Miként kerülhető el az időben elhúzódó, költséges perlekedést? Hogyan kímélhető meg egy gyermek a szülei válópere hosszantartó kínjaitól? Kihez fordulhatnak az ellenérdekű felek, ha jogvitájukat békés úton kívánják rendezni? Megoldás: a bírósági közvetítés – azaz a peren kívüli vitarendezés.
Számos jogvita húzódik el az annak alapját képező konfliktus fel nem oldása okán. A megegyezés hiánya évekig, vagy évtizedekig is elhúzódó procedurális terhet róhat a peres felekre, amely gyakran az eljárásban érintett egyéb személy – pl. kiskorú – érdekeit is sérthet vagy veszélyezteti. Házassági bontóperekben például olyan kardinális kérdésekben is közös nevezőre kell jutni, mint a tartásdíj mértéke vagy a közös gyermek elhelyezésére vonatkozó kérdés tisztázása, melyekben elengedhetetlen a felek mielőbbi megegyezése. Az időigényes és költséges perlekedés helyett jogunk lehetőséget biztosít egy mindkét fél számára előnyös döntési alternatíva mentén történő egyezségkötésre – ez a mediáció, vagyis a közvetítői eljárás.
De mit is jelent pontosan a közvetítői eljárás?
A mediáció az alternatív vitarendezés egy lehetséges módszere, amely az önkéntesség, pártatlanság (semlegesség), titoktartás és a jövőre orientáltság elveinek mentén zajló eljárás. Magyarországon a polgári és közigazgatási jogvitákban kétféle közvetítés különíthető el:
- Egyrészta természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári és közigazgatási jogviták során alkalmazandó közvetítés, amelyet az igazságügyi miniszter által névjegyzékbe vett közvetítő végezhet. A közvetítés akkor is kezdeményezhető, ha a jogvitával érintett felek nem kívánnak pereskedni, illetve bírói utat igénybe venni.
- Másrészt a bírósági közvetítés, melyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke által – a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően – kijelölt bírósági titkár, bíró és rendelkezési állományba helyezett bíró végezhet. A közvetítésnek ezt a típusát a peres vagy nemperes bírósági eljárás felei közösen a (bírósági közvetítési feladatokat ellátó) bíróságnál terjeszthetik elő. A bírósági közvetítés egy olyan sajátos vitarendező eljárás, amelynek célja, hogy a megindult peres eljárást követően a per szünetelésének időtartama alatt, de mégis bírói segítséggel tudják a felek jogvitájukat rendezni és azt egy írásbeli megállapodással zárni. A bírósági közvetítés egy rugalmasabb szabályrendszert enged az ellenérdekű feleknek a konszenzusos döntés meghozatala érdekében, mint a bírósági tárgyalás. Ennek keretében minden olyan tárgykört érinthetnek a felek, amely ugyan nem tartozik szorosan a jogvitához, azonban mégis úgy ítélik meg, hogy az a köztük kialakult konfliktus megoldásához vezethet.
Lehet-e kötelezni a feleket az eljárás lefolytatására?
Alapvetően nem, azonban a jog meghatározott esetekben lehetőséget ad erre . Kötelező közvetítői eljárás esetén a bíróság, illetve a hatóság arra kötelezi a feleket, hogy vitájuk megállapodással történő lezárása céljából legalább egy közvetítővel együttműködjenek; melynek keretében a felek kötelesek közösen közvetítőhöz fordulni (felkérés vagy kérelem) és az első közvetítői megbeszélésen részt venni. Kötelező közvetítést írhat elő például a bíróság a feleknek a szülői felügyelet megfelelő gyakorlása és az ehhez szükséges együttműködésük biztosítása érdekében (2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 4:172. §), de erről a gyámhivatal is dönthet a kapcsolattartás rendezésével és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggésben (149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 30/A. §).
Mi a közvetítő szerepe az eljárás során?
A közvetítő szerepe kulcsfontosságú – feladata, hogy a mediáció eszközeivel az egyezségkötés elősegítése érdekében képessé tegye a feleket arra, hogy olyan közös megegyezés alapjául szolgáló pontokat találjon számukra, amelyek mentén meg tudnak egyezni a vitás kérdésekben. Ennek folyamán megkísérli feltárni a konfliktus mögötti szükségleteket, azonban a döntés meghozatalában tanácsadás nyújtásával sem működhet közre.
A közvetítői eljárás alapvetően önkéntes alapon zajlik. Amennyiben a felek igényt tartanak a peren kívüli egyezségkötésre, a bíróságtól kell kérni a peres eljárás szünetelését – így az egyezségkötésre négy hónap áll rendelkezésre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy amennyiben a közvetítői eljárás eredményes, vagyis a fele megállapodnak – az már általában az első tárgyaláson megtörténik.
A közvetítő pártatlanul, lelkiismeretesen és legjobb tudása szerint kell, hogy közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. A közvetítő nem dönti el a jogvitát, csupán a megállapodás kidolgozásához vezető úthoz járul hozzá, amely során titoktartási kötelezettség terheli. Amennyiben a felek nem jutnak konszenzusra, a közvetítői eljárás során elhangzottak a későbbiek folyamán a perben bizonyítékként nem használhatók fel.
A közvetítői eljárás során lehetőség van részmegállapodás megkötésére is, továbbá a megállapodás bíró által jóvá nem hagyott pontjait a felek önkéntesen teljesíthetik.
A magyar bíróságokon 2012. július 24. óta vehető igénybe bírósági közvetítés a polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint 2018. január 1-től a közigazgatási perekhez kapcsolódóan. Előnye, hogy ez az eljárás díj- és illetékmentes, továbbá a bíróság előtt zajló alapügyben a felek illeték kedvezményben részesülhetnek attól függően, hogy a bírósági eljárás mely szakaszában kerül sor a megállapodás megkötésére. Az eljárásban megkötött megállapodás kereseti kérelemhez igazodó részét a bíróság perbeli egyezségként jóváhagyhatja, így annak tartalma végrehajthatóvá válik és a perben meghozott ítélettel azonos hatállyal bír.
A 2018. január 1-jén hatályba lépett új polgári eljárásjogi törvény már per indítása nélkül is lehetővé teszi a közvetítői eljárás igénybevételét az egyezségi kísérlet kezdeményezésével összefüggésben, melynek révén – csekély összegű illeték megfizetésével – akár egy korábban megkötött, bírósági jóváhagyásra alkalmas megállapodás is végrehajthatóvá tehető. A Pp. azzal is támogatja a közvetítést, hogy a peres eljárás egy pontján, a bizonyításra fókuszáló érdemi tárgyalást megelőzően, a perfelvételi szakot lezáró tárgyaláson tájékoztatási kötelezettséget ír elő a közvetítői eljárásról (Pp. 195. §), amelynek lefolytatására egyébként a per bármely szakaszában (a másodfokú eljárásban is) lehetőség van – akár több alkalommal is -, az eljárás szünetelésének elrendelése mellett.
A legtöbb bírósági közvetítői eljárás a családjogi vitákban, szerződéses és szerződésen kívüli jogvitákban, munkaügyi vitákban, valamint a közigazgatási perekben merül fel. Utóbbi esetben – ha azt a jogszabályi nem zárja ki és a jogvita tárgya lehetővé teszi – a felek belegyezésével a bíróság közvetítői eljárást rendelhet el.
Kapcsolódó cikk:
Ne pereskedjünk! – Mediáci(j)ó: Miért jó a mediáció – Szakértői tanácsok konfliktusaink hatékony kezeléséhez – A cikk ITT elérhető
