Az utóbbi pár évben a világgazdaságot jelentősen átrajzolták olyan események, amelyekre kevesen számítottak. A koronavírus-járvány nagyon sok gazdasági kapcsolatot forgatott fel, az orosz-ukrán háború pedig nyilvánvalóan befolyásolja a teljes térség gazdasági rendszerét. Jogosan merül fel a kérdés: mi történik a szerződéses kötelezettségekkel, muszáj teljesíteni ilyen helyzetben is, elvárható egyaltalán a teljesítés? – A Niveus Consulting Group adja meg a válaszokat.
„A kérdésre az egyedi ügyek vizsgálata nélkül nem lehet biztos választ adni. Szeretnénk azonban bemutatni pár olyan szempontot, ami hasznos lehet a rövidtávú, egyszeri szerződéses kötelezettségek mérlegelése esetén” – mondja Pálffy Miklós, a Niveus Consulting Group együttműködő partnere.
Az első kérdés a magyarországi felek között megkötött szerződés. Amennyiben a felek eltérően nem rendelkeztek, erre a szerződésre a magyar Polgári Törvénykönyv rendelkezési vonatkoznak. A törvény szerint a szerződéseket teljesíteni kell, aki pedig ezt nem teszi, az kártérítéssel tartozik.
„Mentesül a felelősség alól [tudniillik a szerződésszegő fél], ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.”
De mit jelent ez? Hosszú elméleti magyarázat helyett nézzünk pár példát:
Példa 1: Mi történik akkor, ha én eladnám a lakásomat, de közben rájövök, hogy az inflálódó pénz helyett a lakásban tartanám a vagyonomat (vagy esetleg az Ukrajnából érkező menekült rokonaimnak van szüksége a lakásra). Megtagadhatom-e a szerződés teljesítését (hiszen mindkét körülményt – végső soron – a háború okozta) erre hivatkozással? Elsőre nagyon úgy tűnik, hogy mindkét esetben a háborúnak tudható be a szerződésszegés, de igazából mindkét esetben a saját döntésem a valódi ok. A háborúval kimenthetném magamat, de a saját döntésemmel nem.
Példa 2: Az üzemanyag/élelmiszer vagy valamilyen más termék árának megemelkedése miatt már jelentősebb nehézségbe ütközik a szerződés teljesítése (vagy egyszerűen a szerződésben meghatározott feltételekkel már nem éri meg). Ezt a változást is „közvetve” a háború okozta, ugyanakkor ebben az esetben
– mivel a teljesítés nem lehetetlenült el – csak számomra lett nehéz, elvárható, hogy mégis a szerződés szerint teljesítsek.
Mostanában sokat hallunk arról, hogy bizonyos termelők részére a jelentősen megnövekedett piaci energiaárak gazdaságtalanná teszik bizonyos termékek előállítását – ez azonban önmagában nem mentesíti őket a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítése alól.
Természetesen a fenti szabályok nem zárnak ki, és nem tesznek érvénytelenné egy olyan szerződéses rendelkezést – amit a megkötendő szerződésekbe lehet beépíteni – ami részletesen szabályozza, hogy bizonyos mértékű árfolyamváltozás, meghatározott háborús cselekmények vagy egyéb feltételek bekövetkezte esetén a szerződés teljesítése bizonyos feltételek mellett megváltozik. Ez azonban már nem ebbe a körbe tartozik, hanem a felek közös, szerződéses akaratának szabályozása körébe.
Példa 3: A második kör arra vonatkozik, amikor az ügyben egy „külföldi” elem is van: Összeomlott a szállítási lánc az Evergreen miatt, és nekem egy hajón van – a külföldi eladótól beszerzett – termékem, amit Magyarországon szeretnék értékesíteni a magyar partneremnek? Both Miklós zseniális műsora az ukrán zenekarral lépne fel áprilisban egy fesztiválon, de ismert okok miatt nem tudnak idejönni? Ebben az esetben hogyan vagyok köteles teljesíteni? Nyilván a második esetben nem tudom helyettesíteni a fellépőket (és nem tudom elvárni az esetleges külföldi partneremtől, hogy ideszállítsa őket), és így én sem tudok teljesíteni, de mi a helyzet az első esetben? Elvárhatom-e a partneremtől, hogy valamivel helyettesítse az árut, és nekem kell-e helyettesíteni?
Ha az áru a környéken könnyen beszerezhető termék (mondjuk többrétegű papír kéztörlő), akkor elvárható az, hogy körülnézzek a piacon, és – akár úgy is, hogy veszteségeket szenvedek – megpróbáljam teljesíteni a szerződést – mondjuk úgy, hogy a közeli „piacokon” igyekszem bevásárolni az áruból (természetesen ebben az esetben ugyanezt elvárhatom a külföldi partneremtől), de ha ez egy speciális, a részemre (mondjuk Kínában) legyártott termék, ami nem szerezhető be a közelben, vagy a közeli gyárak már foglaltak – akkor hivatkozhatok arra, hogy ezt a szerződésszegést ellenőrzési körömön kívül eső esemény okozta, amit nem tudtam elhárítani.
Mi a helyzet abban az esetben, ha magyar társaságként külföldi terméket szeretnék beszerezni, és az akad el valahol?
Számos ország (köztük Magyarország is) aláírta a Bécsi Vételi Egyezményt (CISG), ami – a magyar polgári joghoz hasonlóan – szabályozza azt, hogy a fentiekhez hasonló esetben mikor lehet mentesülni a szerződésszegés jogkövetkezménye alól. A CISG-hez (mivel számos ország részese) részletes bírósági gyakorlat is tartozik.
Két esetkört emelnénk ki:
A bíróság nem mentesítette a felet a szerződésszegés jogkövetkezményei alól abban az esetben sem, ha a szerződéses termék ára 100%-al változott, és bizonyos fémek esetén 300%-os áremelkedést sem tartott eltúlzottnak.
Ha tehát
rendkívüli események (mondjuk a háború vagy az ellátási lánc egyéb zavara) jelentős áremelkedést generálnak a piacon, az önmagában nem menti fel a felet a szerződésszegés következményei alól (igaz, ezzel ellentétes döntés is született).
Amennyiben olyan fennakadás van, hogy a termék nem érkezik meg, az eladónak észszerű intézkedéseket kell tennie, hogy azt tudják pótolni, de extrém erőfeszítéseket nem kell tenni.
Hogy hol a határ? Ezt természetesen mindig egyedileg érdemes megvizsgálni.
Pálffy Miklós a CISG kapcsán is hangsúlyozza:
“A magyar szabályozáshoz hasonlóan, amennyiben az ellenőrzési körön kívül eső körülmények nem közvetlenül okozták a szerződésszegést, úgy mentesülésre nincsen lehetőség.”
