A szerződésben rögzített jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez általában más személy közreműködését is igénybe lehet venni. – Milyen változásokat hozott az új Ptk. a közreműködő igénybevétele és a felelősségi szabályok tekintetében?
A közreműködő olyan személy, akit az egyik szerződő fél vesz igénybe annak érdekében, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségét teljesítse, esetleg jogát gyakorolja. A leggyakoribb eset a szerződés teljesítésében való közreműködés. Közreműködőnek ebben az esetben az számít, akik a szerződésben vállalt szolgáltatást előállítja, vagy annak előállításában részt vesz.
Tipikus eset a vállalkozó által igénybe vett alvállalkozó, aki részt vesz a megrendelt munka elvégzésében. Ilyen például az építési vállalkozó megbízásából a tetőfedést végző alvállalkozó. Nem minősül közreműködőnek, akinek a tevékenysége valamilyen módon megjelenik a szolgáltatásban, de nincs szerződéses kapcsolatban a szolgáltatást vállaló szerződő féllel (pl. a vállalkozóval). Viszont az olyan személy, aki szerződéses láncolat útján kapcsolódik a szolgáltatást vállalóhoz, szintén közreműködőnek számít. Így közreműködő az alvállalkozó által igénybe vett másik alvállalkozó is.
Általános szabály, hogy közreműködőt szabadon lehet igénybe venni a szerződések teljesítése, szerződéses jogok gyakorlása során. Azonban a felek szerződésükben megállapodhatnak, hogy közreműködőt tilos igénybe venni vagy a közreműködő igénybevételét feltételekhez köthetik. Jogszabály is rendelkezhet arról, hogy adott szerződésnél közreműködő nem vehető igénybe.
Szintén nem lehet közreműködőt igénybe venni akkor, ha a szolgáltatás jellegéből ez következik. Ez utóbbi eset megítélése nyilvánvalóan esetről-esetre változhat. Ilyen lehet például, ha valaki egy festmény elkészítését rendeli meg egy festőművésztől. Ilyenkor a szolgáltatás jellegéből következően a megrendelő jogosan várhatja el, hogy magát a festményt a művész készítse el.
Ha a közreműködő igénybevétele tilos, akkor a teljesítésre kötelezett csak akkor veheti igénybe más személy közreműködését, ha a jogosultnak károsodástól való megóvása érdekében szükséges.
A közreműködő magatartásáért a közreműködőt igénybe vevő fél úgy felel, mintha saját maga járt volna el. Ez azt jelenti, hogy a megrendelővel, megbízóval szemben nem hivatkozhat arra, hogy a közreműködő nem teljesített megfelelően, nem háríthatja a felelősséget a közreműködőre, és saját maga nem mentesülhet a felelősség alól erre hivatkozva. Természeten a közreműködőt igénybe vevő a saját kárát és egyéb igényeit már érvényesítheti a közreműködővel szemben, ha ezek például a közreműködő szerződésszegéséből erednek. Ha a kötelezettnek más személy igénybevételére nem volt joga, felelős mindazokért a károkért is, amelyek e személy igénybevétele nélkül nem következtek volna be.
A régi Ptk. még igen sok esetben tartalmazott a másért való felelősségre vonatkozó speciális szabályokat az egyes szerződéseknél. Így a közreműködő igénybevételének lehetőségét, az érte viselt felelősség különböző alakzatait, a regressz igényt és annak speciális elévülési határidejét, illetve e kérdések legalább egy része megtalálható a szállítási, a vállalkozási, a bérleti, a letéti, a megbízási, a fuvarozási és a szállítmányozási szerződésekre vonatkozó rendelkezések között. Az új Polgári Törvénykönyv (új Ptk.) több, speciális közreműködőre vonatkozó előírást a szerződések közös szabályai közé emelt, aminek következményeként a speciális szabályok nagy része feleslegessé vált, így az új Ptk-ban már csak három szerződés esetében találunk különös rendelkezéseket.
Ezek közül a leglényegesebbek a bérleti szerződés albérlőre vonatkozó szabályai. Az albérlő is közreműködőnek tekintendő, hiszen a 6:129.§ (1) bekezdése értelmében nem csak az minősül közreműködőnek, akit az egyik fél kötelezettsége teljesítéséhez vett igénybe, hanem az is, akit jogának gyakorlásához.
A letéti szerződésnél található speciális szabályok annak kimondásán kívül, hogy a letéteményes – ahogy a korábbi Ptk. alapján is – személyesen köteles eljárni, szintén csak az általános szabályok megismétlésének tekinthetők.
Végül az új Ptk. még egy esetben tartalmaz speciális másért való felelősségi szabályt az egyes szerződések körében, ez pedig a kutatási szerződés. A kutató ugyanis csak a megrendelő engedélyével vehet igénybe közreműködőt. Ez egyébként nem jelent változást a régi Ptk.-hoz képest. Az igénybevételen kívül a kutatási szerződésnél nem találunk további különös rendelkezéseket, ám az általános szabályokra tekintettel ezek feleslegesek is lennének.
Érdemes megvizsgálni két olyan szerződést, amelyek esetében az új Ptk.-ban már nem találhatók különös rendelkezések ebben a kérdéskörben, ám a speciális szabályok elhagyása önmagában jelentős változást hoz. Az egyik ilyen a megbízási szerződés. A régi Ptk.-ban a megbízási szerződésnél találhatók a másért való felelősség legrészletesebb szabályai, hiszen ez a szerződés klasszikusan bizalmi viszonyt hoz létre a felek között. Olyan jogviszony, amelyben kiemelt jelentősége van a megbízott személyes eljárásának. Azzal, hogy az új Ptk. már nem tartalmazza ezeket a különös rendelkezéseket, a közreműködő megbízott általi igénybevételét teljes mértékben az általános szabályok alá rendeli. Így a megbízott és közreműködőjének jogi helyzete a vállalkozó és alvállalkozójának helyzetéhez lényegesen közelebb áll, mint a letéteményes és közreműködője között fennálló jogviszonyhoz, mert a letéti szerződésnél megmaradt a személyes eljárási kötelezettség. Ez igen lényeges váltást hoz magával, hiszen a megbízási szerződést klasszikusan a vállalkozásival, és nem a letétivel szokás szembeállítani.
A másik szerződéstípus, amely esetében a speciális másért való felelősségi szabályok elhagyása jelentős változást eredményez, a fuvarozási szerződés. Azzal, hogy a fuvarozó az új Ptk. alapján már az általános szabályok szerint vehet igénybe közreműködőt, és ezen szabályok szerint is felel érte, a kontraktuális másért való felelősség egyedülálló megoldása tűnik el. A régi Ptk-ban ugyanis nemcsak a feladóval szerződést kötő fuvarozó felelt az általa igénybe vett további fuvarozóért, hanem ez utóbbi is felelt az előbbiért, azaz a fuvarozók egyetemlegesen feleltek a feladó irányában. Az új Ptk. általános szerződési szabályai alapján azonban a feladó már csak a vele szerződő első fuvarozóval szemben léphet fel.
