Támogatott gyermekek – Amit a gyermekek után járó ellátások rendszeréről tudni érdemes

Egyre bővülnek a családtámogatási ellátási formák, ezen belül a gyermekek után igénybe vehető támogatások – GYES, GYET, GYED, CSED, GYÁP… mindennapjaink során gyakran hallott mozaik szavak, azonban az ellátásra jogosultak köre már kérdéseket vonhat maga után. Ki és mikor jogosult mindezek igénybe vételére? Melyek a biztosítotti jogviszonyhoz kötött ellátások, és melyek nem?

A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapelvi szinten fogalmazza meg az állam egyik legfontosabb feladatát, mely a családnak, mint Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrásának és a magyar társadalom alapvető egységének a sokoldalú segítését, a családi élet biztonságának, a gyermekvállalás feltételeinek, valamint a család és a munka összeegyeztetésének javítását jelenti. Az egyre bővülő gyermekek után igénybe vehető családtámogatási rendszer útvesztőiben bizony a kisgyermekes szülők gyakran eltévednek.

A gyermekek után járó ellátások rendszere 2 feltételrendszer szerint határolható el: csekély mennyiségben bizonyos ellátások igénybevételére a (I) nem biztosított szülők is jogosultak, azonban számos ellátási formát a társadalombiztosítási jogszabályok alapján csak kizárólag (II) biztosított szülők vehetnek igénybe.

I. A nem biztosított szülők által igénybe vehető gyermekek után járó ellátásokra vonatkozó közös szabályok:

A családnak nyújtott ellátások az állam részéről biztosított olyan támogatások, amelyek elismerve a család és a gyermekvállalás fontosságát – jövedelmi helyzettől függetlenül – a gyermeket nevelő szülőt illetik meg. A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítását minden esetben kérelmezni kell: a kérelmet a Magyar Államkincstár központi szerve által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani, melyet ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítanak. A kérelem postai úton vagy személyesen is benyújtható a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy a kormányablakban, valamint a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.

Családtámogatási ellátások:

• családi pótlék: nevelési + iskoláztatási támogatás (CSP)
• gyermekgondozási támogatás: gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) + gyermeknevelési támogatás (GYET)
• anyasági támogatás (AT)

I.1 CSP: A gyermek nevelésével, iskoláztatásával járó költségekhez az állam havi rendszerességgel járó nevelési ellátást vagy iskoláztatási támogatást (a továbbiakban együtt: családi pótlék) nyújt.

I.2 GYES: Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő – ideértve a kiskorú szülőt is a jogszabályban meghatározott esetben -, valamint a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig. A nagyszülő gyermekgondozást segítő ellátásra a szülő jogán szerezhet jogosultságot.

A GYES havi összege gyermekenként – ide nem értve az egyazon várandósságból született ikergyermekeket – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (jelenleg bruttó 28 500 forint). Az egyazon várandósságból született ikergyermekek esetében az ellátás havi összege megegyezik az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének és az ikergyermekek számának szorzatával. Töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

I.3 GYET: Gyermeknevelési támogatásra az a szülő és az a gyám jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat. Időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet a szülő, amennyiben a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.

A GYET havi összege – függetlenül a gyermekek számától – azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével (jelenleg bruttó 28 500 forint), töredékhónap esetén egy naptári napra a havi összeg harmincad része jár.

I.4 AT: Anyasági támogatásra jogosult a szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – várandósgondozáson vett részt (akkor is, ha a gyermek halva született); az örökbefogadó szülő, ha a szülést követő hat hónapon belül az örökbefogadást végleges határozatban engedélyezték; a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül – végleges határozat alapján – a gondozásába kerül. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos a gyermek születésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 225%-ával, ikergyermekek esetén 300%-ával.

II. A biztosított szülők által igénybe vehető gyermekek után járó pénzbeli ellátások:

• táppénz (TP)
• gyermekápolási táppénz (GYÁP)
• csecsemőgondozási díj (CSED)
• gyermekgondozási díj (GYED)
• pótszabadság (PSZ)

II.1 TP: Táppénzre jogosult az a szülő, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik. Keresőképtelenség az alábbi esetekben állhat fenn – a teljesség igénye nélkül:

• aki várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult; 
• az anya ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; 
• a szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben;
• a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
• a méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy a 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.

A táppénz minden naptári napra – ideértve a szabadnapot, a heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot is – a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át.

II.2 GYÁP: a gyermekápolási táppénzt az anya és az apa egyaránt igénybe veheti. A gyermekápolási táppénz mind a két szülőnek külön-külön jár, a gyermek életkora szerinti napok számát mindkét szülő esetén külön tartják nyilván.

A GYÁP igénybe vételére a szülő

• egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
• egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
• háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át;
• hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és – a gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén – a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át jogosult.

II.3 CSED: Csecsemőgondozási díjra jogosult az a nő, aki a gyermeke születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és akinek a gyermeke a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül születik, vagy a biztosítás megszűnését követően negyvenkét napon túl baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül születik. A szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg, az ellátásra pedig a gyermek születését követő 168. napig jogosult.

Az édesanyán felül CSED-re jogosult az a nő vagy férfi, aki örökbefogadási szándékkal vett nevelésbe csecsemőt, a családba-fogadó gyám, valamint a vér szerinti apa (az édesanya elhalálozása időpontjától, vagy ha az édesanya egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák), továbbá ugyanezen esetekre nézve az örökbefogadó férfi.

II.4 GYED: Gyermekgondozási díjra jogosult a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt. GYED-re jogosult továbbá azon édesanya, aki részére CSED került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a CSED-re való jogosultságának időtartama alatt megszűnt (feltéve, hogy a CSED-re való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket saját háztartásában neveli).

A GYED legkorábban a CSED, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár, összege a naptári napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér (jelenleg bruttó 149 000 forint) kétszeresének 70 százaléka (bruttó 208 600 forint).

II.5 PSZ: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb (1) egy gyermeke után kettő, (2) két gyermeke után négy, (3) kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár, mely a saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek esetén értelmezendő. A pótszabadság mértéke fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a munkavállaló gyermeke fogyatékos. Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadság mértékét annak az évnek a végéig lehet megállapítani, amelyben a gyermek a 16. életévét betölti.

A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény alapján a kormánytisztviselő a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek után (1) egy gyermek esetén négy, (2) két gyermek esetén nyolc, (3) kettőnél több gyermek esetén összesen tizennégy munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult. A pótszabadság mértéke fogyatékkal élő gyermekenként két munkanappal nő, ha a kormánytisztviselő gyermeke fogyatékkal él. Az apa gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig nyolc, ikergyermekek születése esetén tíz munkanap pótszabadság igénybevételére jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A családi adókedvezményre vonatkozó szabályok 2019-ben

A családi adókedvezmény az összevont adóalapot csökkentő olyan adóalap-kedvezmény, amelyet az arra jogosult – jogosultsági hónaponként – az eltartottak számától függően a kedvezményezett eltartottak után érvényesíthet. A kedvezmény igénybevételének szabályairól a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29/A. és 29/B. §-ai rendelkeznek.

A családi adókedvezmény megállapításakor a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából releváns kiindulópont, hogy a családban hány eltartott és figyelembe vehető kedvezményezett gyermek él. Csak az után a gyermek után lehet érvényesíteni a családi adókedvezményt, akire tekintettel az adófizetésre kötelezett személy családi pótlékra is jogosult. A Cst. 12. § (2) bekezdés módosítása alapján 2018. január 1-jétől saját háztartásban nevelt gyermeknek kell tekinteni azt a gyermeket is, aki a szülő beleegyezésével vagy kérelmére részesül a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti átmeneti gondozásban – azaz a leírtak szerint átmeneti gondozásba helyezett gyermek a családi kedvezmény szempontjából is figyelembe vehető.

A családi adókedvezmény – a családi pótlékkal egyaránt – a gyermek tankötelezett kora végéig jár, köznevelési intézményben tanulmányokat folytató gyermek esetén 20 éves koráig, sajátos nevelési igényű gyermek esetén pedig a gyermek 23 éves koráig érvényesíthető a családi adókedvezmény. 

2019-ben a kedvezmény mértéke az alábbiak szerint alakul:

Fentiekre való tekintettel az adóalap havonként az alábbiak szerint csökken:

A családi adókedvezmény igénybe vételére lehetőség van havonként a munkabérrel számfejtett összeg tekintetében, vagy éves szinten adó-visszatérítés formájában.