Katonai tiszteletadás mellett, Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség parancsnoka jelenlétében ünnepélyesen felvonták a nemzeti lobogót az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján, az aradi vértanúk emléknapján szerda reggel az Országház előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként Magyarország lobogója egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.
A nemzeti lobogó felvonását a Himnusz, majd félárbócra eresztését a Szózat hangjai kíséretében a 32. Nemzeti Honvéd Díszegység katonái végezték. A ceremónián közreműködött a Magyar Honvédség Központi Zenekara és a Nemzeti Lovas Díszegység is.
Ady Endre: Október 6.
Őszi napnak mosolygása,
Őszi rózsa hervadása,
Őszi szélnek bús keserve
Egy-egy könny a szentelt helyre,
Hol megváltott – hősi áron –
Becsületet, dicsőséget
Az aradi tizenhárom.
Az aradi Golgotára
Ráragyog a nap sugára,
Oda hull az őszi rózsa,
Hulló levél búcsucsókja;
Bánat sír a száraz ágon,
Ott alussza csendes álmát
Az aradi tizenhárom.
Őszi napnak csendes fénye,
Tűzz reá a fényes égre,
Bús szivünknek enyhe fényed
Adjon nyugvást, békességet;
Sugáridon szellem járjon
S keressen fel küzdelminkben
Az aradi tizenhárom.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át,
amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra – Aulich Lajosra, Damjanich Jánosra, Dessewffy Arisztidra, Kiss Ernőre, Knézich Károlyra, Láhner (Lahner) Györgyre, Lázár Vilmosra, Leiningen-Westerburg Károlyra, Nagysándor Józsefre, Poeltenberg Ernőre, Schweidel Józsefre, Török Ignácra, Vécsey Károlyra -, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
“Az eszmék tovább élnek az értékek megbecsülésében, örökségünk megőrzésében”
– mondta Áder János az aradi vértanúk emléknapján, szerdán Komáromban, a felújított Csillagerődben.
“Amikor ’48-49 hőseiről beszélünk, látnunk kell – az önfeláldozás mai ember számára már alig átélhető magasztossága mögött – a törékeny embereket, személyes gyötrelmeiket, súlyos döntéseiket, a hazához való következetes, kitartó ragaszkodásukat” – fogalmazott az államfő.
Áder János kijelentette, az életáldozatra, önfeláldozásra ma már nem kényszerülő nemzedék tagjaként is tanulnunk kell tőlük,
“hogy újra és újra – ünnepen és hétköznapon – észrevegyük, nagy érték a szabadság, ’48-49 hősei az életüket is kockára tették érte”.
Rétvári: Nagy kockázatot vállal, aki a magyar függetlenséget védi
“Aki azt az küldetést választja, hogy a magyar függetlenséget védi, nagyon nagy kockázatot vállal; volt, aki ezért az életével fizetett” – hangoztatta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára szerdán, az aradi vértanúk emléknapján Budapesten.
Rétvári Bence a Fiumei úti sírkertben, a Batthyány Mauzóleumnál katonai tiszteletadás mellett rendezett megemlékezésen Magyarország első – 172 éve ezen a napon kivégzett – miniszterelnökére utalva felidézte:
Batthyány Lajos minden jogszabályt megtartott, az uralkodó minden utasítását megtartotta, koholt vádak alapján mégis kivégezték.
“Nem kockázat nélküli egy független Magyarország miniszterelnökének lenni, egy független országot védeni és irányítani” – mondta a kereszténydemokrata politikus, aki szerint
a magyar történelem “nem mások szabadságának elvonásáról, hanem a saját szabadságunk megvédéséről szól, ezért is nem kell (…) bocsánatot kérnünk”.
Rétvári Bence beszédében idézett az 1848-49-es magyar forradalmat és szabadságharcot vérbe fojtó és az azutáni megtorlást irányító Haynau leveléből is. Az osztrák tábornok arra való hivatkozását, hogy békességet mások tömeges kivégzésével akart teremteni, az emberi gonoszság sűrítményének nevezte.
Hangsúlyozta: azokat, akik törvényesen küzdenek a függetlenségért és szabadságért, csak koncepciós eljárásban, koholt bizonyítékok alapján lehet elítélni.
“Nemcsak az igazság, hanem a jog is az ő oldalukon állt”
– utalt a szabadságharc hőseire.
A kormánypárti politikus emlékeztetett arra, hogy a magyar forradalmak célja, ha megkésve is, de minden esetben megvalósult: 1848-49 szabadsága 1867-ben, 1956 szabadsága 1990-ben érkezett el. “Ezeket az eszméket, a magyarok szabadságvágyát sem akkor, sem most eltiporni nem lehet” – hangoztatta, azt is hozzátéve, hogy “a gyásznapoknál sokkal több a diadalunk”.
Rétvári Bence hitet tett amellett, hogy Magyarország ne egy nemzetiség legyen egy nagy birodalomban, hanem egy független nemzet Európa szívében. “Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!” – zárta szavait.
Az eseményen más szervezetek mellett a magyar kormány, Áder János köztársasági elnök és Kövér László országgyűlési elnök, továbbá az Alkotmánybíróság, az ügyészség, a Kúria és a Magyar Honvédség nevében helyeztek el koszorúkat. Mások mellett Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, Lomnici Zoltán, az Emberi Méltóság Tanácsának elnöke, és Harrach Péter, a KDNP országgyűlési frakcióvezető-helyettese helyezte el az emlékezés virágait a mauzóleumnál.
Aradi Vértanúk utolsó szavai
Aulich Lajos, Damjanich János, Desewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knezić Károly, Láhner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westenburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác, Vécsey Károly – ők voltak azok a honvédtisztek, akiket 1849. október 6-án Aradon végeztek ki a szabadságharcban folytatott tevékenységük miatt. Gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt pedig Budapesten állították a kivégzőosztag elé.
Haláluk előtt néhányan könyvekből merítettek még erőt a rájuk váró legutolsó nehéz pillanatra, néhányan pedig feleségeiknek és gyermekeiknek fogalmazták meg búcsú gondolataikat. Ezekkel a fájdalmasan szép levelekkel emlékezünk az aradi vértanúkra, a 1848-49. évi szabadságharc hőseire.
“Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik ezt a szolgálatot.” Aulich Lajos
“Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.” Damjanich János
“Tegnap hősök kellettek, ma mártírok… Így parancsolja ezt hazám szolgálata.” Dessewffy Arisztid
“Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.” Kiss Ernő
“Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.” Knézich Károly
“Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon! És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom!” Láhner György
“Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke, és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” Lázár Vilmos
“A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.” Leiningen-Westerburg Károly
“De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben! Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.” Nagy-Sándor József
“Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.” Poeltenberg Ernő
“A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.” Schweidel József
“Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.” Török Ignác
“Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.” Vécsey Károly
