2018 nyarától alapjaiban változik meg a kirendelt védői rendszer. Az „Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért” Egyesület által szervezett konferencia résztvevői nemcsak a jelenlegi szabályozást bírálták, jutott a kritikából az új büntetőeljárási törvénynek is.
Az „Ügyvédekkel a Demokratikus Jogállamért” Egyesület (ÜDE) október 30-án konferenciát rendezett Budapesten a kirendelt bűnügyi védők új kijelölési rendszeréről. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, amely 2018. július 1-jén lép hatályba, valamint az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény előírásai ugyanis alapjaiban változtatják meg a kirendelt védői rendszert. A jelenlegi szabályozással ellentétben a védőt nem a hatóság, hanem a területi kamarák rendelik ki, méghozzá egy speciálisan erre a célra fejlesztett informatikai program segítségével. A rendszer a védőként kirendelhető ügyvédek névjegyzékéből sorsolja majd ki az adott ügyben eljárandó védőt. “Erre már csak azért is szükség van – nyilatkozta a Jogi Fórumnak adott interjújában Gerő Tamás, az ÜDE elnöke –, mert a mostani rendszer gyakorlatilag átláthatatlan, feltételezhető, hogy nyomozati szakban a hatóságok egyes ügyvédeket aránytalanul sokszor részesítenek előnyben.”
Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a kirendelt védői rendszer reformja súlyos adósság volt a terheltek felé. Mint emlékeztetett, az egész ügyvédi lét az Alaptörvényből kizárólag a védelemhez való jogból vezethető le. “Mi azért vagyunk, mert van gyanúsított” – hangsúlyozta a kamarai elnök. Miközben az államnak alkotmányos kötelessége a védelem támogatása, a kormányzat maga sem tudta megmondani, hogy mennyi jut a költségvetésből védői díjakra. Becslések szerint évente egymilliárd forintot kapnak a kirendelt védők, míg a pártfogó ügyvédek 495 milliót.
Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke – Forrás: ÜDE
Kadlót Erzsébet az új Be.-t úgy jellemezte, hogy az csak nyomokban emlékeztet a mostani büntetőeljárási törvényre. Az egyetemi docens szerint a hatékony védelemnek „természetes ellenségei” vannak. Ilyen a gyorsítás, a többszörös szubdelegálás, az eljárási cselekményen való részvétel hiánya vagy a hatósági túlsúly kivédésének hiánya.
A jövő nyáron hatályba lépő szabályozás alapján a védelem bevonásakor csaknem lezárt lesz a nyomozás, ami kihat majd a gyanúsítotti kihallgatásra is. Az előadó az „interferenciák” közé sorolta azt a szabályt, amely szerint a területi ügyvédi kamarának a kirendelő határozat kézhezvételétől számított egy órán belül gondoskodnia kell a védő kirendeléséről. Szintén „interferenciának” nevezte, hogy az új Be. szerint kötelező lesz húszezertől egymillió forintig terjedő rendbírságot kiszabni a védő ellen, ha magatartásával a büntetőeljárás egy hónapnál hosszabb elhúzódását okozta. Például ha nem jelenik meg egy eljárási cselekménynél. “Mi közöm ahhoz, hogy ha ma nem hallgattak ki, akkor a nyomozó miért nem hallgat ki szerdán, és ahhoz sincs közöm, hogy a bíróságnak nincs kapacitása egy hónapon belül kitűzni az újabb eljárási cselekményt” – fogalmazott Kadlót Erzsébet, aki szerint ilyen szituációkra mondta a jog gazdasági megalapozottságát elméletté formáló Richard A. Posner amerikai szövetségi fellebbviteli bíró, hogy a gazdasági alany ellenérdekeltté válik a jogi feladat ellátásában.
Varga Zoltán „Az új kirendelt védői rendszer törvényi szabályozása, alapelvei és gyakorlati kérdései” című előadásában kiemelte, hogy az új Be. hatályba lépésével alapjaiban változik meg a kirendelt védői rendszer. Az ügyvéd szerint a szabályozás lehetőséget teremthet arra, hogy megszűnik a kirendelt és a meghatalmazotti védelem közötti színvonalbeli különbség.
Varga Zoltán ügyvéd, Gerő Tamás ÜDE elnök, Lőrik József ügyvéd, Kadlót Erzsébet ügyvéd (balról jobbra) – Forrás: ÜDE
Az új Be. szemléletéről szólva aláhúzta, hogy már az első gyanúsítotti kihallgatáson eldőlhet az ügy lefolyása, ami akár egy tárgyaláson befejeződhet. A törvény 46. § (1) bekezdésének második fordulata írja le az új kirendelt védői rendszert: „A kirendelés alapján a védőként eljáró ügyvéd kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.” A jelenlegi rendszerben viszont a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendel ki védőt, ha a védelem kötelező, és a terheltnek nincs meghatalmazott ügyvédje. “Sokszor azonban előfordul – folytatta Varga Zoltán –, hogy a kötelező védelem ellenére nincs ott az ügyvéd. Becslések szerint a kirendeléses ügyek 25-30 százaléka „bennmarad a rendszerben”, vagy azért, mert nem tud elmenni a védő, vagy azért, mert a kirendelő hatóság olyan ügyvédet jelöl ki, akiről tudja, hogy nem fog elmenni.”
Az új Be. 46. § (3) bekezdése alapján a területi ügyvédi kamara a védő kijelölését olyan információs rendszer működtetésével végzi, amely lehetőség szerint biztosítja a kijelölés azonnaliságát és a kijelölt védők tényleges elérhetőségét. Az előadó szerint a jogszabályi szöveg arról tanúskodik, hogy a jogalkotó is tapasztalta a kirendelésekkel kapcsolatos korábbi anomáliákat. Az új ügyvédi törvény 37.§-a értelmében pedig a kirendelt védőt a kirendelhető ügyvédek jegyzékéből elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével jelölik ki, mialatt biztosítani kell a kirendelhető ügyvédek arányos munkaterhelését, valamint figyelembe kell venni a kijelölésre kerülő ügyvéd és a kirendelő hatóság földrajzi elhelyezkedését is. Varga Zoltán szerint az eljárást nem valamiféle lottósorsolásként kell elképzelni, hiszen a törvényi kritériumoknak való megfelelés miatt nem lehet maximálisan véletlenszerű a rendszer.
Lőrik József a kirendelt védői intézmény hatékony működéséhez szükséges informatikai rendszerrel szemben támasztott követelmények kapcsán több tisztázandó kérdést is feltett. Így szerinte el kell majd dönteni, hogy tehet-e javaslatot a kirendelő hatóság a kirendelt védő személyére, vagy megválaszthatja-e az ügyvéd, hogy milyen ügytípusokban szeretne eljárni.
Bátki Pál ügyvéd – Forrás: ÜDE
Bátki Pál ügyvéd szörnyűnek nevezte a mostani rendszert, szerinte ugyanis a büntetőeljárás és a kirendelés területén elmaradt a rendszerváltás. “Nevetséges azt gondolni, hogy a legfőbb eljárásjogi ellenfelünk, a nyomozó hatóság vagy a bíróság, gondoskodik majd a hatékony védelemről” – állította az előadó.
Frech Ágnes nyugalmazott büntetőbíró – Forrás: ÜDE
A konferencián felszólalt Frech Ágnes nyugalmazott büntetőbíró, aki szerint a kirendelt és a meghatalmazotti védői tevékenység közötti színvonalbeli különbség elsősorban nem a bírói, hanem a nyomozati szakban jelentkezik. Úgy vélekedett, hogy a bírók a maguk sajátos eszközeikkel biztosítani tudják a hatékony védelem lehetőséget.
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke – Forrás: ÜDE
Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke felszólalásában arról beszélt, hogy olyan kamarai szabályzatot kell alkotni, amely a legideálisabb az eljárási és az ügyvédi törvények keretein belül. Szerinte különbséget kell tenni az egyes kirendelések között. Közölte, hogy a kirendelések jelentős hányadában szó nincs azonnali, aznapi megjelenésről. “Ez – tette hozzá – a bírósági szakban lényegében kizárható, de a nyomozati szakban sem általános.” És lesznek olyan kirendelési ügyek, amelyekben néhány órán belül meg kell jelennie a védőnek. “Ezeket az ügyeket a kamarákban már jól bevált ügyeleti rendszerben kell kezelni” – mondta. Azokban az ügyekben viszont, melyekben csak néhány nap vagy hét múlva kell megjelennie a védőnek, teljes informatikai automatizmust vezetnének be, azaz az egyik név követné a másikat. “A jelenlegi elképzelések szerint nem tudjuk vállalni, hogy előre osztályozzuk a kirendeléseket, vagy hogy utólag felmérjük és arányosítsuk a munkaterheket” – hangoztatta a kamarai elnök.
Kapcsolódó interjú:
Ügyvédek a jogállamért – Beszélgetés Gerő Tamás ÜDE elnökkel
