Mit jelent az ügyvédhez méltó magatartás? Miért fontos a kollegiális viszonyulás? Milyen az etikus díjszabás? Felelős-e az ügyvéd az ügyfele tárgyalótermi viselkedéséért? Mi az alapja a jó ügyvéd-ügyfél kapcsolatnak? – Három köztiszteleben álló, több évtizedes gyakorlati tapasztalattal rendelkező ügyvéddel, Bárándy Péterrel, Galli Istvánnal és Kadlót Erzsébettel beszélgetett az Ügyvéd Podcast “ügyvédi etika” témájú adásában Gerő Tamás, az “Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért” Egyesület (ÜDE) elnöke. Összefoglaltuk a legfontosabb iránymutatásokat.
„Ha bejön az ügyfél, akkor nem ügyünk lesz… az ügyfélnek van ügye, amiben az ügyvéd segít a törvény adta keretek és a lelkiismerete alapján”
– indította a beszélgetést alaptételével Bárándy Péter.
Az ügyvédi hivatást a szakszerűségnek kell elsősorban determinálnia. A szakszerűséghez fűzött elváráshoz azonban elengedhetetlenül kapcsolódik a hivatásgyakorlás során tanúsított etikus magatartás.
Az ügyféli érdek képviselete a szakszerűség és az ügyvédi normák betartása mentén kell, hogy működjön.
Az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa által elfogadott európai jogi hivatás chartája rendelkezik az ügyvédi hivatás alapelveiről és alapértékeiről, amelyet az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat is tartalmaz. Az ügyvédi etikai szabályzat rendezi az ügyvédi tevékenység gyakorlására vonatkozó magatartási normákat, valamint azokat az
elvárásokat, amelyek súlyos megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas.
Mit is jelent az ügyvédhez méltó magatartás?
Az elvárt magatartási normáknak számos aspektusa van, azonban kulcsfontosságú a kollégákhoz való viszonyulás kérdésköre. Az ügyvédek álláspontja szerint erős a konszenzus abban, hogy
az ügyfelet képviselő ellenérdekű fél kolléga és nem ellenség.
Mindemellett az egyéb hivatásrendek – bíróság, ügyészség és egyéb hatóságok – sem tekintendőek egy etikus ügyvéd részéről ellenségnek.
A kollegiális viszonyulás alapvető elvárásának tiszteletben nem tartása miatt számos fegyelmi ügy van jelenleg is folyamatban. Úgy tűnik, ezt még sokaknak tanulni kell…
Mi minősül tisztességtelen díjszabásnak, illetve munkadíjnak?
Míg számos országban az ügyvédi munkadíjat jogszabályok határozzák meg, Magyarországon a díjszabás szabad megállapodás kérdése. A nagyon gyakorlott ügyvédek körében sem könnyű mindig meghatározni a megfelelő – és a szemben ülő ügyfél számára is elfogadható – munkadíjat. Az ügyvédi „presztízs-skálát” abszolút meghatározza az ügyvéd óradíja. De vajon ügyfélhez igazítottan lehet-e változtatni az ügyvédi óradíjat?
Az ügyfél és az ügy egy párost alkot a díjszabás meghatározása tekintetében, amelynek egyedi szempontok szerinti szabad meghatározása abszolút etikus magatartásnak tekinthető.
A börtönviszonyok miatti kártérítések jelentős politikai és médiavisszhangot kaptak az elmúlt évek során, amely egy jogszabály-módosítási hullámot is elindított. Mi az a százalékos sikerdíj, ami még etikusnak minősül? Az ügyvédek általános álláspontja szerint a százalékos sikerdíjat részben „belövi a piac”, ami azt jelenti, hogy mind a pertárgy értéke, mind a perindítás rizikófaktora, mind pedig az esetleges pernyertesség-perveszteség irányadó szempontok annak meghatározsában. Egészen sajátosan alakul pédául a díjszabás egy Emberi Jogok Európai Bírósága előtti képviselet során – ezekben az eljárásban ugyanis külön értéket jelent (többek között) az idegen nyelven történő munkavégzés.
Számos etikai szempontot vetnek fel a díjszabás és fizetés szempontjából azon büntetőügyek, melyekben a családfő kerül rács mögé. Ezen esetekre kiemelten irányadó, hogy egyedileg mérlegelendők.
Mit jelent és miért fontos az etikus ügyvédi megjelenés?
Az ügyvédi megjelenése nem kizárólagosan és nem elsősorban a külső megjelenést jelenti, fajsúlyosabb szempont, hogy milyen habitussal, milyen viselkedést tanúsítva gyakorolja hivatását egy jogi képviselő.
Az ügyvédeknek, mint az igazságszolgáltatás közreműködőinek hivatásuk gyakorlása során tükrözniük kell azt a státuszt, amely méltó az igazságszolgáltatás presztízséhez.
Fontos elvárás, hogy ezt a státuszt megjelenésükkel és viselkedésükkel (megnyilvánulások, felszólalások, a közbeszéd stílusa) egyaránt erősítsék – mind az ügyvédi irodában, mind a bírósági épület folyosóján, mind a tárgyalóteremben, mind magánemberként.
A pazar megjelenés kevés ahhoz, hogy egy ügyvéd méltó legyen a hivatásrendjéhez, öregbítse annak hagyományai.
Felelős-e az ügyvéd az ügyfél tárgyalóteremben tanúsított viselkedésvel kapcsolatban? Hogyan érdemes az ügyfelet a tárgyalásra felkészíteni?
Az ügyvéd felel az ügyfele tárgyalóteremben tanúsított magatartásáért, ezért a rutinos jogi képviselő előre és megfelelően felkészíti ügyfelét a megütött hangnemtől a beszédstíluson át a felszólalás időszerűségére és fontosságára, sőt az ügyfél tárgyalótermi megjelenésére is kiterjedően.
A jó ügyvéd-ügyfél kapcsolat gyakran visszatükröződik a tárgyalóteremben is.
Az első kapcsolatfelvételt követően – amennyiben azt ügyvállalás követi – érdemes tisztázni az ügyféllel, hogy a modern kommunikációs technológia ellenére sem rendelkezhet korlátlanul az ügyvéd idejével.Ez a konfliktusok megelőzése érdekében akár kiemelten fontos is lehet!
Mit jelent a ‘kollegialitás’ az ügyvédi társadalomban? Mire kell figyelni az ügyfél ügyvédváltásánál?
Ügyvédváltó ügyfél esetén érdemes kideríteni, miért vált az ügyfél ügyvédet, van-e alapja annak, hogy megdőlt a bizalom, célszerű-e „átvállalni” az ügyfelet.
A helyzet tisztánlátása és a kellemetlenségek elkerülése érdekében ügyvédváltás esetén nem árt kapcsolatba lépni az előző jogi képviselővel, gyakran ugyanis nem áll rendelkezésre az előző megbízás lezárásának okait hűen tükröző dokumentum. Nem ritka, hogy az ügyfél több védőt is megbíz ügye vitelével, a védők azonban nem veszik fel a kapcsolatot egymással, nem kommunikálnak megfelelően – ez gyakran etikai problémákat vet fel a kollegialitás vonatkozásában.
A kollegialitás azt jelenti, hogy a pillanatnyi érdek, a pillanatnyi értékszerzés lehetősége nem írhatja felül a hivatásrendhez tartozásból fakadó egymás iránti hűséget.
A kollegialitás etikai normái a hatóságokkal szemben is irányadóak.
Ki hagyja el utoljára a tárgyalótermet?
Bárándy Péter szavaival élve “a bírósággal való együttműködéshez hozzá tartozik, hogy az ügyvéd a tanúk és vádlottak után, utolsóként hagyja el a tárgyalótermet.”
Ügyvédi titoktartás és etikus médianyilatkozatok – Mire ügyeljen a jogi képviselő?
Különösen a büntetőügyekkel foglalkozó ügyvédek körében merülhet fel a kérdés: Konkrét ügyben miről és hogyan nyilatkozhat a sajót képviselőinek az ügyvéd, és miről nem?
Főszabályként rögzíthető, hogy az ügyvéd konkrét üggyel kapcsolatban nem nyilatkozhat semmiről!
Egy ügy kizárólag az ügyfél kifejezett hozzájárulásával, az általa konkrétan rögzített keretek között vihető a nyilvánosság elé.
Mindemellett van olyan eset – pl. politikai akarat vagy a médiában futótűzként terjedő dezinformáció – amikor indokolt és fontos a megnyilvánulás, de az ügyféllel ilyenkor is kell egyeztetni.
A nyomozati szakban elhangzottak az abszolút titokkörbe tartoznak. Egy óvatlan médianyilatkozat – mind az ügyfél, mind az ügyvéd részéről – a teljes védői stratégiát rossz irányba terelheti.
Etikus-e bírálni a társszakmákat, egyéb hatóságokat?
Véleményalkotásra és -nyilvánításra mindig van lehetőség, és az természetesen nem is tilos, azonban
alapvető etikai norma ügyvédi körökben, hogy az igazságszolgáltatási szerveknek egyéni bírálattal nem illik rombolni a tekintélyét.
