Az utóbbi négy év lassú ereszkedése után tavaly lejtmenetnek indult a 159 magyar bíróság ügyforgalma. Az év során beérkezett ügyek száma 11 százalékkal csökkent, ebből a peres eljárások száma 21, a nemperes ügyeké 8 százalékkal volt alacsonyabb a 2017 évinél. Az év során befejezett ügyek száma – a kevesebb beérkezett ügy mellett is – 7 százalékkal alatta maradt az előző évinek, ugyanakkor az év végén 24 százalékkal kevesebb ügy maradt folyamatban, mint 2017-ben.
Az ügyforgalom minden bírósági szinten elsősorban a peres ügyek esetében csökkent. Legnagyobb arányban a törvényszéki első fokra érkezett peres ügyek száma volt kevesebb (37 százalékkal!) a 2017-ben mértnél.
Egyes elemzések szerint az érkező, elsősorban polgári peres ügyek nagyarányú csökkenését azok az ügyfelek okozták, akik keresetüket az új Pp.-től tartva siettek még annak hatályba lépése, 2018. január 1. előtt benyújtani. Tény, hogy 2018-ban több olyan jogszabályváltozás is történt, amelyek a bírósági ügyek folyamát – a rajta átkelni szándékozó ügyfelek számára ismeretlen, helyenként zátonyokat is rejtő – új mederbe terelték. A tavaly január elsején hatályba lépett új rendtartási szabályok (Pp., Kp., Ákr., Air.) több mint kétszáz, a bírósági eljárást érintő további jogszabály-módosítást is indukáltak.
Az ügyfelek számára akár előnyös, de részleteiben még ismeretlen, a bírósági gyakorlatot nélkülöző változások (mint pl. az elektronikus eljárásokhoz kapcsolódó jogszabályváltozások) is okozhatták a bírósági forgalom visszaesését azáltal, hogy az ügyfelek egy része valamely, jogilag egyébként szabályozott élethelyzet, ügy rendezésére a bíróságot elkerülő utat (mediációt, egyezkedést, esetleg halogatást, a sérelem vagy károkozás miatti jóvátételről lemondást, rosszabb esetben akár jogsértő „megoldást”, pl. zaklatást, önbíráskodást) választ.
A „játékszabályok” változásán túl azonban valószínűleg egyéb társadalmi, gazdasági folyamatok is szerepet játszottak az ügyforgalom múlt évi drasztikus csökkenésében. Erre enged következtetni az a tény is, hogy a beérkezett ügyek száma – a 2018-ról „előrehozott” eljárások ellenére – már 2017-ben is csökkent első fokon, a törvényszékeken például 24 százalékkal.
Az elmúlt évben közel 1 millió 250 ezer ügy érkezett a bíróságokhoz. Az ügyforgalom mennyiségi mutatói bírósági szintenként és ügyszakonként is jelentősen eltérőek voltak.
Az érkezett ügyek több mint fele, 693 ezer ügy indult járási vagy közigazgatási és munkaügyi bíróságon. Az előző évinél 9 %-kal kevesebb érkezett ügynek mintegy harmada, 217 ezer volt peres eljárás, melyek száma 21 százalékkal csökkent 2018-ban. Az érkezett peres ügyek többsége (53 %) polgári peres volt, melyek száma 23 %-kal csökkent 2017-hez képest. Csaknem ugyanennyit apadt a gazdasági és büntetőperek száma is. A legnagyobb forgalomcsökkenés a munkaügyi peres ügyekben mutatkozott, melyekből 51 %-kal volt kevesebb. Egyedül a közigazgatási perek száma nőtt, 13 %-kal, a nemperes eljárások között ugyanakkor a közigazgatási ügyek száma csökkent a leginkább, 57 %-kal. A nemperes ügyekben egyedül a bírósági végrehajtási ügyek száma nem csökkent.
Öt százalékkal, 720 ezerre csökkent az év végéig befejezett eljárások száma, az ezek harmadát kitevő peres ügyeké 9, míg a nemperes ügyeké 4 százalékkal. Utóbbi eljárásokban a közigazgatási perek (+10 %) kivételével minden ügyszakban csökkent a befejezett peres ügyek száma, legnagyobb arányban a munkaügyi perek esetében (-29 %). A befejezett nemperes eljárások száma – a végrehajtási ügyek kivételével – szintén minden ügyszakban kevesebb volt az előző évinél, a nemperes közigazgatási ügyekben 47 %-kal.
16 %-os csökkenést követően mintegy 140 ezer ügy maradt folyamatban év végén, ezen belül a peres ügyek száma negyedével csökkent, míg a nemperes ügyeké kismértékben nőtt 2017-hez képest. A következő évre áthúzódó peres és nemperes eljárások aránya azonban megfordult az érkezett illetve befejezett ügyekéhez képest: míg azoknál egyharmad, itt már csaknem kétharmad volt a peres ügyek aránya. Az év végéig befejezetlen peres eljárások száma minden ügyszakban csökkent, legnagyobb mértékben a munkaügyi (-49 %) és a büntetőperek (-30 %) esetében. A folyamatban maradt 52 ezer nemperes ügyön belül csak a büntető és a szabálysértési ügyek száma nőtt 2017-hez képest, 4, illetve 20 százalékkal.
A húsz törvényszékre az elmúlt évben összesen 534 ezer ügy érkezett, 14 %-kal kevesebb, mint 2017-ben. Az érkezett ügyek 48 %-át kitevő peres eljárások száma 21 százalékkal, ezen belül a polgári peres ügyeké 45 %-kal csökkent. Gazdasági perekből 40, büntetőperekből 17 %-kal volt kevesebb. Első fokon az érkező ügyek 74 %-át az érdemi cégügyek tették ki. A büntetés-végrehajtási ügyek száma nőtt, 10 %-kal. Másodfokon a polgári és gazdasági nemperes ügyek száma 49, a büntető nemperes ügyeké 40 %-kal nőtt.
A befejezett ügyek száma 10 %-kal, 551 ezerre csökkent a törvényszékeken. Leginkább itt is a peres ügyek száma volt kevesebb az előző évinél, első fokon 25 százalékkal. Legnagyobb arányban, 35 (első fokon 39!) százalékkal az időszak végén folyamatban maradt ügyek száma csökkent az előző évhez képest.
Az öt ítélőtáblára 14 ezer ügy érkezett az elmúlt évben, 15 %-kal kevesebb az előző évinél. Az új eljárások többsége (62 %) fellebbezett nemperes ügy volt, melyek száma 15 szintén 15 %-kal csökkent. A fellebbezett peres ügyekből 9 %-kal érkezett kevesebb 2018-ban, csak a gazdasági perek száma nem csökkent. A befejezett ügyek száma 11, a folyamatban maradt ügyeké 26 százalékkal csökkent. A 2019-ben is folytatódó eljárások 51 %-át a peres ügyek tették ki.
A Kúriához 13 százalékkal kevesebb, hét és fél ezer ügy érkezett tavaly. Az érkezett ügyek 80 %-át adó felülvizsgálati eljárások száma 17 százalékkal csökkent. A Civilisztikai Kollégiumhoz tartozó ügyekből mindhárom szakágban (polgári, gazdasági, munkaügyi) átlagosan 25 %-kal kevesebb ügy érkezett az előző évinél. A Büntető Kollégium elé kerülő ügyekben 15 %-kal kevesebb eljárás vette kezdetét 2018-ban. Az érkező ügyek száma egyedül a Közigazgatási Kollégium által elbírálandó ügyekben nőtt, 11 %-kal. Az összes ügyérkezés csökkenő tendenciáján belül növekedés is tapasztalható volt: a fellebbezett peres ügyek száma 61, a fellebbezett nemperes ügyeké 11, az elsőfokú ügyeké pedig 184 (!) százalékkal nőtt 2017-hez képest. Ez utóbbi ügyek kiugró növekedését OVB-határozatok elleni kifogások idézték elő, melyek száma – a 2018-as választási évben – négyszeresére nőtt 2017-hez képest. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése tárgyában 20 %-kal több eljárás indult, mint az előző évben. A befejezett és a folyamatban maradt eljárások száma kisebb mértékben csökkent.
(A könnyebb áttekintés érdekében a százalékos mutatókat egész számra, a forgalmi adatok tényszámait ezerre kerekítettük. Pontosabb és részletesebb adatok a birosag.hu oldalon találhatók.)
Kapcsolódó cikk:
