Az Alkotmánybíróság a tulajdoni váromány alapjogi védelme kapcsán megállapította: az alaptörvénybeli tulajdonhoz való jog a már megszerzett tulajdont védi, kivételes esetben a tulajdoni várományokat. A tulajdon alapjogi sérelme csak jogszabályon alapuló várományoknál állapítható meg.
Sulyok Tamás szerint sikeres az alkotmányjogi panasz bevezetése
Az Alkotmánybíróság elnökének meghívására csaknem negyven Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt azon a szeptember 20-i budapesti fogadáson, amelyen Sulyok Tamás az igazságügyi együttműködés területén a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítésének és a szoros párbeszédnek a fontosságára hívta fel a diplomaták figyelmét. Az elnök többek között arról tájékoztatta a nagyköveteket, hogy bár az Alaptörvény az Ab hatáskörét egyes költségvetési jellegű kérdésekben – részlegesen és időlegesen – korlátozta, összességében erősödött a szerepe a jogállamiság őreként. A 2012. január 1-jét megelőző időszakhoz képest fontos különbségként jellemezte, hogy az Ab immár mindhárom hatalmi ág, így a bírói hatalom felett is alkotmányos kontrollt gyakorol, mégpedig a német alkotmánybírósághoz hasonló jogosítványokkal. A valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az Alaptörvény lehetővé tette, hogy a jogkeresők alapvető jogaik sérelme esetén az Ab-hoz forduljanak közvetlen jogorvoslatért. Az új lehetőség sikerét a számok igazolják: öt éve töretlenül nő a testülethez érkezett alkotmányjogi panaszok száma, 2016-ban a 901 benyújtott alkotmányjogi panaszból 689 valódi alkotmányjogi panasz volt. Sulyok Tamás tájékoztatása szerint az új hatáskörű Ab-hoz az elmúlt öt évben mintegy 9500 érintett magánszemély vagy szervezet fordult, emellett 452 bíró kezdeményezett eljárást, míg az alapvető jogok biztosa 59, a parlamenti képviselők egynegyede 19 alkalommal nyújtott be indítványt. Az ügyek átlagos átfutási ideje körülbelül fél év, az alkotmányjogi panaszoké pedig kétszáz nap. Az elnök köszönetet mondott a nagyköveteknek együttműködésükért, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben a kapcsolatok még szorosabbá válnak.
Nagykövetek és alkotmánybírók az Ab székházában rendezett fogadáson. – Forrás: Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság teljes ülésének szeptemberi határozatai
A bt. egykori beltagjának helytállási kötelezettsége – 22/2017. (IX. 11.) AB határozat
Az Ab teljes ülése szeptember 4-én megállapította, hogy a Kúria Kfv.V.35.722/2013/3. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Az alapügyben egy betéti társasággal szemben adóbírságot róttak ki, amit az egykori beltagtól akartak behajtani. A beltag keresetére a bíróság az adóhatóságot új eljárásra kötelezte. A felülvizsgálati kérelemre eljáró Kúria azonban a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, s a beltag keresetét elutasította. Az Ab nem osztotta a Kúria álláspontját, mondván, az ügy csak abban az esetben maradt volna az Alaptörvény keretein belül, ha az indítványozó az adóhatósági ellenőrzési alapeljárás megindításától gyakorolhatta volna az adózót megillető azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helytállási kötelezettségét vitathassa. Erre viszont az indítványozónak nem nyílt lehetősége. A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Schanda Balázs, Sulyok Tamás és Szívós Mária párhuzamos indokolást csatolt. (Előadó: Balsai István)
A tulajdoni váromány alapjogi védelme – 3209/2017. (IX. 13.) AB határozat
Az Ab teljes ülése szeptember 4-én elutasította a Kúria Mfv. II.10.673/2014/19. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítása, és a Kúria Mfv. II.10.665/2012/7. számú ítéletére is kiterjedő hatályú megsemmisítése iránti alkotmányjogi panaszt. Az indítványozó szerint a Kúria alaptörvény-ellenesen értelmezte az egyes pénzügyi törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 249. § (4) bekezdését, amely kimondja, hogy a munkáltatói jogok gyakorlásában és kötelezettségek teljesítésében bekövetkezett jogutódlás magában foglalja a vagyoni jogok és kötelezettségek átszállását is. A Kúria értelmezése azt eredményezte, hogy az indítványozó nem érvényesíthette a jutalékra való igényét. Az Ab rámutatott arra, hogy nem feladata a bírói álláspont megváltoztatása. Egyúttal leszögezte, hogy az alaptörvénybeli tulajdonhoz való jog a már megszerzett tulajdont védi, illetve kivételes esetben a tulajdoni várományokat. A tulajdon alapjogi sérelme csak jogszabályon alapuló várományoknál állapítható meg. A határozathoz Salamon László különvéleményt csatolt. (Előadó: Balsai István)
Az Alkotmánybíróság 3. öttagú tanácsának szeptemberi határozatai
Törvénnyel ellentétes kormányrendelet – 21/2017. (IX. 11.) AB határozat
Az Ab tanácsa szeptember 5-én bírói kezdeményezés alapján alaptörvény-ellenesnek találta a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 93. § (1) bekezdését, ezért azt megsemmisítette. A testület megállapította, hogy a rendelkezést sem a Kúria előtt folyamatban lévő Mfv.III.10.350/2016. számú ügyben, sem más folyamatban lévő ügyben sem alkalmazható. Az alapügyben az elsőfokú társadalombiztosítási szerv öregségi nyugdíjat állapított meg az Ukrajnából áttelepült felperes részére. A felperes fellebbezésében azt kérte, hogy az ellátás összegét a nyugdíjazást megelőző munkakörre irányadó kereset átlaga alapján állapítsák meg számára, összhangban a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelettel. A másodfokú társadalombiztosítási szerv elutasította a fellebbezést, mivel az ellátás összege a nyugdíjigénylő által leghosszabb ideig betöltött munkakör keresetének országos átlaga alapján állapítandó meg. Az Ab megalapozottnak találta az indítványt, miután az Alaptörvény szerint a kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. (Előadó: Hörcherné Marosi Ildikó)
A szakszervezeti tisztségviselő védettsége – 3222/2017. (IX. 25.) AB határozat
Az Ab tanácsa szeptember 19-én elutasította a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 83. § (1) bekezdés d) pontja és a 294. § (1) bekezdés e) pontja ellen irányuló bírói kezdeményezést. Az alapügyben a felperes munkaviszonyát a munkáltató azonnali hatályú felmondással megszüntette. A felperes keresetében kérte munkaviszonya helyreállítását, mert szerinte a munkaviszonyát szakszervezeti tisztsége miatt szüntették meg. Az indítvány szerint indokolatlan a megkülönböztetés az üzemi tanács tagja, az üzemi megbízott és a gazdasági társaság felügyelő bizottságának munkavállaló képviselője, mint munkavállalói képviselő és a szakszervezeti tisztségviselő között a munkaviszony helyreállítását illetően. A különbségek tiltott diszkriminációt valósítanak meg. Az Ab nem osztotta az álláspontot. Miután rögzítette a két külön csoportba tartozó személy mögötti szervezet jogi és funkcionális különbségét, a szabályozásbeli eltérés indokát észszerűnek találta. Más lenne viszont az alkotmányossági probléma súlya, ha csak a szakszervezeti tisztségviselő volna elzárva attól, hogy jogellenes megszüntetés esetén kérhesse a munkaviszony helyreállítását. (Előadó: Szabó Marcel)
Garázsbővítés kontra mocsárciprus – 3223/2017. (IX. 25.) AB határozat
Az Ab tanácsa szeptember 19-én elutasította a Kúria Kfv.II.37.146/2016/8. számú ítélete elleni alkotmányjogi panaszt. Az alapügy szerint az indítványozók – perbeli felperesek – egyikének és az alperesi beavatkozó ingatlanának határában egy helyi védelem alatt álló mocsárciprus található. Az alperesi beavatkozó garázsbővítés miatt építési engedélyt kért, amit az elsőfokú hatóság a szükséges szakvélemény beszerzése után meg is adott, az elsőfokú határozatot pedig a másodfokú szerv helybenhagyta. Többlépcsős eljárást követően az ügy a Kúriához került, amely kimondta: „az építkezés nem tiltható meg arra tekintettel, hogy a fa egy élő szervezet és a törzsnövekedése valamikor (évtizedek múlva) majd elérheti a garázs falát”. Az Ab osztotta a Kúria álláspontját, hangsúlyozva, hogy a természetvédelem jogszabályokkal biztosított szintjét az állam nem csökkentheti, kivéve, ha ez más alkotmányos jog vagy érték érvényesítéséhez elkerülhetetlen. Az eljáró bíróság szakértői bizonyítást is lefolytatott, amely megállapította, hogy a tervdokumentáció hosszú, több évtizeden keresztül megfelelő megoldást biztosít a fa számára. (Előadó: Szabó Marcel)
Ügyféli jogok az építésrendészeti eljárásban – 3224/2017. (IX. 25.) AB határozat
Az Ab tanácsa szeptember 19-én elutasította a Nyíregyházi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 15.Kpk.50.093/2016/6. számú végzése elleni alkotmányjogi panaszt. Az alapügyben az indítványozó annak kivizsgálását kérte, hogy a szomszédságában lévő ingatlan beépítése során betartották-e az építési előírásokat. Szerinte a hátsó kertben építési engedély nélkül építették fel a tárolót, és a beépítés mértékét is túllépték. A hatóság az indítványozó kérelmét a megismételt eljárás során az építmény tíz éven túli meglétére tekintettel elutasította. Az alkotmányjogi panasz szerint a bíróság nem az eljárási cselekmény megkezdésekor érvényben levő rendelkezéseket vette figyelembe, ami ellentétes az alaptörvénybeli jogállamiság és jogbiztonság elvével. Sérelmezte azt is, hogy a bíróság szerint nem minősült ügyfélnek, noha hatósági eljárás indult a kérelmére. Az Ab a határozat indokolásában megállapította: az eljárás megindításakor a jogszabály valóban lehetővé tette az építésrendészeti eljárás megindítását bejelentés alapján is. Azonban hogy ha az indítványozó kérelmének megítélése téves is lett volna, akkor sem érte ebből adódóan alapjogi sérelem. Az indítványozó figyelmét az eljárás során felhívták az ügyféli jogai biztosítására, de ezzel a lehetőséggel nem élt. (Előadó: Salamon László)
