A bűnüldöző szervek a bűnfelderítés hatékonyságának fokozása érdekében világszerte fordulnak az állampolgárok együttműködő segítségéhez – egy-egy bizonyítékként szolgáló információ akár milliókat is érhet. De mit is jelent pontosan a nyomravezetői díj? Milyen bűncselekmények feltárása érdekében tűzhető ki? Milyen információ bír értékkel a nyomozó hatóság számára?
Az Egyesült Államokban bevett szokás hogy magánszemélyek vesznek részt a nyomozati munkában vérdíj fejében – így valósul meg a közismert fejvadászi tevékenység. A hazai kriminalisztika történetében is több, kiemelt médiafigyelem által övezett bűnügyben tűztek ki nagy összegű nyomravezetői díjat az értékes és perképes információt szolgáló állampolgárok számára. Az 1998-ban Fenyő János médiacézár sérelmére elkövetett emberölés felderítésével kapcsolatban 5 millió forint összegű, a veszprémi postásgyilkosság ügyében 10 millió forint összegű, a 2002-ben elkövetett móri mészárlás során pedig – az eddigi legmagasabb – 25 millió forint összegű nyomravezetői díjat tűzött ki a jelenlegi belügyminiszter a bizonyítékot szolgáltató személy részére. Miként alakul a hazai szabályozás?
A nyomravezetői díjkitűzés a gyakorlatban a fővárosi, az országos- és a megyei rendőr-főkapitányságok vezetői útján valósul meg – annak összege azonban egyéb szervek, szervezetek vagy akár magánszemély felajánlásával is emelkedhet. A hatályos jogszabályi rendelkezések szerint “a rendőrség a bűnfelderítési feladatai eredményesebbé tétele érdekében a jogszabályban felsorolt bűncselekmények feltárása céljából az állampolgárokhoz fordulhat.” A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (Rtv.) biztosítja a díjkitűzés jogszabályi hátterét – miszerint a bűncselekmény elkövetésével gyanúsítható személy, a szökésben lévő vagy rejtőzködő személy megtalálása, hollétének felderítése érdekében közreműködő és a bűnfelderítés szempontjából releváns információkat szolgáltató személy részére a hatóság előzetesen és nyilvánosan – nettó összegben meghatározott – díjat tűzhet ki.
Milyen bűncselekmények feltárása érdekében és milyen módon tűzhető ki a nyomravezetői díj? A jogszabály kimondja, hogy nyomravezetői díj csak súlyos bűncselekmények felderítése érdekében tűzhető ki, a díjkitűzés előzetesen és nyilvánosan közzétett összeg tekintetében értelmezendő, továbbá kizárólag olyan információra vonatkozóan teljesíthető, amellyel a nyomozati szakban a rendőrség tudomással nem rendelkezik.
Nyomravezetői díjra nem tarthat igényt az elkövető, továbbá azon személy, akit jogszabályból eredően feljelentési kötelezettség terhelt. A nyomozás során hamis tanúvallomást tevő a nyomozati munka további elősegítése érdekében tanúsított utólagos együttműködése során szintén nem jogosult nyomravezetői díjban részesülni.
Az Rtv. taxatíve felsorolja azon bűncselekmények körét, amelyek felmerülése esetén a feltételezett elkövető kilétének illetve hollétének felderítése céljából lehetőség van nyomravezetői díj kitűzésére. Ezen tárgykörbe tartozik az
- élet, testi épség, emberi szabadság és vagyon elleni erőszakos bűntett, illetve az emberkereskedelem és az embercsempészés három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,
- a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata,
- a gyermekkorú személy sérelmére elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűntett,
- üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény,
- kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kóros szenvedélykeltés, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer-prekurzorral visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, atomenergia alkalmazásával visszaélés,
- pénzhamisítás elősegítése, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés, pénzmosás, információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás, a korrupciós bűncselekmények öt évet el nem érő szabadságvesztéssel büntetendő alakzata.
A nyomravezetői díj tehát csak abban az esetben fizethető ki, ha a szolgáltatott információ a feltételezett elkövetőre vonatkozóan olyan tényfeltáró adatot tartalmaz, amely a nyomozás előrehaladását elősegíti, valamint a gyanúsítottal szemben a büntetőeljárás megindítása szempontjából bizonyítékként szolgálhat.
Az aktuális díjkitűzések bárki számára elérhetőek, melyek a Rendőrség hivatalos honlapján kerülnek közzétételre – ITT megtalálhatóak. Az elmúlt évek statisztikai adatai alapján, a rendőri szervek éves szinten átlagosan 40 esetben fordulnak az állampolgárokhoz segítségért nyomravezetői díj kitűzésével, amely átlagosan 500 ezer forint alatti összeget jelent. A díjkitűzést a rendőrség indokolás nélkül bármikor visszavonhatja. A nyomravezető kilétét személyvédelmi okokból a hatóság nem hozza nyilvánosságra, az szolgálati titok tárgykörébe tartozik.
2002-ben az egész országot megrázta a móri bankfiókban történt 8 halálos áldozatot követelő fegyveres rablás, amely bűncselekmény felderítése kapcsán rekord összegű, 25 millió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki a nyomravezetőnek. Az ügy gyakorlatilag az eljárás minden szakaszában többször is kudarcba fulladt, amit mi sem tükröz tisztábban, minthogy nem a valós elkövetőket ítélték el a koronatanú – mint nyomravezető – vallomása alapján. A téves információ ellenére a védett tanú az összeget megkapta, a 2007 során perdöntő bizonyítékot feltáró hiteles nyomravezető pedig immáron 13 éve próbálja polgári perben érvényesíteni a nyomravezetői díj összegének felét.
