A hitelezésben segíti a bankokat az MNB új adatbázisa, amely kimutatja a mikro-, kis- és középvállalatok nemteljesítésének valószínűségét. A szolgáltatást 2017. január 1-jéig díjmentesen használhatják a pénzügyi intézmények.
A Növekedés Támogató Program részeként a Magyar Nemzeti Bank (MNB) új hitelinformációs rendszer fejlesztésébe kezdett, melynek célja, hogy növekedjen a pénzintézetek között a verseny, s ezáltal erősödjön a hitelezés. A fejlesztés során az MNB mikro-, kis- és középvállalati szektor hitelkockázatának becslésére alkalmas modelleket dolgozott ki, melyhez felhasználta a rendelkezésére álló, vállalati hitelinformációkat tartalmazó adatokat, s az erről szóló vizsgálati anyagát „Magyar Kis- és Középvállalati Szektor Hitelkockázatának Modellezése” c. tanulmány néven, honlapján közzétette. A vizsgálati anyaggal becslés készíthető a mikro-, kis- és középvállalatok nemteljesítési valószínűségéről, illetve az adatbázis többletinformációt szolgáltat többek között a vállalkozások tőkeállományáról, termelékenységről, csődadatokról. A mutatók 2014-ig tartalmazzák az információkat, tekintve, hogy eddigi adatok álltak rendelkezésre az elemzéshez.
Egy hitelfelvevő bedőlésének valószínűsége igen fontos adat a hitelezők számára, hiszen ezt figyelembe véve tudja eldönteni a bank, hogy kaphat-e hitelt az ügyfél. Egy jól működő hitelkockázat elemzési rendszer növeli a pénzügyi intézmény profitját, versenyképességét, és mindez a gazdaság számára is kedvező hatással van, következményként nőhet a hitelezési aktivitás. Már korábban is léteztek kutatások, melyek a bedőlés valószínűségét számolták, azonban többségük csak szűk vállalati körön tudott adatokat szolgáltatni. Az MNB jelenlegi modellje kizárólag a mikro-, kis- és középvállalkozásokra fókuszál, melyek a nagyvállalatoktól igen elkülönült sajátosságokat mutatnak. A kutatás alapjául szolgált, hogy egy jogszabály módosítás lehetővé tette, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) vállalati adatbázisa összekapcsolható legyen, ezáltal lehetővé vált a vállalati hiteladatok és a gazdasági aktivitás együttes vizsgálata.
Az MNB tájékoztatója szerint az adatbázis három fő részből tevődik össze. Egyrészről a KHR-ben tárolt adatokból és a hozzájuk kapcsolódó, nemteljesítésre vonatkozó információkból, másrészről a NAV által tárolt, vállalatok által leadott éves pénzügyi beszámolókból, harmadrészről pedig az MNB által hozzáadott gazdasági változókból, melyek tovább pontosítják a hitelkockázati adatokat. A három fő adatforrás közül az első havi, a második éves, míg a harmadik negyedéves gyakorisággal állt rendelkezésre a tanulmányhoz.
Az első csoport (a KHR –ben tárolt adatok) tartalmaznak minden hitellel és hitel jellegű szerződéssel rendelkező vállalkozást, egyéni vállalkozót és azok hiteladatait, tekintve, hogy a bankoknak jogszabály alapján rögzíteniük kell a KHR rendszerben az ilyen ügyleteket. Erről a folyton változó adathalmazról az MNB-nek minden hónapban van egy pillanatképe, melyből a kkv-k hiteléletéről tájékozódhat. A második csoport, a vállalatok pénzügyi mutatója, amelyet a NAV bocsátott rendelkezésre az új adatbázishoz. Az adóhatóság nyilvántartásában ugyanis minden adófizetésre kötelezett, kettős könyvvitelt folytató vállalat adata megtalálható. Ezek közül kiszűrték az állami, önkormányzati tulajdonban lévő vállalkozásokat, a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket, a pénzügyi vállalatokat, nagyvállalatokat és néhány speciális tevékenységet végző szereplőt, majd az így maradt vállalkozások kerültek vizsgálat alá. Némi érdekesség, hogy jelentős volt azoknak a vállalkozásoknak a száma, akiknek a vizsgált időszakban volt élő hitelszerződése, ám ugyanarra az adóévre nem jelentettek meg adóköteles bevételt. Az ilyen vizsgálati alanyokat viszont azok nagy száma miatt az MNB nem zárt ki a vizsgálatból, hanem esetükben technikai feltételezésekkel pótolta a hiányzó adatokat. Ezeket a vállalkozásokat „nem működő vállalatnak” nevezte a tanulmány, azonban a kutatás fő célját képező hitelkockázati modelleket a nem működő vállalatok adatai nélkül becsülték meg.
A tanulmány jelentősnek tartja a vállalkozás mérete szerinti vizsgálódást is, sőt kifejezetten nélkülözhetetlennek tartja a hitelkockázat elemzésnél. A vállalkozás nagyságától függ a döntéshozatal folyamata, a piaci alkupozíciók, a hitelkockázat mértéke. Fontos szerepet kap ezzel összefüggésben az árbevétel elemzése, s ezt figyelembe véve a tanulmány 10 főig és 2 millió euró árbevételig mikrovállalkozásnak, 50 főig és 10 millió euró árbevételig kisvállalkozásnak, valamint 250 főig és 50 millió euróig középvállalatnak definiálta a vállalatokat.
A hitelek fizetési késedelmének vizsgálatánál a 90 napja nem fizető ügyeket vette számításba a tanulmány. A KHR-ben ugyan a 30 napot meghaladó késedelmek kerülnek rögzítésre, a modellezés szempontjából viszont a 90 napon túli késéseket volt indokolt figyelembe venni, kiszűrve ezzel az esetleges technikai késedelmeket, amikor nem a fizetésképtelenség a nem teljesítés oka. A tanulmány elkészítésénél fontos volt továbbá, hogy olyan hitelkockázat értékelési modellt alkossanak, amely a sok változó adat figyelembevételével a lehető legpontosabban képes megmutatni a nemteljesítések arányait. Ehhez az elmúlt évek statisztikai módszereit is alapul vették.
Az MNB által közzétett fenti modell alapján a BISZ Zrt. augusztus 31-től új szolgáltatást indított a vele szerződésben álló pénzügyi intézmények számára, a KHR keretein belül megvalósított új, PD kalkulátor szolgáltatást. Ennek segítségével a hitelezők informálódhatnak saját becslésük helyességéről, így elsősorban azoknak lehet nagy segítség, akik nem rendelkeznek megfelelő hitelkockázati felmérésekkel. Azok a bankok pedig, akik rendszeresen végeznek magasabb szintű hitelkockázat elemzést, összemérhetik vagy pontosíthatják eredményeiket a BISZ szolgáltatásának igénybevételével. A kalkulátor az MNB által készített „Magyar Kis- és Középvállalati Szektor Hitelkockázatának Modellezése” c. tanulmány alapján került kifejlesztésre, egyfajta bankinformációs szolgáltatásként. A kalkulátort a BISZ Zrt. szerződött ügyfelei igényelhetik a szolgáltatás megrendelésével, melyet a BISZ –az igényléstől számított – 5 munkanapon belül hozzáférhetővé tesz számukra.
A kalkulátor célja, hogy az MNB modellezést a bank által keresett konkrét vállalkozásra vetítse. A kalkulátor úgy került kialakításra, hogy abba beépítésre kerültek a modell mutatói, képletei, s ezek segítségével készít számítást adott ügyfélre vonatkozóan. Egy banknál meglévő ügyfél adatainak megadását követően a PD kalkulátor behelyettesíti a modellbe az adatokat, s végeredményként egy százalékban kimutatott nemfizetési valószínűséget ad. A kalkulátor által kért adatokat a banknak kell megadnia, melyek a keresett vállalkozás mérleg- és eredmény-kimutatásaiból, illetve a közhiteles cégnyilvántartásból kereshető meg.
Fontos hangsúlyozni, hogy a BISZ a kalkulátor szolgáltatással nem tárol vállalkozás azonosítására alkalmas adatokat, valamint a kalkulátorba bevitt adatok a KHR-el semmilyen szinten nem kerülnek összekapcsolásra. A felhasználáskor felmerülő esetleges technikai problémák megoldására a BISZ help desket is üzemeltet, valamint igény esetén oktatást is szervez és tart ügyfelei számára. A BISZ kizárja a felelőségét bármely a kalkuláció során megadott adat helyességéért, a szolgáltatást igénybe vevő bank, pénzügyi cég azonban az általa megadott adatok jogszerűségéért felel, és köteles a banktitkot is biztosítani. A kalkulátor használatáért a bank díjat köteles fizetni. A szolgáltatás beállítása díjmentes, valamint 2016. augusztus 31-től 2016. december 31-ig a szolgáltatás megismerése érdekében a BISZ díjmentes időszakot vezet be, mely alatt a felhasználók ingyen használhatják a kalkulátort. Jövő évtől azonban a jogosultság beállításáért 4650 Ft-ot kell fizetni, és a forgalmi díj 99/db áron kerül majd kiszámlázásra.
