Január 1-jén már hat éves lesz az Alaptörvény. Az Alkotmánybíróság elnöke és a Kúria vezetője által meghirdetett pályázatra több tucat tanulmány érkezett, amelyek egyelőre nem nyilvánosak. Az Ab sajtófőnökétől megtudtuk: a pályázati anyagból 2018-ban egy vagy több tanulmánykötet készül.
2016. szeptember 28-án Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (Ab) akkori elnökhelyettese és Darák Péter, a Kúria elnöke közös kutatási programot indított az Alaptörvény követelményei érvényesülésének bemutatására, amelynek keretében öt témakör tudományos elemzésére írtak ki pályázatot:
- az Alkotmánybíróság és a legfőbb bírói szerv kapcsolata a hatásköri rendelkezések alapján (külföldi kitekintéssel);
- a felülvizsgálati és az alkotmányjogi panaszeljárások párhuzamosságából adódó eljárási kérdések;
- az alkotmányjogi panasz befogadhatóságának, illetve a bírói kezdeményezések érdemi vizsgálatának feltételrendszere;
- az Alaptörvény egészének érvényesülése (főbb alapjogonkénti elemzés);
- a társadalom széles körét érintő olyan aktuális jogi kérdések elemzése, amelyekben az Alaptörvény gyökeres változást hozott (például szülőtartás kérdése, jogos védelmi helyzet megítélése stb.).
A projektterveket 2016. október 31-ig lehetett benyújtani. A pályázat nyomán országszerte több tucatnyi tanulmány készült jogtudósok, egyetemi oktatók és bírák közreműködésével, ezek legjavát a 2017. november 29-én kezdődött kétnapos konferencián mutatták be. “Eljött az idő a fél évtizede, 2012. január 1-jén életbe lépett új Alaptörvény átfogó értékelésére” – jelentette ki a tanácskozáson Sulyok Tamás, aki az Alaptörvény egyik fontos vívmányának nevezte az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozását, amely egyedi ügyekben lehetővé teszi a bírói döntés megsemmisítését. Ezzel összefüggésben kiemelte, hogy a bírói ítéletekben egyre gyakrabban jelennek meg közvetlen hivatkozásként az Alaptörvény rendelkezései. Az Ab elnöke szerint az alkotmányjogi panasz intézménye elősegíti a rendes, szakjogi bíráskodásban is alkotmányos jogértelmezést. “Az alkotmányjogi panasz sikerének titka a kölcsönös önkorlátozáson alapuló bírói párbeszéd. Ez az önkorlátozás az Ab részéről azt jelenti, hogy a bírói ítéleteket valóban csak alapjogi sérelem esetén semmisíti meg, a bíróságok részéről pedig, hogy ítélkezési gyakorlatukban érvényre juttatják az Ab alkotmányértelmezését. Ez a bírói párbeszéd különös hangsúlyt kap a legfőbb bírói szerv, a Kúria és az Ab kiváló szakmai kapcsolatában” – mondta Sulyok Tamás, aki úgy fogalmazott, hogy a kutatómunka az ötéves Alaptörvény érvényesülésének hatástanulmánya, az Alaptörvény érvényesülése pedig leginkább a bírók tevékenységén keresztül válik kézzelfoghatóvá.
Stumpf István, Darák Péter és Sulyok Tamás az Alkotmánybíróságon rendezett konferencián – Forrás: Alkotmnybíróság
Darák Péter arról beszélt a konferencián, hogy fontos az eleven, szakmai párbeszéd a rendes bíróságok és az Alkotmánybíróság között. A régióban számos példa van arra, hogy ez a párbeszéd végzetesen elromolhat az alkotmányjogi panasz bevezetése, az egyes bírói döntések alkotmánybírósági megsemmisítésének lehetősége nyomán. A Kúria elnöke annak a reményének adott hangot, hogy a tudomány képviselői a maguk objektív megközelítésével közvetítőként fellépnek a közös szakmai problémák megoldása érdekében. “Az egyes alkotmányos intézmények saját szervezeti céljai sem teljesülhetnek, ha ellentétes a bíróságok és az Ab jogértelmezése”– állította Darák Péter, aki szerint a pályázat elérte célját, hiszen a pályaművekben számos közös problémát mutattak fel és jártak körül, s ezek alapján folytatható az értelmes párbeszéd a vitás kérdésekről.
A két napos tanácskozáson felszólalt Stumpf István alkotmánybíró is, aki a pályázatot értékelve kijelentette: folyamatosan emelkedik az alkotmányjogi panaszok száma, a bíróságok pedig az elmúlt évek során döntéseikben már több ezerszer hivatkoztak az Alaptörvényre, ami azt jelzi, hogy e téren zajlik egy tanulási, fejlődési folyamat.
A konferencián bírák és jogtudósok, budapesti és vidéki tudományegyetemek alkotmányjogi tanszékeinek tanárai, kutatói csaknem húsz szakmai előadásban mutatták be az Alaptörvény érvényesülésének vizsgálatával kapcsolatos eredményeiket.
December 1-jén a tanácskozás átköltözött a Donáti utcából, az Ab székházából a Markó utcába, a Kúria épületébe, ahol az Alkotmánybíróság, a Kúria, a Heidelbergi Tudományos Akadémia és a Heidelbergi Egyetem munkatársai – Magyarország és Németország példáján keresztül – vitatták meg a tagállami és európai bíróságok közötti párbeszéd kapcsán kialakult ítélkezési gyakorlatot. A házigazda Darák Péter köszöntőbeszédében a magyar és a német jogi és ítélkezési dialógus fontosságát hangsúlyozta, míg Sulyok Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai bíróságok közötti párbeszéd záloga az európai fejlődésnek. A magyar Ab elnöke beszélt arról is, hogy a tudományos szakemberek bevonása új alapokra helyezi ezt a kapcsolatot. Emellett példaértékűnek nevezte, hogy az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézménye Németországban már csaknem fél évszázados múltra tekint vissza.
A konferencián felolvasták Thomas W. Holsteinnek, a Heidelbergi Tudományos Akadémia elnökének üzenetét, amelyben a fiatal jogtudósoknak a nemzetközi tudományos dialógusban betöltött szerepére hívta fel a figyelmet. Paul Kirchhof, a Heidelbergi Egyetem professzora, korábbi alkotmánybíró pedig levelében azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányos jogrendszer területén is egységes Európára van szükség.
A nemzetközi tanácskozáson a résztvevők az előadások és pódiumbeszélgetések során többek között elemezték a rendes bíráskodás és az alkotmánybíráskodás viszonyát, az ítélkezés és a jogrendszer határait.
A pályázatra beérkezett tanulmányokról Vetter Szilvia, az Ab sajtófőnöke érdeklődésünkre elmondta, hogy a pályamunkák feldolgozás alatt vannak, ezért azok még nem nyilvánosak. A pályázati anyagból a jövő év folyamán egy vagy több tanulmánykötet készül.
__________________________________________________________________________________
Az alkotmányozó hatalom 2011. április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, amely 2012. január 1-jén az 1989. évi XXXI. törvény, azaz az Alkotmány helyébe lépett. Az Alaptörvény tartalmának meghatározásakor az alkotmányozó nem hagyta figyelmen kívül az 1989-től 2011-ig eltelt időszak jogállami jogfejlődését sem. Alkotmányjogi szempontból az egyik legkarakteresebb változást az alkotmányjogi panasz intézményének új szabályozása, az ún. valódi alkotmányjogi panasz – mint az egyedi ügyben hozott bírói ítélet megsemmisítését lehetővé tevő intézmény bevezetése – jelentette, amely végső soron az Alkotmánybíróságot is az igazságszolgáltatás rendszeréhez kapcsolta, még akkor is, ha ezt a kapcsolódást a bírósági rendszer szempontjából szervezeten kívülinek kell tekinteni.
