A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni harc a szolgáltatókat nem csak az ügyfél átvilágítás tekintetében állította új feladatok, komoly kihívások elé. A pénzmosás elleni belső szabályzatokat legkésőbb április 9-ig át kellett dolgozni a jogszabályváltozásnak megfelelően. De miért is?
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) idén életbe lépett módosítása a technológiai újdonságokból adódó pénzmosási és terrorizmus-finanszírozási kockázatok miatt vált szükségessé. A közelmúlt terrortámadásai rámutattak arra, hogy a merényletek finanszírozásában nagyon népszerűek az egyes alternatív pénzügyi rendszerek, a modern technológiai szolgáltatások.
A terrorizmus és annak finanszírozása elleni hatékonyabb küzdelem érdekében további intézkedések váltak szükségessé a korábbi szabályozáshoz képest, így kiemelt cél volt az egyes pénzügyi műveletek és bizonyos társaságok nagyobb fokú átláthatósága, akárcsak a bizalmi vagyonkezelők és az ahhoz hasonló társulások átvilágítása. Tény az is, hogy a szervezett bűnözés és a terrorizmus egyre nagyobb összefonódása figyelhető meg, és ezek újabb biztonsági fenyegetést jelentenek az Unió számára, mely ellen a tagállamoknak kötelessége nemzeti szinten is fellépni.
A Pmt.-be bekerültek olyan fogalmak, mint „virtuális fizetőeszköz”, vagy „letétkezelő pénztárca-szolgáltató”. A virtuális fizetőeszköz rendelkezik a törvényes fizetőeszköz jogi státuszával, elektronikusan tárolható, csereértékként elfogadható, elektronikusan átadható, illetve elektronikus kereskedésre alkalmas dolog, a legismertebb fajtája talán a Bitcoin (kriptovaluta). A szabályozás ezen a téren nem volt mindig egyértelmű, kérdéses volt, minek tekinthetőek az ilyen fizetőeszközök, és egyáltalán a szabályozás eredményes lehet-e ezen a téren. A törvény módosítását megelőzően a virtuális fizetőeszközök és a rendeleti pénzek közötti átváltást végző szolgáltatónak és a letétkezelő pénztárca-szolgáltatóknak nem volt olyan kötelezettsége, hogy a gyanús tevékenységeket azonosítsák. A Pmt. azonban januártól a virtuális pénzeket, valamint a törvényes és virtuális pénzek közötti átváltásokat is ellenőrzése alá vonta. A virtuális fizetőeszközök pénzmosási és terrorizmusfinanszírozási veszélye abban áll ugyanis, hogy lehetetlen egy-egy pénzügyi tranzakció mögött álló tényleges tevékenységet azonosítani. Nem ezeknek a fizetőeszközöknek a konkrét használata jelenti a tényleges kockázatot, hanem azok az informatikai-kriptográfiai alkalmazások, amelyek a személyazonosság-elrejtést lehetővé teszik az interneten.
A Pmt. idén hatályba lépett módosításainak alapja az Európai Parlament és a Tanács 2018/843 irányelve a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről (5. irányelv). A legtöbb rendelkezés nemzeti jogba való átültetésének január 10-ig eleget kellett tenni, azonban néhány rendelkezés csak 2020. december 1-jét követően tud életbe lépni, így ezekre későbbi hatálybalépés irányadó. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy mivel a jogszabályváltozás teljes egészében érinti az egyes szolgáltatók ügyfél-átvilágítási rendjét és eljárását, így a pénzmosás és terrorizmus elleni belső szabályzatokat legkésőbb a módosítás hatályba lépését követő 90 napon belül el kellett végezni.
A módosítás szigorúbb, EU szinten egységes ügyfél-azonosítási intézkedéseket állapít meg olyan harmadik országok állampolgáraival és vállalkozásaival szemben, amelyeket az EU pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozása szempontjából stratégiai hiányosságokkal rendelkezőnek tekint. A jogszabály konkrétan meghatározza, mikor kell fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket alkalmazni. Fokozott ügyfél-átvilágítás alatt azt értjük, hogy a törvényben előírt minimum átvilágítási intézkedéseken túl az üzleti kapcsolat létesítéséhez vezetői jóváhagyás is szükséges, és az üzleti kapcsolat figyelemmel kísérése egy megerősített eljárásban történik. Fokozott ügyfél-átvilágításra kerül sor, ha az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik, de akkor is, ha az ügyfél vagy annak tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplő, és további más körülmény fennállása is megalapoz ilyen magasabb szintű átvilágítási módot. A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származó ügyfél azonban olyan kategóriát képvisel a fokozott átvilágításon belül, mely esetben a törvény néhány további többlet-ellenőrzést is megkövetel. A szolgáltató ennek alapján köteles az ügyfélre, a tényleges tulajdonosra és az üzleti kapcsolatra vonatkozó további információkat is kérni, mielőtt az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás létrejön, valamint az ügyfél pénzeszközeiről és vagyona forrásáról is tudakozódnia kell. A stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országok három kategóriába kerültek besorolásra, az alacsonyabbtól a legmagasabbig, melyekben az első csoporthoz tartozik például Afganisztán, Szíria, Jemen, Pakisztán, de Bosznia-Hercegovina is. A második kategóriába Irán, a harmadikba pedig kizárólag a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság szerepel.
A jogszabálymódosítás az ügyfelek kockázat szerinti besorolását is kötelezővé teszi átlagos, magas vagy alacsony szinteket megkülönböztetve. Ez egyfajta indikátorként szolgál, ami folyamatos iránymutatást ad a szolgáltatónak arról, hogy milyen ügyfélátvilágítási intézkedéseket kell elvégezni az egyes ügyfelek esetében. A magasabb kockázat értelemszerűen összetettebb, az alacsonyabb pedig egyszerűbb ügyfél-átvilágítási intézkedéseket von maga után.
A jogszabálymódosítás további néhány pontosítást is tartalmaz, például a kézbesítési megbízottakra vonatkozóan előírja, milyen adatait köteles rögzíteni a szolgáltató (családi és utónevét, valamint lakcímét, s csak ennek hiányában a tartózkodási helyét). Ezen kívül a hárommillió forintot meghaladó kulturális javak (pl. műalkotások) kereskedelmével foglalkozó vállalkozások is a Pmt. hatálya alá kerültek, valamint a hazai ingatlanok bérbeadása is, ha a bérleti díj összege több, mint havi 500 ezer forint.
A tényleges tulajdonosi adatbázis létrehozását pedig már korábban is tartalmazta a törvény, valamit a szolgáltatók ezzel kapcsolatos feladatait is, azonban ilyen adatbázis még egyelőre nem létezik, így az ehhez kapcsolódó kötelezettségek határideje is tovább tolódik.
