2017-ben számtalan jogi vonatkozású érdekesség történt, szellemes megjegyzés hangzott el, bizonyítva, hogy a jogalkotók, a jogalkalmazók és a jogkövetők is emberek. Mert a jog nem száraz tudomány, legfeljebb kiszárad, ha nem jól művelik.
Túlkodifikáció
Május 23-án és 24-én rendezték meg Visegrádon „A jogrendszer megújulása – A kodifikáció vívmányai” címmel a III. Wolters Kluwer Jogi Konferenciát, amelyen felszólalt Trócsányi László igazságügyi miniszter, aki a jogalkotási dömpinget világjelenségként írta le. Mint mondta, a jogi normák száma brutálisan növekszik. A számadatok önmagukért beszélnek: míg 1938-ban a magyar parlament 39 törvényt fogadott el, 2015-ben már 230-at, 2016-ban pedig 190-et. Magyarországon ma 1718 törvény, 308 törvényerejű rendelet, 2228 kormányrendelet és 3346 miniszteri rendelet van hatályban. Nem szólva a körülbelül 150 ezer önkormányzati rendeletről és a több mint harmincezer hatályos uniós jogi aktusról, melyekből évente két-háromezer újabb keletkezik. Mindez meglátszik a Magyar Közlöny terjedelmének változásain is: míg 1998-ban 8800 oldal jelent meg a hivatalos lapban, 2016-ban 35 620 plusz 68 931 oldal melléklet. A miniszter szerint két jelenség figyelhető meg a jogalkotásnál. Az egyik a túlkodifikáció, amikor a jogalkotó úgy gondolja, hogy mindig új jogszabályokkal kell az adott kérdést megoldani, és mindent szabályozni kell. A másik jelenség a felülkodifikáció, ami azt jelenti, hogy mindenki igyekszik magasabb szintre tenni az adott normát, mert minél magasabb szinten helyezkedik el, annál nagyobb a becsülete.
Terminológia
A parlament 2017. június 13-án fogadta el az új büntetőeljárásról szóló törvényt (Be.), amely 2018. július 1-jén lép hatályba. A 897 szakaszból álló 2017. évi XC. törvényt sok kritika érte a jogászszakma részéről. Erdei Árpád, a büntetőeljárási jog egyik legismertebb hazai tudósa szerint nem kell mindenképpen megváltoztatni a hatályos törvény által használt terminológiát, de attól sem kell visszariadni, hogy egyik-másik értelmetlen szakkifejezést korábban már beválttal helyettesítsük, vagy az egymást követő törvények által elvetett szóhasználathoz visszatérjünk. Példaként említette, hogy az ötvenes évek elejétől az eljárási kódexek a „hatályon kívül helyezés” kifejezést használják, amikor a fellebbezési bíróság az előtte eljárt fórum határozatának a hibáit reformatórius jellegű döntéssel nem tartja javíthatónak, és új eljárást rendel el. Ezzel a fellebbezéssel megtámadott határozatot ténylegesen megsemmisíti. A „hatályon kívül helyezés” kifejezés viszont teljesen értelmetlen – állította –, mert a bíróság által érvényesen meghozott ítélet vagy megszüntető végzés a fellebbezés folytán sohasem „lép hatályba” – hatályossá a jogerő tenné, de annak a beálltát a fellebbezés felfüggeszti.
Interferencia
Az Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért Egyesület (ÜDE) október 30-án konferenciát rendezett Budapesten a kirendelt bűnügyi védők új kijelölési rendszeréről. Mint ismeretes, az új büntetőeljárásról szóló törvény és az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény alapjaiban változtatják meg a kirendelt védői rendszert. A konferencián élvezetes előadást tartott Kadlót Erzsébet ügyvéd, aki „interferenciának” nevezte, hogy az új Be. szerint kötelező lesz húszezertől egymillió forintig terjedő rendbírságot kiszabni a védő ellen, ha magatartásával a büntetőeljárás egy hónapnál hosszabb elhúzódását okozta. Például ha nem jelenik meg egy eljárási cselekménynél. “Mi közöm ahhoz, hogy ha ma nem hallgattak ki, akkor a nyomozó miért nem hallgat ki szerdán, és ahhoz sincs közöm, hogy a bíróságnak nincs kapacitása egy hónapon belül kitűzni az újabb eljárási cselekményt” – fogalmazott Kadlót Erzsébet, aki szerint ilyen szituációkra mondta a jog gazdasági megalapozottságát elméletté formáló Richard A. Posner amerikai szövetségi fellebbviteli bíró, hogy a gazdasági alany ellenérdekeltté válik a jogi feladat ellátásában.
Jogászképzés
Évek óta szakmai viták kereszttüzében áll a hazai jogászképzés. Az ügyben idén augusztusban kifejtette véleményét Balogh Elemér volt alkotmánybíró is, aki 2016. július 1-jétől a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja. A jogtörténész kijelentette: “Az utóbbi pár évben az állam finanszírozási oldalról gyakorlatilag kivonult a jogászképzésből, és az csak önköltséges módon működik, ami tarthatatlan helyzet. Tartalmi oldalról úgy látom, hogy egy modern magyar jogásznak kötelessége a kellő tájékozottság és tudás megszerzése. Mi magyarok, Európa földrajzi közepén elszigeteltségben, főként nyelvi elszigeteltségben élvén nem tehetünk mást, mint hogy az értelmiségi létre felkészítő stúdiumainkon tudatosan fordulunk más nemzetek jogi hagyományai és jelenkori tapasztalatai felé. A hagyományok őrzése mellett pedig a szemléletformálásra kell helyeznünk a hangsúlyt: az ember, a munka, az érték becsületére, a világra való nyitottságra.” – Balogh Elemér arra a közbevetésre, hogy több mint három évtizede tanít a szegedi jogi karon, így reflektált: “Imádok tanítani. Azt szoktam mondani, még fizetnék is azért, hogy taníthassak.”
Lombikbébiprogram
Jókora sajtóvisszhangot váltott ki Veres András püspöknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökének augusztus 20-i beszéde, amelyben élesen bírálta a lombikbébiprogram támogatását: „Testvérek, még egy belső veszélyre oda kell figyelnünk! Ugyanis egy fondorlatosan megfogalmazott, a jószándék köntösébe bújtatott törvény által, amely figyelmen kívül hagyja a krisztusi értékrendet, észrevétlenül is belopódzik a keresztény értékekre építkező társadalom önfeladásának mételye! Láthattuk ezt legutóbb például a lombikbébiprogram támogatásának növelésével kapcsolatos rendelkezésben.” Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a reformáció 500. évfordulója alkalmából rendezett, augusztus 26-i konferencián reagált a püspöki konferencia elnökének szavaira, fontosnak nevezve azt, hogy az egyházak részt vesznek az élet nagy kérdéseit érintő vitákban. „Az ő álláspontjuk segít bennünket abban, hogy például a lombikbébiprogramban egyre jobban érvényesítsük az élet védelmét. Ez a program több ezer meddő házaspárnak nyújt lehetőséget gyermek vállalására. Ezt a lehetőséget a kormány támogatja és szélesíteni kívánja, mert mi örülünk minden így született gyermeknek” – erősítette meg a kormány álláspontját a miniszter.
Magyarországon mintegy százötvenezer meddő házaspár él, és évente 1700 gyermek születik mesterséges megtermékenyítéssel.
Gyermekkor
Hosszan tartó betegség után, 2017. augusztus 11-én, életének 74. évében elhunyt Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla egykori elnöke. A kiváló magánjogász egyik utolsó interjújában a gyermekkoráról is mesélt. „Háborús gyerek vagyok” – mondta. Születése éjszakáján angol és amerikai vadászgépek szőnyegbombázták a bajai Duna-hidat. A kórházi óvóhelyre csak a csecsemőket vitték le, anyja azonban nem vált meg tőle, így a kórház udvarán élték át a bombázásokat. „A háborúban nem volt könnyű kihordani egy gyermeket, én is magzatfejlődési rendellenességgel születtem. Annyival, amennyi ma bőven elég a terhesség megszakításához. Micsoda kár lett volna értem!” – csillogtatta meg jellegzetes humorát.
