A választási kampány során a helyi közéletben tanúsított aktív részvétel (nyilvános cselekmények és kijelentések) megalapozzák a közéleti szereplői minőséget, így az adott közszereplőre vonatkozó véleménynyilvánításokkal összefüggésben a nagyobb tűrési kötelezettséget is – szögezi le az Alkotmánybíróság IV/3605/2021. számú, bírói döntést megsemmisítő határozatában.
Az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította és megsemmisítette a Győri ítélőtábla, a Veszprémi Törvényszék, valamint a Tapolcai Járásbíróság rágalmazás tárgyában hozott ítéleteit.
Az eljárás alapjául szolgáló ügyben az indítványozó ellen a magánvádló feljelentést tett, mert az indítványozó saját közösségi oldalán megosztott róla egy újságcikket, és alatta sértő bejegyzéseket tett közzé.
Az indítványozót az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki becsületsértés vétségében, a rágalmazás vádja alól felmentette. A másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, a vádlottat bűnösnek mondta ki rágalmazás vétségében is. A harmadfokú bíróság a vádlott cselekményét egységesen rágalmazás vétségének minősítette.
Az indítványozó szerint
a magánvádló, bár nem megválasztott képviselő, közéleti szereplő, a helyi közéletben aktívan részt vesz, ezért az Alkotmánybíróság által kimunkált teszt alapján a rá vonatkozó véleménynyilvánításokkal összefüggésben nagyobb tűrési kötelezettsége van.
Az indítványozó szerint a bíróság ítélete így megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát, valamint a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
Az Alkotmánybíróság határozatában megállapította, hogy az indítványozó a magánvádlónak a választási kampány során tett cselekményeit és kijelentését kritizálta, valamint egy a kampányban megjelent (a magánvádlóról szóló) cikket osztott meg a közösségi oldalán.
Az eljáró bíróságok ezért az Alaptörvényből fakadó alkotmányos szempontokkal ellentétesen állapították meg az alkotmányjogi panasz alapját képező alapügyben a magánvádló közéleti szereplői minőségét, az így hozott ítéleteikkel pedig valóban megsértették az indítványozó véleménynyilvánításhoz való jogát.
Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a támadott bírósági ítéleteket megsemmisítette.
Kapcsolódó cikkek:
Közéleti vita során sem sérthető meg az emberi méltóság – Az Alkotmánybíróság döntést hozott
