozásának legitim céljai.
A törvénynek a még elégséges szolgáltatást szabályozó rendelkezései tehát összhangban állnak az Alaptörvény rendelkezéseivel, így az Alkotmánybíróság a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos vizsgálatára benyújtott indítványt elutasította.
