Az ukrán parlament csütörtök reggel jóváhagyta a hadiállapot bevezetését az országban – számolt be az UNIAN hírügynökség. De mi is zajlik Ukrajnában? Mik a jelenlegi helyzet előzményei? Hova nyúlik vissza a 2014 márciusában kirobbant ukrán-orosz fegyveres konfliktus? Jogilag miként ítélhető meg a mai napon kirobbant háború?
A törvényhozás ülését nem közvetítették, a döntésről képviselők tájékoztattak a Telegram üzenetküldő portálon. Jariszlav Zseleznyak, a Hang párt frakciójának tagja azt közölte, hogy a hadiállapot bevezetését 300-an szavazták meg a 450 fős törvényhozásban. A parlament elé Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára terjesztette be a javaslatot. Előzőleg Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videoüzenetben tájékoztatta az ország lakosságát a hadiállapot bevezetéséről.
A parlament kedden még rendkívüli állapot bevezetését szavazta meg. Ez enyhébb vészhelyzeti kategória a hadiállapotnál, amely viszont a legszigorúbb korlátozásokkal jár. Az UNIAN közlése szerint
hadiállapot esetén egyebek mellett kijárási tilalmat vezethetnek be, magántulajdont foglalhatnak le az ország védelme érdekében, átkutathatják polgári személyek táskáit, gépkocsijait, lakásait és irodáit, megtilthatják a gyülekezést, a demonstrációkat. Korlátozhatják továbbá az ukrán állampolgárok és a külföldiek szabad mozgását, ki- és beutazását az ország területére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtök hajnalban rendelt el különleges katonai akciót az ukrajnai Donyec-medencében, miután a héten elismerte az ottani szakadárok által önkényesen kikiáltott “népköztársaságok” függetlenségét, és azok segítséget kértek Moszkvától. Putyin leszögezte, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben is támadtak katonai célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken.
Az orosz védelmi tárca közleménye szerint az orosz fegyveres erők nem mérnek tüzérségi vagy légicsapásokat Ukrajna városaira, az ukrán katonai infrastruktúrát nagypontosságú fegyverek semmisítik meg. A minisztérium az ukrán katonai infrastruktúrát, a légvédelem eszközeit, a katonai reptereket és az ukrán légierőt nevezte meg célpontként. Azt is állította, hogy a polgári lakosságot semmi sem fenyegeti.
A TASZSZ hírügynökség orosz belügyi forrásokra hivatkozva jelentette, hogy a rendőrség megerősítette a moszkvai metró állomásainak és azok környékének őrizetét, ahol igazoltatnak. A moszkvai belvárosban megerősítették az őrjáratokat.
A RIA Novosztyi hírügynökség azt írta, hogy a moszkvai ukrán nagykövetség sem csütörtökön, sem a közeli napokban nem fogad ügyfeleket.
Az Azovi-tengeren felfüggesztették a hajózást – közölte az orosz hajózási ügynökség (Roszmorrecsflot) sajtószolgálata a TASZSZ-szal.
A nyugati világ elítélte az orosz hadműveletet, és súlyos szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen.
Ifj. Lomnici: jogilag nehéz megítélni a háborút
Jogi szempontból bizonytalanság van a mostani háború kapcsán, mivel a múltban több olyan esemény történt, amikor a nemzetközi jogot “félretették” – értékelt ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég jogi szakértője csütörtök reggel az M1 aktuális csatorna műsorában nyilatkozva.
A fegyveres konfliktus 2014 márciusában robbant ki a Donyecki-medencében, illetve a vele határos luhanszki régióban – a kezdeti az oroszbarát és kormányellenes tüntetések fordultak át erőszakos megmozdulásokba.
A Századvég jogi szakértője felidézte, hogy
a “Donyecki Népköztársaság” és a “Luhanszki Népköztársaság” helyzetét a minszki megállapodás rendezte.
A 2015 februárjában megkötött második minszki megállapodás azonnali tűzszünetet rendelt el – többek között – olyan kitételekkel, mint hogy szét kell választani az ukrán hadsereget és a szakadár fegyvereseket egy 30 kilométeres ütközőzónával, a nehézfegyverzetet ki kell vonni, a túszokat, hadifoglyokat el kell engedni, a külföldi fegyvereseket ki kell vonni, és újra be kell vezetni a határellenőrzést.
A megállapodás kitétele volt, hogy párbeszéd indul a helyi választások előkészítéséről, illetve Donyeck és Luhanszk térségének jövőbeli státuszáról. A felek rögzítették, hogy 2015 végéig el kell indítani az ukrán alkotmányreformot, különös tekintettel a decentralizációs folyamat végrehajtására – vagyis valamilyen alkotmányban is rögzített formában, de tudomásul kell vennie Kijevnek a két térség önállósodási törekvéseit. A decentralizálás megfogalmazást azért használták, mert Kijev számára elfogadhatatlan volt a föderalizálás kifejezés.
Rövid idővel az egyezmény után viszont kiújultak a harcok ezeken a területeken, amelyeket az ENSZ és a Nyugat nem ismer el függetlennek, holott a lakosság etnikai összetételét tekintve valóban többségben vannak az orosz ajkúak
– hívta fel a figyelmet ifj. Lomnici Zoltán.
Megjegyezte, hogy
Vlagyimir Putyin ukrán részről népirtásra hivatkozik, valamint arra, hogy nukleáris fegyverek kifejlesztése zajlik Ukrajnában. Ha ezek az állítások helytállóak, árnyalják a képet, miszerint egyoldalú háborús lépések indultak meg.
Kérdés, hogy a háborús lépések mennyire élvezik az ottani területeken élők szimpátiáját, mennyiben érzi a lakosság úgy, hogy valóban az orosz állam védelmi fellépéséről van szó – vélekedett.
Kitért arra is, hogy ha közvetlen háborús övezetből érkeznek emberek a határra, jogilag megilleti őket a menekültstátusz. Ezért is fontos, hogy a menekültek fogadására a Magyar Honvédség felkészült – fűzte hozzá.
Szijjártó: Magyarország kiáll Ukrajna mellett
Magyarország kiáll Ukrajna területi integritása és szuverenitása mellett – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtök reggel közösségi oldalán.
“A kormány legfontosabb feladata a magyar emberek biztonságának garantálása”
– hangsúlyozta a tárcavezető. Ezt Orbán Viktor kormányfő is megerősítette, hozzátéve:
“Szó sem lehet arról, hogy akár katonákat, akár katonai eszközöket telepítsünk Ukrajnába, humanitárius segítséget természetesen nyújtunk majd.“
A magyar katonai és kijelölt rendőri egységek megkezdték a munkát az ukrán-magyar határ térségében. A miniszterelnök hozzátette: “Arra kell számítani, hogy a csütörtöki katonai támadást követően a Magyarországra érkező, feltehetően menekültstátusért folyamodó ukrán állampolgárok száma megnő. Az ő ellátásukra felkészültünk, képesek leszünk gyorsan és hatékonyan szembenézni ezzel a kihívással” – mondta Orbán Viktor.
Hangsúlyozta, hogy “európai uniós és NATO-szövetségeseinkkel együtt elítéljük Oroszország katonai fellépését” és arról is beszélt, hogy “vésztanácskozást” fognak tartani csütörtökön Brüsszelben.
Szijjártó Péter közölte: az ukrajnai képviseletek működnek, köztük a kijevi nagykövetség is.
Arról is beszámolt: egyeztetett Íjgyártó István kijevi nagykövettel, aki arról tájékoztatta, hogy Kijev belső részében a helyzet egyelőre nyugodt, harci cselekményeknek nyoma sincsen.
Hozzátette: a nagykövetségi munkatársak biztonságban vannak, a munkavégzéshez egyelőre adottak a körülmények és az ukrán nemzeti gárda megkettőzte a nagykövetség védelmét.
Az Ukrajna keleti vagy középső részén tartózkodó magyaroktól a külgazdasági és külügyminiszter azt kérte, hogy vegyék fel a kapcsolatot a kijevi nagykövetséggel.
Kárpátalján egyelőre nyugalom van, folyamatos a kapcsolat az ottani magyarság vezetőivel és a külképviseletekkel – jelezte Szijjártó Péter.
