Titkos információgyűjtési szabályok az új büntetőeljárási kódexben. Nem köthetnek az ügyvédek tisztán sikerdíjas megállapodást. Önálló törvényt kapnak a magánnyomozók. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke működteti majd az általános meghatalmazások nyilvántartását. – Néhány érdekes és fontos újdonság készülő törvényjavaslatokból.
A kormány tavaszi törvényalkotási programja szerint negyvennyolc törvényjavaslat kerül az év első felében a parlament elé. Közöttük több jelentős kódex: a büntetőeljárásról, az ügyvédi tevékenységről, a magánnyomozásról és a nemzetközi magánjogról. Az Alkotmánybíróság január 13-i döntése alapján újra kell tárgyalni a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt is. Új jogszabályt fogadnak el a pszichológusi kamaráról és az általános meghatalmazások nyilvántartásáról is.
A büntetőeljárásról
A büntetőjogi reform utolsó elemeként új alapokra kerülhet a büntető eljárásjog rendszere. A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) kodifikációs munkálatai 2013-ban kezdődtek meg, és tavasszal tárgyalja az Országgyűlés. A jogalkotó nagyfokú védelmet akar biztosítani a sértetteknek és a különleges bánásmódot igénylő személyeknek, egyúttal jelentősen gyorsítani is szeretnék az eljárásokat. Az új Be. a magyar eljárásjog hagyományaira, az alkotmányos és nemzetközi jogban megfogalmazott garanciákra épül. Ennek keretében a kódex az eljárás tisztességének érvényesítésével széleskörű lehetőséget biztosítana egyszerűsítő intézmények igénybevételére, a hatékonyság és gyorsítás érdekében pedig számos új intézményt vezetne be. Az egyik legfontosabb újítás, hogy beemelik a Be. egységes, garanciákkal körülbástyázott rendszerébe a korábbi titkos információgyűjtés szabályait. A korábbiakhoz képest nagyobb szerepet kap az előkészítő ülés, amely meghatározza a bizonyítás menetét, tervezhetővé teszi a tárgyalási szakaszt; egyben korlátot szab az időhúzásnak, hiszen bizonyítási indítványt csak rendkívüli okból lehetne előterjeszteni a későbbiekben. A vád bizonyítása nem a bíróság feladata lesz, a vádért a vádló viseli majd a felelősséget. Ezért az első fokú bíróság nem is lesz számon kérhető, ha az ügyész nem tett eleget a vád bizonyítására irányuló kötelezettségének. A védői jogok jobb érvényesülését szolgálja, hogy a nyomozás iratai már a gyanúsítottként történő kihallgatás után megismerhetővé válnak. Régi problémát orvosol az is, hogy a védői kirendelések a jövőben a területi kamarák közreműködésével történnének.
A nemzetközi magánjogról
Februárban nyújtja be az igazságügyi miniszter a T. Házhoz a nemzetközi magánjogról szóló törvényjavaslatot. Jelenleg az 1979. évi 13. tvr. szabályozza a külföldi elemet hordozó magánjogi jogviszonyokkal kapcsolatos kollíziós és eljárásjogi kérdéseket. Az elmúlt több mint három és fél évtizedben nagy változások mentek végbe politikai, társadalmi, gazdasági téren és drasztikusan nőtt a nemzetközi vonatkozású jogviszonyok száma. Az új törvény alapvető elvi kérdésnek tekinti az uniós rendeletekhez való viszonyt. Az uniós rendeletek ugyanis közvetlenül alkalmazandók a tagállamokban, nincs szükség azok nemzeti jogba történő átültetésére. A jogalkotók viszont abból indulnak ki, hogy a rendeleti előírások nem emelhetők be a nemzeti jogba, még szó szerinti átvétellel sem. A kódex általános elvi éllel rögzíti majd ugyan az uniós rendeletek elsőbbségét, de emellett tételesen felsorolja azokat a rendeleteket, amelyekre a hatályos kódexnek csupán a jogharmonizációs záradéka utal. A tételes felsorolás azért is előnyös, mert a manapság használatos elektronikus jogtárakban a jogszabályi hivatkozások linkként viselkednek, azaz egy-egy uniós rendelet „az új törvény normaszövegéből előhívható lenne”.
Az ügyvédi tevékenységről
Márciusban kerülhet a képviselők elé az ügyvédi tevékenységről szóló törvény, amely az ügyvédi hatáskörbe tartozó, taxatíven felsorolt tevékenységek körét kibővítené a bizalmi vagyonkezelői, a társasházi közös képviselői és a biztosítási tanácsadói tevékenységgel. A megbízók védelme érdekében a kamarának komplex, önkéntes minőségbiztosítási rendszert kellene kidolgoznia, és kötelező továbbképzést is előírnának. Kizárnák a tisztán sikerdíjas megállapodásokat. Bizonyos típusügyekben minimális ügyvédi rezsióradíjat írnának elő. Meghatároznák a kötelező felelősségbiztosítás legalacsonyabb összegét, ami a tervek szerint legalább húszmillió forint lenne. A büntetőügyekben kirendelendő ügyvédeket a jövőben nem a nyomozóhatóság választaná ki, hanem a kamara saját maga által működtetett rendszeréből jelölné. Az ügyvédek ezután kettős kamarai tagsággal rendelkeznének, vagyis bármely területi kamarába történő bejegyzéssel az országos kamarának is tagjává válnának. Az ezer főnél nagyobb tagsággal rendelkező területi kamarák esetében a tisztségviselőket és az országos kamarába delegált tagokat közvetett módon, választmány útján választanák meg.
A Magyar Pszichológusi Kamaráról
Márciusban tervezi benyújtani az emberi erőforrások minisztere a Magyar Pszichológus Kamaráról szóló törvényjavaslatot. Az újonnan felálló kamara feladata lenne a szakképesítés nélkül pszichológiai jellegű tevékenységet végzők kiszűrése. Az álpszichológusok ugyanis rombolják a szakma hitelességét. A törvényjavaslat szerint pszichológusként csak az kaphatna működési engedélyt, aki tagja a Magyar Pszichológus Kamarának. A kötelező tagsággal létrejönne a mindenki számára elérhető, nyilvános pszichológusi nyilvántartás, amelyben az egyetemi okleveles pszichológus diplomával rendelkezők szerepelnének. A jövőben csak a kamarai tagok használhatnák a pszichológus szakmai címet vagy gyakorolhatnának bármilyen más „pszicho” előtaggal rendelkező szakmát.
A magánnyomozásról
A jogalkotási program szerint áprilisban terjeszti be a belügyminiszter a magánnyomozásról szóló törvényjavaslatot, amely a személy- és vagyonvédelemtől független magánnyomozói tevékenységet szabályozná. Éppen ezért kikerülnének a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXXIII. törvényből a magánnyomozással kapcsolatos rendelkezések. A külön törvényben való szabályozásnak érdemi és jogtechnikai indokai is vannak. Érdemi ok, hogy a személy- és vagyonvédelem, illetve a magánnyomozás eltérő jellegű tevékenységek, ebből adódóan eltérő szabályozást is igényelnek. A személy- és vagyonvédelem jobbára technikai, passzív, fizikai, csoportos és defenzív jellegű, ezzel szemben a magánnyomozás csekély mértékben technikához kötött, aktív, szellemi, offenzív és általában egyszemélyes tevékenység. A külön törvény nagyban egyszerűsítené a jogi szempontból többségében laikus magánnyomozók dolgát, egyértelművé téve számukra, mik a jogosultságaik, illetve kötelezettségeik, továbbá elkerülhetőek lennének a mostani egységes szabályozásból fakadó ellentmondások is. A jelenleg hatályos szabályozás több olyan rendelkezéssel kiegészülne, amelyek megteremtenék a magánnyomozók hatékony, a védelmet segítő részvételét a büntetőeljárásban.
Az általános meghatalmazások nyilvántartásáról
A 2018. január 1-jén hatályba lépő polgári perrendtartásról szóló új kódexhez kapcsolódóan áprilisban nyújtja be az igazságügyi miniszter az általános meghatalmazások nyilvántartását szabályozó törvényjavaslatot. Az országos közhiteles nyilvántartást az Országos Bírósági Hivatal elnöke működteti majd.
