Vannak esetek, amikor az ügyvéd mulasztása folytán az ügyfél pervesztes lesz, vagy a peres eljárás el sem indul, másként fogalmazva, az ügyfél elveszíti az esélyét a pernyertességre, majd az ügyfél utóbb kártérítési igénnyel fordul az ügyvéd ellen. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy a kártérítési per során vizsgálható-e, hogy az ügyvéd gondos eljárása esetén mi lett volna az alapper kimenetele. Ma már ebben a tárgykörben igen széles a bírói gyakorlat, aminek túlnyomó része egybe is vág, azonban érdemes áttekinteni, hogy a bíróságok milyen eltérő logika mentén, milyen eltérő megoldásokra jutottak ezekben kártérítési ügyekben.
A Szerző célja az ügyvédi kártérítési felelősség bemutatása, azon belül is az „árnyékperek” bírói gyakorlatának ismertetése elemzése.
A Szerző bírósági titkár.