Balsai István a rendszerváltozás utáni három évtized egyik legismertebb, legtöbb pozíciót betöltő jogász-politikusa. Tagja volt az első szabadon választott kormánynak, több cikluson át az Országgyűlésnek, majd 2011-től haláláig az Alkotmánybíróságnak.
Balsai István 1947. április 5-én született Miskolcon. Apai ági felmenői a hevesi Kál községben éltek, középbirtokos parasztok voltak, nagyszülei gyermekük taníttatása végett költöztek be Egerbe. Édesapja, Balsai József (1915–1969) 1943-ban, államügyészi kinevezése után családjával együtt a fővárosba költözött. 1956 után forradalmi tevékenysége miatt állásától megfosztották, rendőri felügyelet alatt állt, haláláig fizikai munkásként dolgozott. Anyai felmenői Mezőkövesdről és Ónódról kerültek Miskolcra, ahol kispolgári egzisztenciát teremtettek. Édesanyja, Szalontai Mária (1917–1991) tanítónő volt. Bátyja, József ügyvéd. Nős (1973), felesége Schmidt Ilona ügyvéd. Gyermekei, Balsai Szabolcs (1976) és ifj. Balsai István (1982) ügyvédek.
Balsai István 1990 május 24-től egészen a Horn-kormány megalakulásáig a Magyar Köztársaság, az Antall-, majd a Boross-kormány igazságügyi minisztere – Forrás: Wikipedia
Tanulmányait Budapesten végezte. Az általános iskola után a Piarista Gimnáziumban, majd a II. Rákóczi Ferenc Gimnáziumban tanult, ott érettségizett 1965-ben. Első munkahelyén – a Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán – másfél évig segédlaboráns volt. Egyszeri elutasítás után, 1966-ban vették fel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karára. Az egyetem megkezdése előtt egy évig sorkatona volt Kalocsán. 1972-ben summa cum laude minősítéssel avatták jogi doktorrá.
1967-től 1972-ig demonstrátor volt a polgári jogi tanszéken. 1972-től ügyvédjelölt Bánáti János mellett, majd az 1974-ben letett szakvizsgát követőn ügyvédként tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának, munkahelye megszakítás nélkül a Budapest 21. számú Ügyvédi Munkaközösség volt. 1988 szeptemberében – kereszténydemokrata értékrendjét követve – az elsők között lépett be az MDF-be. 1989 júniusától a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon az MDF-delegáció tagjaként részt vett a választójogi törvény kidolgozásában. 1989 júniusa és 1990 áprilisa között az MDF Országos Elnöksége mellett működő jogi szakértők egyike, választási felelős. 1989 októberében az Országos Választási Bizottság állandó tagjává választották, tisztségéről képviselő-jelöltsége miatt mondott le. 1993 tavaszán beválasztották az MDF Országos Választmányába, majd 1994 februárjában az országos elnökség tagja lett, és ebben a tisztségében később többször is megerősítették. Az 1990. évi országgyűlési választásokon az MDF országos listáján szerzett mandátumot. A törvényhozás megalakulásától miniszteri kinevezéséig az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság alelnöke volt.
Balsai István és Antall József 1992-ben az Országgyűlésben – Fotó: Czech Attila / MTI
1990. május 24-től egészen a Horn-kormány megalakulásáig az Antall-, majd a Boross-kormány igazságügyi minisztereként tevékenykedett. Ahogy ő megfogalmazta: a kormány ügyvédje volt. Ezt a minősítést ellenzéki oldalról sokan támadták, de kitartott az álláspontja mellett.
Hivatali működésének legkiemelkedőbb eredményének a semmisségi törvényeket, a kárpótlási törvényeket – köztük az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényt –, a magántulajdoni viszonyokat kialakító jogszabályokat és az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében résztvevők büntetőjogi felelősségre vonását lehetővé tévő szabályozást tartotta. Miniszteri időszakában jelentős lépéseket tett az igazságszolgáltatás infrastrukturális feltételeinek javítása érdekében is. Huszonhárom új bíróságot létesítettek, továbbá ötven bíróságot bővítettek, illetve korszerűsítettek 1990 és 1994 között. Számos törvény született a bírák, ügyészek, ügyvédek, végrehajtók jogállásáról és jövedelmi viszonyaik javításáról. Ugyanakkor sok kritika érte a megyei bírósági elnökök kinevezése miatt. Esetenként ugyanis a megyei összbírói értekezletek javaslatát felülbírálva hozta meg a döntéseit. Minderről 1993. szeptember 24-én a következőket nyilatkozta a Népszabadságnak: „Nem akarom a kedélyeket borzolni, de a rendszerváltozás utáni Országgyűlés adta törvényi felhatalmazás alapján az élet szinte minden területén pályázatokat írtak ki, a döntéshozatalt ezzel a kinevezők kezébe adva. Ha ez a folyamat a tanítói állásoktól kezdve a legmagasabb tisztségekig így zajlott le, miért történt volna másként a bírósági vezetők esetében. Megmondom őszintén: mindaddig megoldatlannak éreztem ezt a kérdést, amíg a korábbi rendszer által kinevezett vezetés az új pályázati rendszer alapján teljes körűen ki nem cserélődött. Így kerülhettek olyan személyek a bíróságok élére, akik bizalmat kaptak a testületekről és akiket magam is jónak tartottam. Szeretném megjegyezni: a húsz megyei bírósági elnök, helyetteseik és a kollégiumvezetők kinevezését az idő is igazolta.”
Balsai István az Alkotmánybíróság teljes ülésén – Fotó: Szigetváry Zsolt
Az 1994. évi országgyűlési választásokon ismét az MDF országos listájáról (11.) került be a parlamentbe. Az alkotmány- és igazságügyi állandó bizottság, emellett 1995. június 26-ig a mentelmi, összeférhetetlenségi és mandátumvizsgáló állandó bizottság, és megalakulásától az alkotmány-előkészítő állandó bizottság tagja volt. Az alkotmányügyi bizottságon belül tagja volt az igazságszolgáltatási reformot figyelemmel kísérő albizottságoknak. Az MDF részéről ő vett részt az ÁPV Rt.-nek az önkormányzatokat megillető belterületi földértékekkel kapcsolatos kötelezettségeinek tisztázására felállított vizsgálóbizottság munkájában. 1994 és 1998 között vezette az MDF-frakció jogi kabinetjét, és 1996 és 1998 között frakcióvezető-helyettes is volt.
1994 és 1996 között az MDF-frakció vezetőségének tagja, illetve 1998 és 2002 között a párt frakcióvezetője volt. 2002-ben a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnökévé választották. 2003–2004-ben megfigyelője, majd tagja lett az Európai Parlament néppárti frakciójának. Az 1998-as, a 2002-es, a 2006-os és a 2010-es országgyűlési választáson Budapest 2. számú egyéni választókerületében szerzett egyéni mandátumot. 2000 és 2001 között országos alelnöke volt a pártnak. 2004-ben tagja lett a Dávid Ibolya pártelnök kritikusait tömörítő Lakitelek-munkacsoportnak, illetve az ebből kialakult Nemzeti Fórumnak. Az egyre gyakoribb pártharcok következtében 2004-ben kizárták a frakcióból, majd hat hónapi független képviselői munka után 2005 áprilisában a Nemzeti Fórum képviselőjeként belépett a Fidesz-frakcióba.
Balsai István a Modellváltás ’89 című történelmi fesztiválon, 2018 október 25-dikén – Fotó: Horváth Péter Gyula / Pesti Srácok
Bizottsági elnöki posztját 2006-ig megtartotta. A 2010-es választás után az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság elnöke, valamint a 2006-os események kivizsgálásával foglalkozó miniszterelnöki megbízott lett. 2011. március 15-én tette le a kormányfő asztalára a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépésekről szóló, úgynevezett Balsai-jelentést. A 142 oldalas dokumentum megállapította, hogy a brutális rendőri intézkedések, őrizetbe vételek nem kis részben vétlen személyeket értek, miközben kétségtelen, voltak rendőröket támadó csoportok. A rendőri fellépések következményeként mintegy száz sérülés keletkezett, köztük tizenhat gumilövedékek okozta súlyos, életveszélyes sérülés. A jelentés szerint a rendőri tevékenység három eleme valósított meg súlyos bűncselekményeket: a zárósorfal alkalmazásának elmulasztása, az erőszakoskodók rászorítása a Fidesz-nagygyűlés békés résztvevőire, továbbá a gumilövedékek jogtalan használata. Ehhez képest – jegyezte meg a jelentés – a rendőrök azonosíthatatlansága szinte jelentéktelen cselekmény. „Vizsgálódásom során arra a következtetésre jutottam, hogy noha október 23-a a legdurvább jogsértések szimbóluma, mégis inkább egyik elemének vagy akár csúcspontjának tekinthető annak a folyamatnak, ami a Gyurcsány-kormány erőszakos és paranoid hatalomakarását jellemezte” – szögezte le Balsai István, akinek a munkáját többek közt Völgyesi Miklós nyugalmazott legfelsőbb bírósági bíró is segítette.
2011-ben a Fidesz és a KDNP az Ab tagjának jelölte, majd az Országgyűlés megválasztotta alkotmánybíróvá. Emiatt lemondott országgyűlési mandátumáról és más politikai tisztségeiről.
Egyik utolsó nyilvános szereplésén, a „Modellváltás ’89” című történelmi fesztiválon, 2018. október 25-én annak a véleményének adott hangot, hogy az Ab személyi összetétele teljes mértékben a polgári értékrend alapján áll. Hozzátette: az Ab nem bíróság, hiszen – a justizmord kivételével – nincs ráhatása a bírói döntésekre, csak kis mértékben tud szembe helyezkedni a bíróságok ítéletével. “Nagyon sok alkotmánysértést kell ahhoz elkövetni, hogy az Ab meg tudjon változtatni egy szabályszerű bírósági döntést” – hangsúlyozta. Ugyanezen a beszélgetésen jogállamiság-ellenesnek nevezte azt az 1991-es Ab-határozatot, amely a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvényt alkotmányellenesnek minősítette és megsemmisítette. Kemény szavakat használt az 1990 őszi taxisblokád minősítésére is, amely szerinte nem volt más, mint puccs és államcsíny-kísérlet a törvényes, első szabadon választott kormány megbuktatására, képletesen pedig ellenforradalmi kísérlet az 1956-os szabadságharccal szemben. Balsai István számos kritikával illette Göncz Árpád egykori köztársasági elnököt, illetve az akkori időszak médiaelitjének egy részét, akik a közrádióban és köztévében valóságos háborút indítottak a kormány ellen. “Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy 1994-ben visszatértek a kommunisták, és Horn Gyulát juttatták hatalomra” – szögezte le. A volt igazságügyi miniszter szerint a rendszerváltozást elmaszatoló háttérerők összefogásának eredménye a 2006 őszi rendőrterror, illetve az, hogy a történtek miatt indított büntetőperben a nyilvánvaló felelősségük ellenére felmentették az érintett rendőrparancsnokokat.
Balsai István alkotmánybíró talárba – Fotó: Szigetváry Zsolt
2020. február 12-én Áder János köztársasági elnöktől a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vehette át. Nem sokkal később, március 1-jén, életének 73. évében, súlyos, gyógyíthatatlan betegségben hunyt el. A kormány és az Alkotmánybíróság is saját halottjának nevezte.
