Az Európai Ombudsman az Európai Unió tagállamaiban az uniós polgárok által tapasztalt hivatali visszásságok kivizsálásának uniós szerve. De mit is jelent ez pontosan? Kinek az érdekeit képviseli? Ki és milyen tárgykörökben fordulhat az unió alapjogi biztosához?
Az Európai Unió a „rule of law” elvén alapszik, melynek kulcsfontosságú alkotóeleme, hogy az uniós polgárok a demokrácia eszközkészletével megfelelő kontrollt gyakorolhassanak az uniós szervek jogszerű eljárása felett.
E tekintetben kiemelést érdemel az 1995-ben létrehozott és minden újonnan hivatalba lépő Európai Parlament által 5 éves ciklusra megválasztott
Európai Ombudsman, amely az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek elleni panaszok kivizsgálását hivatott végrehajtani.
Működésének joglapját az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 20., 24. és 228. cikke, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájának 43. cikke határozza meg. A Maastrichti Szerződés által létrehozott uniós szerv célja:
- a polgárok, illetve a valamely tagállamban lakóhellyel, illetve bejegyzett székhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek védelmének javítása az európai uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokkal kapcsolatban; valamint
- ezáltal a közösségi intézmények döntéshozatalának és ügyvitelének nyitottabbá tétele és demokratikus elszámoltathatóságuk növelése.
Az Ombudsman feladata tehát különösen, hogy az európai polgárok beadványai alapján felhívja a figyelmet azokra a visszásságokra és eljárási anomáliákra, amelyeket velük szemben az uniós intézmények jogalkalmazásuk során elkövettek – így hozzá panasszal az uniós országok állampolgárai és lakosai, illetve az EU területén székhellyel rendelkező vállalkozások és szervezetek fordulhatnak.
De mi az, ami a hivatali visszásság tárgykörébe bele tartozhat?
Amennyiben egy uniós intézmény vagy szerv nem a jogszabályokkal vagy a „jó igazgatás elveivel” összhangban jár el, továbbá emberi jogokat sértően jár el, az Ombudsman a kivizsgálást követően azt hivatali visszásságként értékelheti. Tipikusan az uniós polgár személyét csorbító, a számára érdeksérelmet okozó intézkedések és jelenségek kapcsolódnak a visszásság tárgykörébe, így különösen a méltánytalan eljárás, a diszkrimináció megjelenési formái, az uniós szerv hatáskörrel való visszaélése, a szükséges tájékoztatás elmulasztása vagy megtagadása, továbbá az indokolatlan késedelem vagy az eljárási rend figyelmen kívül hagyása. Kivételt képeznek ez alól az Európai Unió Bíróságának az igazságszolgáltatási tevékenységével kapcsolatos panaszai. Az Ombudsman Európai Bíróságra vonatkozó vizsgálatai csak annak nem igazságügyi tevékenységeire vonatkoznak, mint például ajánlatokra, szerződésekre és személyzeti ügyekre, mindemellett a nemzeti bíróságok, vagy a nemzeti ombudsmanok által hozott határozatok tekintetében jogorvoslati szervként nem funkcionál.
Miként fordulhatok a hivatalhoz?
Minden uniós polgár jogosult a saját anyanyelvén panasszal élni, amelyre vonatkozó indítványát az érdeksérelem bekövetkeztét követő két éven belül terjesztheti elő, melynek keretében kérheti személyes adatainak zárt kezelését és azon tárgykörök megjelölését, amelyek bizalmas kezelését kéri.
A vonatkozó európai jogszabály (2018/1725/EK rendelet) különféle jogokat és kötelezettségeket ír elő a személyes adatoknak az uniós intézmények, köztük az Európai Ombudsman általi kezelésére nézve. A tapasztalt visszásságot annak pontos megjelölésével valószínűsíteni kell, továbbá a helyzet orvoslására tett eredménytelen kísérletet a megfelelő indokokkal alá kell támasztani. A panasz a megfelelő kritériumrendszernek való megfelelés esetén elektronikus-, valamint postai úton is benyújtható.
Az Európai Ombudsman hivatalához elektronikus úton történő panaszbenyújtást a felhasználói fiók létrehozását követően egy ellenőrző lista segíti, amely alapján a panaszos meggyőződhet arról, hogy kifogása egyáltalán megalapozhatja-e az Ombudsman eljárását. A két éven túl inaktív fiókok törlésre, ezt követően a személyes adatok anonimizált formában kizárólag statisztikai célokra kerülnek felhasználásra. A panaszost röviddel a felhasználói fiók törlését megelőzően e-mailben értesítik. Amennyiben a panaszos álláspontja szerint az Európai Ombudsman nem megfelelően kezelte a személyes adatait, ez esetben az Európai Adatvédelmi Biztoshoz fordulhat.
Az Európai Ombudsman eljárásának szükséges megelőző eleme, hogy a visszásságot tapasztaló fél az érintett hivataltól, szervtől vagy intézménytől előzetesen kérje a helyzet orvoslását, melynek eredménytelen elteltét követően panaszt tehet az Európai Ombudsmannál.
Hivatali visszásság megállapítása esetén az Ombudsman felkeresi a panasszal érintett szervet, amelynek a továbbiakban három hónap áll rendelkezésre szakmai álláspontjának kialakítására.
Az Ombudsman a kifogásban szereplő fennálló helyzet békés úton történő rendezésén túl ajánlásokat fogalmazhat meg a visszásságot előidéző szerv irányába, amelyek nem elfogadása szintén jogkövetkezményeket von maga után. Az Ombudsman jelentésben tárja fel az Európai Parlament előtt a panaszos által előadott kifogás alapján levont következtetéseket és körülményeket – Parlamentnek ezt követően meg kell tennie a szükséges lépéseket a visszásságot előidéző szerv irányába.
Az Ombudsman visszásság észlelése esetén saját hatáskörben is indíthat vizsgálatot, amely a globális koronavírus-helyzet idején sem maradt el: 2021 januárjában annak okán indított vizsgálatot, hogy az Európai Bizottság elutasította a koronavírus elleni oltóanyagok felvásárlásával kapcsolatos uniós szerződésekhez való nyilvános hozzáférhetőséget.
