Miként nyer értelmet a társadalom tagjai, a vállalkozások és kormányzati szervek működésének szempontjából a technológia elterjedése? Hogyan hat a mesterséges intelligencia az emberi jogok vonatkozásában? Mik a pozitív és mik a negatív hozadékai a fejlődésnek? – Erről is szó volt a Harvard Law School Association of Europe éves találkozóján
2019 nyarán Budapest adott otthont a Harvard Law School Association of Europe éves alumni találkozójának, melynek keretében Palkovics László az Innovációs és Technológia Minisztérium tárcavezetője, valamint Christopher T. Bavitz a Harvard egyetem professzora tartott előadást innováció és technológia témakörökben, melyre hazánk legimpozánsabb épületében, az Országházban került sor.
Palkovics László innovációs és technológia miniszter előadása a magyar gazdaság versenyképességét hivatott bemutatni, melynek keretében az elmúlt évtized kihívásain és az eddig elért eredményeken felül a jövőbeni irányok meghatározásáról is szó esett. A miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország – Görögországhoz hasonlóan – a gazdasági válság valós áldozata volt 2010-ben, az elmúlt 9 évben azonban nagyarányú infrastrukturális fejlesztéseknek köszönhetően stabilizálódott az állam gazdasága – “2014-re elértünk egyfajta ökonómiai stabilitást”. Az adósság felhalmozása helyett az adósság csökkent – 2010-től Magyarország bruttó államadóssága jóval az EU-19 és az EU-28 átlaga alatt maradt.
A demográfiai problémák kezelése tekintetében elhangzott, hogy ENSZ-adatok alapján a bevándorló népesség aránya Magyarországon a legalacsonyabb és a külföldre kivándorló dolgozók száma is évről évre csökkenő tendenciát mutat. Jelenleg a lakosság mintegy 6%-a (megközelítőleg 6.000 magyar állampolgár) tartózkodik életvitelszerűen külföldön – azaz aktív munkavállalóként él az EU egyéb tagállamában, illetve a 3. országokban, amely szám a hazai lakosság arányához mérve európai viszonylatban a legalacsonyabb. A kivándorlás, mint jelenség a személyek szabad áramlásának – mint a 4 alapszabadság egyikének – következményéből adódik.
A miniszter előadásában kitért a befektetésbarát kiszámítható környezetre: versenyképes adórendszer, bérmegállapodások, a társadalombiztosítási járulék mértékének csökkenése. Hazánk gazdasági struktúráját egyfajta kettőség jellemzi, mivel az elmúlt 30 évben növekvő tendenciát mutat mind a hazai, mind a nemzetközi befektetők terjeszkedése. A 2007-2008-as gazdasági világválság időszaka a nemzetközi vállalatok számára is instabilitást eredményezett a hazai piacon, azonban a külföldi – főként keleti – befektetők jelenléte ma már kulcsfontosságú gazdaságunk szempontjából. A kormányzat és azon belül az Innovációs és Technológiai Minisztérium kiemelt feladata, hogy különféle szakmai támogatással biztosítsa, és azon belül irányítsa a technológiai fejlesztés volumenét, valamint hozzásegítse a hazai kis- és középvállalkozásokat a szektoron belüli fejlődési lehetőségekhez, melyek jelentős elemek a magyar gazdaság teljesítőképességének növelésében. Kiemelt cél, hogy a nemzetközi multi cégek és a hazai vállalatok termelőképessége közötti szakadék csökkenjen.
A konferencia keretében a felsőoktatási struktúra megreformálásáról is szó esett, melynek hazánkban is része a bolognai-rendszer szintű alap- és mesterképzés – továbbá PhD képzés – szakmai szempontú egymásra épülésének kiválóan működő rendszere, továbbá ismertetésre kerültek a Corvinus Egyetem magánkézbe történő kerülésének gazdasági jelentőségű körülményei is.
A híres harvardi előadó, Christopher T. Bavitz professzor a technológia széleskörű fejlődésének hatásairól beszélt több tárgykörben, kiemelten érintve a mesterséges intelligencia mindennapjainkba történő beékelődését, az algoritmusok jelentőségét, továbbá hogy miként érinti az átlag polgárt is akarva akaratlanul a technológia fejlődése.
Miként is nyer értelmet a társadalom tagjai, valamint a vállalkozások és kormányzati szervek működésének életében a technológia elterjedése? A technológiai fejlődés előmozdításának jelentős közérdekű aspektusa van jelen, melyhez számos egyetemi szakértői csoport is csatlakozott: céljuk a szoftvermérnökök, a politikai döntéshozók, az üzleti vezetők és a polgári társadalom következő generációjának kiképzése a technológiai közjavak fejlesztésére, szabályozására és felhasználására, más szóval: „a technológia humanizálása és az emberiség technológiájának fejlesztése”. A mesterséges intelligencia (artificial intelligence) a szemünk előtt változtatja meg a világot, melynek jelentős pozitív hozadéka van – egy köznapi példával élve a mesterséges intelligencia alapú rendszerek már felülmúlják az egészségügyi szakembereket bizonyos betegségek diagnosztizálásában. Némely szempontból azonban a magánélet csorbításához, az emberi jogok sérelméhez is vezet: a mesterséges intelligencia alapú rendszerek befolyásolják a magánélet tiszteletben tartásához való jogot, mivel hatalmas mennyiségű adat gyűjtésétől és felhasználásától függnek olyan előrejelzések készítésében, amelyek számos esetben szolgálnak a negatív megkülönböztetés, mint világszerte jelen lévő társadalmi probléma előidézéshez. A professzor betekintést engedett a mesterséges intelligencia egész társadalomban fellelhető emberi jogokra gyakorolt pozitív és negatív hatásainak egyenlőtlen eloszlásába. Előadásában az 1990-es amerikai népszámlálási összefoglaló adatok felhasználásával elvégzett kísérletekről számolt be annak meghatározása céljából, hogy a földrajzilag elhelyezkedő populációk hány egyede volt alacsony számú demográfiai értékek kombinációja. Példának okáért az egészségügyi és egyéb személyes adatok nyilvánosan hozzáférhetők ebben a formában. Íme néhány meglepő eredmény csak három információs mezőt használva – jóllehet a tipikus adatközlemények sokkal több mezőt tartalmaznak: megállapítást nyert, hogy az Egyesült Államok lakosságának 87%-a (218 millió a 248 millióból) olyan tulajdonságokról számolt be, amelyek valószínűleg egyedivé tették őket csak 3 információ (öt számjegyű ZIP, nem, születési idő) alapján. Az Egyesült Államok lakosságának körülbelül a felét (248 millióból 132 millió vagy 53%) csak egyedileg azonosítják (hely, nem, születési idő), ahol a hely alapvetően az a város, település vagy régió, amelyben a személy lakik, illetve valószínűsíthetően még országos szinten is (ország, nem, születési idő) egyedileg azonosítják a lakosság 18%-át. Összességében elmondható, hogy általában csekély jellemzőre van szükség egy személy egyértelmű azonosításához. A mesterséges intelligencia jelenlegi megvalósításaiban látható, hogy azok miként érintik azon emberi jogok teljes körét, amelyet a nemzetközi jog is garantál – köztük a magánélet legfontosabb részét is. A mesterséges intelligencia elterjedésével a professzor előadásában a GDPR-ra is reflektálva a magánélet biztonságát érintő jogilag releváns tevékenységek közé sorolta a személyes adatokra vonatkozó gyűjtést, a tárolást, a használatot és a megosztást.
A mesterséges intelligencia alapú rendszerek telepítésének emberi jogi hatásain túl az előadás további része az algoritmusok problematikáját tárta fel: büntető igazságszolgáltatás, hozzáférés a pénzügyi rendszerekhez, egészségügyi ellátás, oktatás, online tartalom moderálás és emberi erőforrás-kezelés. A professzor az előadás során rávilágított arra, hogy a mesterséges intelligenciát, az algoritmusokat és a gépi tanulási technológiákat egyre alkalmazó kormányzati intézmények azokat miként és milyen mértékben használják döntéshozatali folyamataikban.
