Januártól az ügyvédek kötelesek az új ügyvédi törvény alapján továbbképzési kötelezettségnek eleget tenni – öt éves ciklusokban 80 kreditpontot kell összegyűjteniük. Az idén kétszer is módosult a Magyar Ügyvédi Kamara ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló szabályzata. De mik is a legfontosabb változások?
2020. január 1-jétől az ügyvédek kötelesek az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény szerinti továbbképzési kötelezettségnek eleget tenni. A továbbképzésekre öt éves ciklusokban kerül sor, ez idő alatt 80 kreditpontot – évenként 16 kreditet – kell összegyűjtenie a képzésre kötelezettnek. A képzések elektronikusan vagy hagyományos módon teljesíthetőek, kreditpont jár a szakmai konferenciákon, eseményeken történő részvételért is. Amennyiben a képzésre kötelezett nem tesz eleget a továbbképzési kötelezettségének, megszűnik a kamarai tagsága.
Nyáron és ősszel módosították az ügyvédi tevékenységet folytatók továbbképzési kötelezettségéről szóló 18/2018. (XI. 26.) MÜK (Szabályzat) szabályzatot. A legfontosabb változások a következőek:
Meghatározásra került a továbbképzés tudományos és szakmai követelményrendszere, a MÜK Akkreditációs és Vizsgabizottsága (OAB) mérlegelés alapján fog dönteni, hogy a továbbképzés megfelel-e a szakmai és tudományos követelményeknek. Így mérlegeli többek között azt, hogy a jogi tárgyú továbbképzés elősegíti-e a tételes jogi ismeretek megszerzését, a joggyakorlat megismerését, a nem jogi tárgyú továbbképzések esetén azt, hogy a továbbképzés például közvetlenül kapcsolatban áll-e valamely jogterülettel vagy sem.
Az OAB a továbbképzéssel kapcsolatban helyszíni ellenőrzést tarthat, valamint a képzési helyet és a képzési esemény megszervezése és lebonyolítása körében nyilatkozattételre jogosult személyt nyilatkozattételre vagy a képzési eseménnyel, kreditpontok igazolásával kapcsolatos iratok bemutatására kötelezheti. A képzésre kötelezett a nem kamara vagy a munkáltató által szervezett képzéssel kapcsolatban panaszt tehet, amennyiben az nem felel meg a meghirdetett feltételeknek.
Aki a továbbképzési időszakban – az ötéves ciklusban – tölti be a 75. életévét, mentesül a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól, a kötelező továbbképzéseken való részvétel kivételével. A minimális 16 kreditpontot nem naptári évenként, hanem évenként kell megszerezni. Szigorodott a kreditpont átvitelének a szabályozása, így amennyiben a képzésre kötelezettet nem a továbbképzési kötelezettség elmulasztása miatt törlik a kamarai nyilvántartásból, illetve a kamarai tagságát nem ezen okból szüntetik meg, és két éven belül ismét továbbképzésre kötelezetté válik, az utolsó le nem zárt időszakban megszerzett kreditpontjai közül legfeljebb 16 kreditet vihet át az új továbbképzési időszakra. A korábbi szabályozás lehetővé tette az addig megszerzett összes pont átvitelét.
Kibővült a képzési kötelezettség „kiváltását” biztosító intézmények köre. Aki a képzési időszakban legalább egymást követő két éven át teljesítette a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályairól szóló kormányrendelet, vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának képzését szolgáló továbbképzésről szóló miniszteri rendelet vagy más ágazati jogszabály szerinti, felsőfokú végzettséggel rendelkezők részére előírt továbbképzési kötelezettségét, és ezt ő vagy a munkáltatója a kamara előtt – a feltétel teljesítését követő hatodik hónap utolsó napjáig, de legkésőbb a továbbképzési időszak záró napját követő hatvanadik napig – igazolja, a kötelező továbbképzések kivételével mentesül a továbbképzési kötelezettség teljesítése alól.
Szintén a továbbképzési kötelezettség teljesítésének számít az adott képzési ciklusban, a kötelező továbbképzések kivételével, ha a továbbképzésre kötelezett 2018. január 1-jét követően szerez a jogtudomány, az államtudományok, a közigazgatástudomány területén tudományos fokozatot, szakjogászként oklevelet vagy más olyan oklevelet, amely alapján a Legium Magister vagy Master of Laws cím használatára jogosult, és ezt a kamara előtt igazolja.
A képzési helyek tekintetében a főbb szabályok nem módosultak, továbbra is a MÜK Oktatási és Akkreditációs Bizottsága (OAB) kérelemre határoz az akkreditációról, a képzési hellyé nyilvánításról, a képzési hely nyilvántartásba vételéről, azonban kibővült az egyszerűsített akkreditációra jogosultak köre, – az Alkotmánybíróság, a bíróság, az Országos Bírósági Hivatal, a Magyar Igazságügyi Akadémia, az ügyészség, a Magyar Jogászegylet és területi szervezete, valamint a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete – amely intézmények mentesülnek az akkreditációs díj megfizetése alól.
Változtak az akkreditáció tárgyában hozott döntése elleni kifogás szabályai. Lehetőség van − a kérelmet elutasító, az akkreditációt a kérelemtől eltérő tartalommal megadó, az akkreditáció megszűnését megállapító, az akkreditációt visszavonó és felfüggesztő határozatok mellett – az akkreditációs eljárást megszüntető határozat ellen az OAB-nél kifogást előterjeszteni, a közléstől számított tizenöt napon belül. Továbbá a képzési esemény nyilvántartásba vétele tárgyában és a képzési esemény nyilvántartásba vételére irányuló eljárást megszüntető határozat ellen is – a közléstől számított három napon belül − kifogás terjeszthető elő. Amennyiben az OAB a kifogásnak – az akkreditáció tárgyában – nem ad helyt, azt haladéktalanul, de legfeljebb három munkanapon belül felterjeszti a MÜK elnökségének, elbírálás végett. A képzési esemény nyilvántartásba vétele tárgyában hozott határozat ellen kifogást, amennyiben annak az OAB nem ad helyt, a MÜK elnökének kell felterjeszteni, aki a kifogás előterjesztésétől számított öt munkanapon belül bírálja el azt.
A kreditpontokra vonatkozó szabályok is módosultak. Az Ügyvédek Lapjában történő szakmai publikáció írása, szerkesztése is 10 kreditpontot ér szerzői ívenként. Vizsgaalkalmanként 1 kreditpontot szerez az, aki jogászképzés záróvizsgáján bizottsági tagként vesz részt. Az OAB e-learningnek minősülő képzési eseményhez rendelt kreditpont megszerzését – továbbképzési időszakonként egy alkalommal – a továbbképzéssel kapcsolatos elektronikus kérdőív – azonosításra alkalmatlan módon való – kitöltéséhez kötheti.
Amennyiben a szabályzatban megállapított valamely határidő elmulasztásra kerül, az igazolásra az általános közigazgatási rendtartásnak az igazolási kérelemre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy hatóság alatt a hatáskörrel rendelkező kamarai szervet kell érteni.
