Az Ab alaptörvény-ellenesnek mondta ki a nyugdíjtörvénynek azt a tavalyi módosítását, amely bizonyos esetekben jogorvoslat nélkül hagyja az eljárási szabálytalanságokat és az anyagi jogi hibákat. – A szeptemberi nagykövetségi fogadás után októberben ügyvédek napi konferenciát rendeznek az Ab székházában.
Nagykövetségek képviselői a Donáti utcában
A nagykövetségek képviselői – Forrás: Alkotmánybíróság
Az Ab a nyári ítélkezési szünete után, szeptember 20-án mintegy ötven, Magyarországra akkreditált nagykövetségi képviselőt látott vendégül. A Donáti utcában rendezett fogadáson Sulyok Tamás elnök többek között arról tájékoztatta a vendégeket, hogy a változó globális politikai, gazdasági és társadalmi környezetben az alkotmánybíróságoknak mind nemzeti, mind nemzetközi szinten bonyolult és érzékeny jogi kérdéseket kell kezelniük, így a rendszeres vélemény- és tapasztalatcsere elengedhetetlen. Sajnálatos módon ennek aktuális ellenpéldája a Sargentini-jelentés – mondta az elnök –, amelynek készítői úgy fogalmazták meg a magyar Ab integritását, autonómiáját és tekintélyét negatívan érintő megállapításokat, hogy minden előzetes konzultációt elmulasztottak az Alkotmánybírósággal. A testület elnöke ezt követően ismertette az elmúlt időszak néhány meghatározó alkotmánybírósági határozatát, amelyek többek között a sajtószabadság és a közéleti vita szabadsága, az egyházak jogállása és a nemek közötti egyenlőség területén nyújtanak hatékony alapjogvédelmet.
Ügyvédek napja az Alkotmánybíróságon
Október 17-én ügyvédek napi konferenciát rendeznek az Ab Donáti utcai székházában. Megnyitót tart Sulyok Tamás, az Ab elnöke, majd köszöntőt mond Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke. Az előzetes program szerint Czine Ágnes alkotmánybíró „Az alkotmányjogi panasz alapjogvédelmi aspektusból; hatékony jogorvoslatnak tekinthető-e az alkotmányjogi panasz”, míg Schiffer András ügyvéd „Az alkotmányjogi panasz, mint alkotmányos jogorvoslat ügyvédi szempontból (kihívások és nehézségek)” címmel tart előadást. Rajtuk kívül felszólal többek között Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró, Juhász Imre alkotmánybíró, Bogdán Tibor ügyvéd és Szalay Péter alkotmánybíró is.
Szalay Péter és Stumpf István alkotmánybírák, valamint Sulyok Tamás, az Ab elnöke – Forrás: Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének szeptemberi határozata
Szükségtelen korlátozás a nyugdíjtörvényben – III/1175/2018.
Az Ab szeptember 24-én hozott határozatában megállapította, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 95/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. A testület döntése értelmében a megsemmisített rendelkezés a Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt 11.K.27.091/2018/3/I. sorszám, illetve 10.K.27.090/2018/3. sorszám alatt, valamint a folyamatban lévő más ügyekben sem alkalmazható. Az ügy háttere: a felperes kivételes árvaellátás megállapítása iránti kérelmet nyújtott be az alperes Magyar Államkincstárhoz (MÁK), amely a kérelmét elutasította. A MÁK határozatában a támadott rendelkezésre hivatkozott, miszerint a határozata ellen kezdeményezett közigazgatási perben kizárólag az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben megjelölt semmiségi ok fennálltára lehet hivatkozni. A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben, mivel álláspontja szerint semmisségi ok nem áll fenn. Az alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte. Az ügyben eljáró bíró indítványt nyújtott be az Ab-hoz, mivel véleménye szerint a támadott rendelkezés ellentétes a tisztességes bírósági eljáráshoz és a jogorvoslathoz való joggal. Az Ab a bírói kezdeményezést megalapozottnak találta. A határozat indokolása szerint a kivételes árvaellátás kérelemre induló, bizonyos esetben hivatalból is megindítható hatósági eljárás eredményeként meghozott határozattal állapítható meg, amely közigazgatási cselekménynek minősül, ezért közigazgatási per tárgya lehet. Az ellátás megállapítása vagy annak elutasítása az ügyfél megélhetésének befolyásolása miatt alkotmányjogilag érdemi döntésnek minősül. A jogszabályban említett méltányossági szempontok téves értékelése megalapozhatja a jogszabálysértés megállapítását. Továbbá, ha a mérlegelési szempontok nem derülnek ki a határozatból, akkor a döntés megalapozottsága sem vizsgálható. Ezért a támadott szabályozás szükségtelenül korlátozza a jogorvoslathoz, illetve a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot. (Előadó bíró: Varga Zs. András)
Az Alkotmánybíróság teljes ülése – Forrás: Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság 2. öttagú tanácsának szeptemberi határozata
Kártalanítás a fogvatartási körülmények miatt – IV/752/2018.
Az Ab tanácsa szeptember 25-én elutasította a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 10/A. § (4) bekezdés első két mondata, illetve 436. § (11) bekezdés első mondata alaptörvény ellen irányuló alkotmányjogi panaszt. Az ügy háttere: az indítványozó a szabadságvesztés végrehajtását követően fogvatartási körülményei miatt kártalanítás iránt kérelmet nyújtott be a bírósághoz. A Zalaegerszegi Törvényszék elsőfokú végzésével az indítványozó kérelmét elutasította, mivel az indítványozó a jogvesztő határidőt elmulasztotta. A másodfokú bíróság az elutasítást megerősítette. Az indítványozó ezt követően az Ab-hoz fordult. Szerinte a támadott jogszabály érdemben befolyásolta a bírói döntést, mert olyan körülményekre utal, amelyekre visszamenőleg nem lehet hatást gyakorolni. Az elítéltek azonban az új kártalanítási szabályok alapján visszamenőleg nem tudják befolyásolni, hogy a méltatlan elhelyezési körülményeik mikor értek véget, illetve utána mennyi időt töltenek még büntetés-végrehajtási intézetben a szabadulásukra, egyben annak lehetőségére várva, hogy megindíthassák a kártalanítási eljárást. Az Ab az indítványt nem találta megalapozottnak. Az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatti kártalanítás új jogosultságot állapít meg a fogvatartottak számára. A kártalanításra vonatkozó szabályok jogot megállapító jogszabálynak minősülnek, amelyek nem hordoznak hátrányos tartalmat. „A kártalanítási igényt elbíráló, az indítványozó által támadott jogszabályok visszamenőleges hatályúként nem értelmezhetők, mivel a kártalanítás szempontjából lezárt jogviszonyok alapján rendelkeznek kártalanítási összeg jövőbeni kifizetése iránti kötelezettségről vagy a kártalanítási igény elutasításáról” – olvasható a határozat indokolásában. (Előadó bíró: Szívós Mária)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának szeptemberi határozata
Bírságcédula a szélvédőn – III/1037/2018.
Az Ab tanácsa szeptember 25-én elutasította a közúti közlekedésről szóló a 1988. évi I. törvény 15/C. § (2) bekezdése ellen irányuló bírói kezdeményezést. Az ügy háttere: az alperes várakozási díj megfizetése nélkül parkolt, azonban állítása szerint a pótdíj kiszabásáról szóló, a szélvédőjére helyezett értesítést nem kapta meg, így a pótdíjtartozásról csak a fizetési felszólításból értesült. A parkolási díjat és az alappótdíjat ezután megfizette, indokolatlannak tartotta azonban, hogy a felperes a 15 napon túl fizetendő, emelt összegű pótdíjat követelte. A hatályos szabályozás alapján vélelmezni kell, hogy a járművön elhelyezett értesítést az érintett valóban meg is kapta, míg a felróhatóság hiányát nem bizonyíthatja az érintett, mert nemleges bizonyításnak nincs helye. Ez a szabályozás az indítványozó szerint sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az Ab viszont nem találta megalapozottnak a bírói kezdeményezést. A vonatkozó szabályok alapján a gépjárművel várakozó személy által meg nem fizetett parkolási díj polgári jogi jogviszonyból eredő kötelmi jellegű pénzkövetelés, amely szerződés alapján jön létre. A parkolás tényével az adott helyen várakozó személy tudomásul veszi, hogy a feltüntetett tájékoztatás szerinti várakozási díj fizetésére köteles. Amennyiben a díjat a szolgáltatást igénybe vevő nem fizeti meg, szerződésszegést követ el, emiatt pedig pótdíj fizetésére köteles. Kétségtelen – mutat rá a határozat indokolása –, hogy az értesítésnek a szélvédőlapáton történő elhelyezése nem jelenti szükségképpen, hogy a szerződésszegő fél megfelelő időben értesül a pótdíj kiszabásáról, a szerződésszegés tényével azonban tisztában van. Az Ab szerint az alkalmazandó norma a bírósági eljárás egészének a tisztességességével összefüggésben mégsem ébreszt alkotmányos kételyeket. (Előadó bíró: Hörcherné Marosi Ildikó)
