Senki nem születik sorozatgyilkosnak – állítják a szakemberek. De miért lesz valakiből sorozatgyilkos? Mi jellemzi ezt a bűnözőtípust, mi motiválja az elkövetésre? Mik a felderítés és a kihallgatás nehézségei? – Bepillantás az emberi bestiák világába egy kriminálpszichológus és a nyomozó tapasztalatai alapján.
Február 20-án interaktív kriminálpszichológiai előadást tartott Antal Gábor krízisintervenciós szaktanácsadó pszichológus és Doszpot Péter a ’90-es évek legelismertebb gyilkossági nyomozója. A konferencia témája az élet ellenes bűncselekmények és elkövetőik személyiségzavarának feltérképezése és rekonstruálása hollywoodi bűnügyi filmeken keresztül.
30 évvel ezelőtt végezték ki villamosszékkel a hírhedt amerikai sorozatgyilkost, Ted Bundyt. 21 évvel ezelőtt ítélték golyó általi halálra Andrij Csikatilot, a rosztovi rémet. Utóbbi elkövetőről 1995-ben készült filmdráma „X polgártárs” címmel, a hírhedt Ted Bundy film pedig idén kerül a hazai mozik filmvásznára. A téma kapcsán említést érdemel „A bárányok hallgatnak” című film ikonikus sorozatgyilkosa Hannibal Lecter is, akinek karaktere számos amerikai pszichopata elkövető jellemvonásait hordozza magában. Dominancia igény, dehonesztáló megnyilvánulások, felsőbbrendűség tudat, az elkövetés újra megélésének extázisa… Hollywoodi filmek tárháza enged bepillantást nyerni a sorozatgyilkosok világába.
Ted Bundy az USA leghírhedtebb sorozatgyilkosainak egyike.1974 és 1978 között fiatal lányokat erőszakolt és gyilkolt meg szerte az Államokban. Több mint tíz évnyi tagadás után végül is 30 nő meggyilkolását ismerte be, de az áldozatok valódi száma a mai napig rejtély. Általában agyonverte, máskor megfojtotta és megerőszakolta a védtelen fiatal nőket. Nekrofiliával is gyanúsították. „Érzed, ahogy az utolsó lélegzet elhagyja testüket. A szemükbe nézel. Ebben a szituációban az ember Istennek érzi magát.” – mondta egyszer. – Forrás: offline.hu
De ki is számít sorozatgyilkosnak a kriminológia szerint?
A „sorozatgyilkos” fogalma a 20. század II. felétől létezik, amely többek között Ted Bundy és David Berkowitz amerikai sorozatgyilkosok profilalkotóitól származik. A tudomány azóta több pontban szedte össze a sorozatgyilkosok jellemvonásait. A legalapvetőbbek a következők: az áldozatok száma minimum 3, az elkövetési időpontok között hatalmas különbségek lehetnek az emocionális, érzelmi lehűlés és felfokozottság váltakozásának köszönhetően – kiszámíthatóságról és periodikusságról tehát nem beszélhetünk. Az elkövetőt 2 gyilkosság között egy alacsony intenzitású emocionalitás, az elkövetés idején pedig felfokozott, módosult tudatállapot jellemzi.
A szakirodalom abban egyetért, hogy olyan sorozatgyilkos nincs, akinek ne lenne személyiségzavara – pszichopátiás, antiszociális személyiségzavara, amely a teátrális dimenzió legmagasabb pontja. A pszichopátia alapvető kritériumai között szerepel a bűntudat és a szégyen hiánya, a tapasztalatból tanulás kudarca.
Mérei Ferenc híres pszichológustól ered az ún. „pszichopata triász” fogalom, miszerint a pszichopata: (i) nem szeret, (ii) nem szorong, (iii) nem tanul a hibáiból. Lényegében jellemzi őket egyfajta patológiás egocentrizmus, melynek kiváló tükörképe Balogh Lajos, a százhalombattai rém, akit 4 nő brutális meggyilkolásáért 1995-ben ítéltek életfogytiglani szabadságvesztésre. A hazai kriminalisztika történetében egészen egyedülálló pszichopátiás jellemvonásokkal rendelkező elkövető produktumként kezelte az emberi lényt. A sorozatgyilkosok további alapvető jellemvonása, hogy interperszonális kapcsolataikat hideg, jól kalkulált, precíz és érzelemmentes számítások alapján kalkulálják, szexuális életük személytelen és gyengén integrált – mély érzelmi kötödés kialakítására alkalmatlanok. A pszichopaták személyiségszerkezete laza, azaz nem alkot egy koherens egészet, nincs kiforrott, stabil és határozott képük önmagukról. A „self”, azaz a személyiség magja nagyon diffúz, a szeparáció vagy izoláció miatt nem alakult ki.
Balogh Lajos, a százhalombattai rém a 90-es években különösen kegyetlenül gyilkolt meg négy lányt, köztük a felesége húgát is. Élvezte a gyilkolást, úgy érezte, hatalmat ad neki. “…rendesen élveztem. Szinte annyira, hogy abban a pillanatban, amikor meghalt, sajnáltam. Nem őt sajnáltam, hanem azt, hogy már vége.” – mondta kihallgatásán. Környezetében domináns vezetőként tekintett magára, Istennek érezte magát. – Forrás: kurucinfo.hu
A legtöbb sorozatgyilkos nem feltűnő, extrémitást nem mutat külső vonásaiban, belesimul a közösségi mezőbe. Viselkedésük hangsúlyos jellemzője az elterelhetőségi faktor – figyelmi koncentrációjuk, fókuszuk képes pillanatok alatt áthelyeződni, és ez tragédiába is torkollhat. Személyközi viszonyaik rendkívül kiegyensúlyozatlanok, kórosan vágynak az elismerésre, melyet jellemzően születésük óta nem kapnak meg. A hiányzó elismerés érzését pótolja az az extatikus totalitás élmény, melyet a gyilkolás alkalmával, egy exponált patológiás agyi állapotban, az áldozat feletti felfokozott kontroll hatására élnek át.
Vajon milyen motivációs tényezők vezérelik általánosságban a sorozatgyilkosokat? Miért gyilkolnak?
Léteznek (i) látnok típusú elkövetők (Charles Manson), akikben messianisztikus gondolatok ébrednek a gyilkolás alkalmával; (ii) küldetéstudatú elkövetők (Hasfelmetsző Jack); (iii) élvezetből gyilkolók (Jeffrey Dahmer); az (iv) anyagi megfontolás vezérelte elkövetők (Erdélyi Nándor, a bolti sorozatgyilkos hazai esete), valamint a (v) hatalom ittas, domináns pozíció érzete miatt gyilkolók (Ted Bundy). Ahhoz, hogy kiszolgáltatottság, az asszimetria megvalósuljon, az elkövetők áldozatai jellemzően 95%-ban nők.
Charles Manson az 1960-as évek végén lett egy hippipünkösdista csoport vezetője és az élén több brutális gyilkosság kitervelője. A Manson Család nevű csoport gyilkolta meg többek közt Sharon Tate filmszínésznőt, Roman Polański filmrendező feleségét nyolc és fél hónapos terhesen. Manson magát Krisztus és a Sátán megtestesülésének vélte. – Forrás: NBC News
A felderítés és a kihallgatás nehézségei
Egy sorozatgyilkosság bizonyításának nehézségei általában és jellemzően a nyomszegény helyszíneknél kezdődnek. A nyomozás során ezekben az esetekben egyáltalán nem garantált, hogy eredményt hoznak az egyébként bevett praktikák és protokollok – a nyomozó szavaival élve ez egy „talpalós meló”.
Mi a sikeres kihallgatás alapja? Fel lehet-e fogni egy kihallgatást alkufolyamatnak?
„Én adok – te adsz.” – mondja Hannibal Lecter a Brányok hallgatnak című klasszikusban. És valóban: ez alapján az elv alapján épül fel egy sorozatgyilkos vallomásának megszületése. A kihallgatási folyamatban alapvetően nincs idő és lehetőség arra, hogy a nyomozó mélységeiben megismerje a vele szemben ülő elkövető személyiségét, a sikeres kihallgatás alapja mégis a megismerésre törekvés, így a kihallgatások gyakran akár a magánéletet elemző beszélgetésbe is torkollhatnak. Fontos, hogy szimpátia alakuljon ki kihallgató és kihallgatott között, hogy a nyomozónak ezáltal sikerüljön beférkőznie az elkövető bizalmába, aurájába, főként abban az esetben, ha még nincs meg a holttest és a beismerő vallomás a cél. “A tét ilyenkor óriási, a kihallgatás egy komoly játszmává válik” – hangsúlyozza Doszpot Péter nyomozó. Meg kell törni az elkövetőt, és ehhez esetenként más és más eszköz, módszer szükséges. Előfordul, hogy egy ún. „anyakép”, a saját édesanyához hasonló pszichológusnő készteti a gyilkost beismerésre. Egy provokatív, bevállalós elkövető esetében pedig gyakorlatilag minden kihallgatás egy erődemonstrációként fogható fel. Doszpot Péter szakmai kihívásként Balogh Lajos és Erdélyi Nándor sorozatgyilkosok eseteit emeli ki, akik jelenleg is a Szegedi Csillagbörtönben töltik fegyházbüntetésüket.
Hannibal Lecter (Antony Hopkins) „A bárányok hallgatnak” című film ikonikus sorozatgyilkosa, akinek karaktere számos amerikai pszichopata elkövető jellemvonásait hordozza magában. – Forrás: wikipedia
Veleszületett? Gyógyítható?
Fontos kiemelni, hogy senki nem születik sorozatgyilkosnak. Ez historikus tény. Minden sorozatgyilkosnak van kórelőzménye. A súlyosan torzult személyiség a gyermekkorban gyökeredzik, táptalaja jellemzően a gyermekkori traumák, bántalmazások, ingermegvonások, súlyos szeretethiány – ezek felett nem szabad elsiklani. A kriminálpszichológusok és klinikai szakpszichológusok egyhangú szakmai álláspontja szerint a pszichoterápiás eszközök nem vagy csak nehezen és kevés sikerrel alkalmazhatóak esetükben, mivel személyiségük súlyosan károsult, hiányzik belőlük a belátás, az empátiás készség, valamint a sikeres terápiához szükséges szenzitivitás.
