Az elmúlt években botrány botrányt követett a bírósági végrehajtók háza táján. Ciprustól Dél-Afrikáig utazták körbe rokonaikkal a Földet az egykori végrehajtói kamara vezetői, akik ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt folyik eljárás. Közben rendületlenül tart a végrehajtói kar megújítása.
Rájár a rúd a bírósági végrehajtókra. Nem elég, hogy két éve megszüntették a kamarájukat, büntetőeljárást folytatnak korábbi vezetőik ellen korrupció gyanúja miatt, szigorították a képesítési feltételeiket, azaz jogi doktorátushoz kötötték a jövőbeni működésüket, még az utolsó mentsvárukat, az alkotmányjogi panaszukat is elkaszálták az Alkotmánybíróságon.
Az elmúlt években botrány botrányt követett a bírósági végrehajtók háza táján. Több tucat végrehajtó azért került a vádlottak padjára, mert jól szervezett akciókban, beépített licitálók közreműködésével adta-vette az ingatlanokat és értékesebb ingóságokat. Ha valaki kinézett magának egy autót vagy egy lakást, akkor azt a korrupt végrehajtó a lehető legalacsonyabb kikiáltási áron hirdette meg, hogy a megrendelő elvigye és jóval magasabb áron értékesítse. A különbözeten pedig osztoztak a felek. Az évek során a bírósági végrehajtás a korrupció melegágyává vált.
A sorozatos skandalumok hatására az Igazságügyi Minisztérium 2015 decemberében Szekér Juditot miniszteri biztosnak nevezte ki a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara mellé, és megkezdte annak átvilágítását a korábbi, visszaélésekről és összefonódásokról szóló panaszok miatt. Az átvilágítás eredményeként azonban elsőként nem valamelyik kamarai vezetőnek kellett távoznia a posztjáról, hanem Patyi Gergely igazságügyi államtitkárnak, mert kiderült, hogy a tárca a kamara informatikai rendszerének átvilágításával az államtitkár egyik korábbi üzlettársának cégét bízta meg.
Az átvilágítók nem hittek a szemüknek: akárhová néztek vagy nyúltak, szinte mindenhol szabálytalanságokba, törvénytelenségekbe ütköztek. A minisztérium ezért bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesz a végrehajtói kamaránál végzett audit alapján. „Az átvilágítás eredményeit összefoglaló jelentések kiértékelése és elemzése során az Igazságügyi Minisztérium több ponton és több kérdésben is olyan körülményeket észlelt, amely kapcsán felmerült a bűncselekmény elkövetésének a gyanúja. Az Igazságügyi Minisztérium mindezek alapján 2015. március 27-én ismeretlen tettes ellen különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének alapos gyanúja miatt feljelentést tett a Budapesti Nyomozó Ügyészségen” – tudatta a tárca közleményében.
A két és fél éve tartó, ismeretlen tettes(ek) ellen indított büntetőeljárásnak sajtóértesülések szerint három korábbi kamarai vezető a gyanúsítottja. A Magyar Nemzet úgy tudja, hogy a gyanúsítottak között van Krejniker Miklós is, aki 1994 és 2014 között vezette a kamarát, és az átvilágítási dokumentumok alapján 2010 óta több mint hetvenmillió forint fizetést és hatmillió forint napidíjat vett fel külföldi kiküldetések után.
A mandiner.hu információi szerint a kiküldetésekre a végrehajtókat gyakran a családtagjaik is elkísérték. 2012-ben májusában a Dél-afrikai Köztársaság törvényhozási központjában rendezett konferenciára például hat kamarai tag mellett öt családtag, köztük az akkori elnök, Krejniker Miklós felesége és lánya is részt vett a négynapos fokvárosi látogatáson. A kamarai résztvevők a dokumentumok szerint 150 euró napidíjat kaptak, miközben egy államtitkáré, miniszteré napi 40 euró szokott lenni. A napidíjakon felül azért még jutott 270 ezer forint a reprezentációs költségekre, és több mint félmillió fakultatív programokra. 2010 és 2015 között több mint negyven külföldi eseményen vett részt – változó összetételben – a kamara vezetése. Tizenkét külföldi útra családtagok is elutaztak. A Dél-afrikai Köztársaságon kívül többek között Kanadában, Skóciában, Franciaországban, Krétán és Cipruson is megfordultak a végrehajtói kamara vezetői és rokonai.
Kifinomult ízlésre, józan mértékletességre vall, hogy a csődbe ment családok kilakoltatásából, gépjárművek lefoglalásából, adósságok behajtásából élő végrehajtókat tömörítő kamara 2014 októberében egy sárvári luxusszállodában rendezte meg a konferenciáját, ahol még az sem jelentett fennakadást, hogy a közgyűlését végül „technikai okok” miatt még sem tudták megtartani. Mindez azonban nem zavarta a résztvevőket abban, hogy saját címkézésű borral öblítsék le a chilis-zöldséges garnélát, a marhabélszínt és egyéb finomságokat. A Vas Népe beszámolója szerint facebookos felhívásra („Luxusszállodában buliznak a végrehajtók a kifosztottak pénzén”) demonstrálók is megjelentek a hotel előtt. „Nem került többe, mint bármelyik magyar állampolgárnak, aki egy pár napos hétvégét eltölt a wellness-szállodában, tehát hetvenezer per fő körül” – kommentálta a HírTV-nek a költésekről szóló híreket Császti Ferenc, aki Krejnikert követte az elnöki székben. Summa summarum: ez azért vékony magyarázat a 38 millió forintos cechre. Pláne, hogy korábban sem garasoskodtak, ha össze kellett kürtölni a tagságot: 2010-ben Sárváron 33,5 milliót, 2011-ben Tapolcán 17,4 milliót, 2012-ben Siófokon 20,4 milliót, 2013-ban pedig az újpesti Ramada Resort Aquaworld Hotelben 29,7 milliót költött a kamara közgyűlés rendezésére. Vagyis nem igazán mentek négy csillag alá…
A fizetéseken, utazásokon túl jutott pénz marketingre is. 2014-ben a kamara vezetése a Jóban Rosszban című tévésorozatban való megjelenésre májusban 19 900 000 forint + áfa értékben kötött szerződést az októberi részekre, júliusban pedig a november 4-től december 19-ig tartó sávra költöttek el ugyanennyit.
Az ügyészségi feljelentéshez csatolt átvilágítási anyag szerint a 2010–2014 között 765 millió forintot fordítottak informatikai fejlesztésekre, annak viszont semmi nyomát nem találták, hogy pontosan mire is költötték ezt az összeget. A tételek között volt olyan teljesítés is, amelyhez nem kapcsolódott a kifizetéshez tartozó szerződés.
A minisztérium a büntetőfeljelentés után a jogalkotásban is lépett: megváltoztatták a kamara nevét és jogállását: 2015. augusztus 31-ével az Országgyűlés megszüntette a kamarát, hogy másnap megalakuljon a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar.
Az ellenőrök a végrehajtói kamara átvilágítása során azt is megdöbbenve tapasztalták, hogy az akkor nyilvántartott 193 végrehajtó felének legfeljebb érettségije van, és mindössze negyvenen rendelkeznek jogi végzettséggel. Ezzel szemben akadt köztük állattenyésztő, óvodapedagógus és könyvtáros is.
Ezért az Igazságügyi Minisztérium előírta, hogy a bírósági végrehajtóknak 2022-ig meg kell szerezniük a jogi képesítést. Jövőre pedig nem dolgozhat Magyarországon olyan végrehajtó, aki nem végezte el a jogi egyetemet, vagy legalább nem kezdte meg felsőfokú tanulmányait. Az ügyvédekhez és közjegyzőkhöz hasonlóan csak jogi diplomával és jogi vagy végrehajtói szakvizsgával rendelkező személy lehet önálló bírósági végrehajtó.
Negyven bírósági végrehajtó 2016 elején az Alkotmánybírósághoz fordult a végrehajtói törvény módosítása miatt, mert szerintük a jogszabály egyes rendelkezései sértik a visszaható hatályú jogalkotás tilalmát, valamint nem adnak kellő felkészülési időt a jövőbeni működésükhöz szükséges jogi doktorátus megszerzéséhez. Az alkotmánybírák azonban nem dobtak mentőövet a végrehajtóknak. A 3076/2017. (IV. 28.) AB határozatban kereken elutasították alkotmányjogi panaszukat.
A határozat indokolása hangsúlyozta: „A bírósági döntések végrehajtásának bizonytalansága, szervezetlensége, vagy időszerűtlensége, illetve a végrehajtási szervezet szakszerűtlen működése egyidejűleg a bírói hatalom tekintélyének fokozatos erodálásához és meggyengüléséhez vezet. A bírósági végrehajtás rendje ezért közvetlen kapcsolatban áll az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom, valamint a bírósági döntések tekintélyének megőrzésével. Szervesen kapcsolódik a bíróság alapeljárásához és egyúttal kihat a bírói hatalmi ág megítélésére és működösére.” Ami a konkrétumokat illeti, a testület leszögezte: „az indítványokban kifogásolt szabályok nem a kihirdetésüket megelőző időre nézve állapítanak meg kötelezettségeket és nem a végrehajtók korábbi jogállását vagy már teljesedésbe ment végrehajtói jogviszonyokat változtatnak meg, hanem a végrehajtói, végrehajtó-helyettesi tevékenység gyakorlásához, valamint a végrehajtói irodák működéséhez a jövőben megkövetelt képesítési feltételeket és jövőbeni jogállásuk kereteit szabályozzák. A kifogásolt jogszabályok ezért nem ütköznek az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdéséből fakadó visszaható hatályú jogalkotás tilalmába.”
Tizennégy új önálló bírsági végrehajtó tett esküt áprilisban – Fotó: Magyar Bírósági Végrehajtói Kar
2014 óta idén bővült először a végrehajtói kar létszáma, április 13-án és augusztus 16-án 14-14 új, jogi doktorátussal rendelkező önálló bírósági végrehajtó tett esküt. Ezzel együtt még nem teljes a létszám, hiszen a jogszabály 230 végrehajtói álláshelyet rögzít, ugyanakkor jelenleg csupán 200 hivatalban lévő végrehajtó van az országban. “Mostantól a végrehajtóknak jogi diplomával kell rendelkezniük és az új törvény jobban elszámoltathatóvá teszi őket, mint korábban” – jelenttette ki október 2-án Trócsányi László igazságügyi miniszter a Közép-Európai Országok Ügyvédi Kamaráinak elnöki találkozóján.
