Elméletben minden feltételnek megfelelően jön létre, de olyan kizáró okok állnak fenn, amelyek miatt utólag bírósági ítélet érvénytelenítheti. Az érvénytelen házasság ugyan nem létező házasság, mégis vannak jogkövetkezményei.
Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelen lévő férfi és nő az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelenti, hogy egymással házasságot köt. A házasság megkötésének vannak azonban feltételei, és bármely feltétel hiánya esetén nem létező házasság jön létre.
A Ptk. Családjogi Könyve összesen ötféle érvénytelenségi okot (házassági akadályt) sorol fel, így:
1. a házasságkötési korhatár
Házasságkötés főszabályként nagykorú, azaz 18. életévüket betöltött személyek között lehetséges, azonban bizonyos kivételek esetén kiskorúak is házasodhatnak. Ehhez minimum a 16. életév betöltése, valamint a gyámhatóság engedélye szükséges.
Mielőtt azonban a gyámhivatal dönt az engedély megadásáról, fontos a szülő vagy a gyám meghallgatása is. El kell tekinteni annak a szülőnek a meghallgatásától, aki a szülői felügyeleti jogát a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben sem gyakorolhatja, ismeretlen helyen tartózkodik vagy meghallgatása más elháríthatatlan akadályba ütközik.
Két esetben mégis érvényessé válik a házasság, még ha a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy a tizenhatodik életév betöltése előtt is kötik. Ugyanis a házastárs nagykorúságának elérését követő hat hónap elteltével a megkötés időpontjára visszamenőleg érvényessé válik, ha
- az érintett házastárs a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg, vagy
- kérelmére a bíróság a más jogosult által korábban ebből az okból megindított pert megszünteti.
2. Gondnokság alá helyezés folytán cselekvőképtelen személy házassága
Érvénytelen annak a házassága is, aki bár nagykorú, ám a házasság megkötésekor cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt állt.
Azonban itt is érvényes az a szabály, miszerint a gondnokság alá helyezett házassága a gondnokság alá helyezés megszüntetését követő hat hónap elteltével a megkötésének időpontjára visszamenőleg érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek személyében az érvénytelenség oka megvalósult
- a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg, vagy
- kérelmére a bíróság a más jogosult által korábban ebből az okból megindított pert megszünteti.
3. Cselekvőképtelen állapotban kötött házasság
Nem csak a korlátozott gondokság teszi érvénytelenné a házasságot, hanem a házasság megkötésekor fennálló cselekvőképtelen állapot is. Az érvényességi kivétel ebben az esetben is fennáll, vagyis a cselekvőképesség visszanyerésétől számított hat hónap elteltével a megkötésének időpontjára visszamenőleg érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek személyében az érvénytelenségi ok megvalósult, a fennálló házasságot e jogvesztő határidő alatt nem támadja meg.
4. Rokoni, hozzátartozói kapcsolat
Érvénytelen
- az egyenesági rokonok házassága;
- a testvérek egymással kötött házassága;
- a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága; és
- az örökbefogadónak az örökbefogadottal az örökbefogadás fennállása alatt kötött házassága.
A jegyző felmentést adhat a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával kötött házassága esetén, de csak abban az esetben, amennyiben a házassággal létrejövő kapcsolat a születendő gyermekek egészségét nem veszélyezteti.
5. Korábbi házasság fennállása
Szintén érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll. Ám ha később megszűnik a korábbi házasság, akkor annak időpontjától az új házasság érvényessé válik. Ha a bíróság a korábbi házasság érvénytelenségét állapítja meg, akkor viszont az újabb házasság a megkötésének időpontjára visszamenőleg válik érvényessé.
A régi Családjogi törvény (Csjt.) a fentieken túl a házasságkötés alakiságainak megsértése miatt is érvényteleníthetővé tette a házasságot:
- ha megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el, vagy
- ha a házasfelek a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen.
Az utóbbit az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) Családjogi Könyve a házasság létezési feltételeként és nem érvényességi feltételként szabályozza. Az anyakönyvvezető hivatalos minőségben való eljárását pedig az érvénytelenségi okok köréből azért mellőzi, mert az a mai anyakönyvi szabályok mellett a házasfelek számára is felismerhető módon, megfelelően nem értelmezhető.
A házasság érvénytelensége nem következik automatikusan a fenti akadályok fennállásából, mivel azt mindenképp bíróságnak kell megállapítani. Ehhez azonban érvénytelenítési per indítása szükséges, melyet a házasság fennállása alatt és a házasság megszűnése után is kezdeményezni lehet. A házasságot csak ezt követően lehet érvénytelennek tekinteni, az ítélet azonban mindenkivel szemben hatályos.
Azonban nem mindenki jogosult a per megindítására. A házasság érvénytelenítése iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania, amelyet kizárólag valamelyik házastárs, az ügyész vagy az kezdeményezhet, akinek a házasság érvénytelenségének megállapításához jogi érdeke fűződik. Ha a pert megindító jogosult meghal, a perben helyére bármelyik másik jogosult beléphet. A perindítási jogosultságot tehát személyesen kell gyakorolni, a cselekvőképtelen helyett azonban törvényes képviselője, gyámhatósági engedéllyel indíthatja meg a pert. Kivétel ez alól, akinek a cselekvőképességét a perindítás tekintetében korlátozták, ő törvényes képviselője hozzájárulása nélkül nyújthatja be a keresetet.
Főszabály szerint határidő nélkül lehet a pert megindítani, azonban kivételt képez ez alól a kiskorúság és a cselekvőképtelen állapot miatti érvénytelenség. Ezekben az esetekben a perindításra jogosultak köre és a határidők is szűkebbek. Eszerint a nagykorúság elérése után a házasságkötési engedély hiányában a kiskorúság miatt, valamint a gondnokság megszüntetése után a gondnokság alatt állás miatt az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, akinek személyében az érvénytelenség oka megvalósult. A házasságkötéskor fennállt cselekvőképtelen állapot miatt pedig az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, aki a házasságkötéskor cselekvőképtelen állapotban volt. Ezekben az esetekben a perindításra nyitva álló határidő 6 hónap, amelyet első esetben a nagykorúság elérésétől, illetve a gondnokság megszüntetésétől, utóbbinál pedig a cselekvőképtelen állapot megszűnésétől (vagyis a cselekvőképesség visszanyerésének napjától) kell számítani. Ha a házastárs a cselekvőképességének visszanyerése előtt meghalt, a házastárs halálától számított hat hónapon belül a házasság érvénytelenségének megállapítása iránt az ügyész indíthat pert. Fontos megemlíteni azonban, hogy a fenti határidők jogvesztők.
Az érvénytelenítési pert alapesetben a házastársnak a másik házastárs ellen kell megindítania, az ügyésznek és a per megindítására jogosult más személynek azonban mindkét házastárs ellen kell fellépnie. Ha az a fél, aki ellen a pert meg kellene indítani, már nem él, a keresetet a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell benyújtani.
A házasság érvénytelensége visszaható hatályú, azaz a felek a házasságkötés előtti személyi állapotukba kerülnek vissza. Azonban az érvénytelen házassághoz számos, úgynevezett maradék-joghatás fűződik. Így pl. a házasságból született gyermek apaságának vélelmét nem érinti a házasság érvénytelensége; nem érinti a házasságkötéssel szerzett nagykorúságot sem. Érvénytelenné nyilvánítás után is névviselésre jogosít; vagyonjogi hatásai is vannak az úgynevezett vélt házasságnak (úgy kell eljárni, mintha felbontották volna), ezen keresztül pedig öröklési jogi következményei is lehetnek.
Az érvénytelen házasság ezért egyáltalán nem jogkövetkezmények nélküli házasság, és bár a főszabály az, hogy érvénytelen házassághoz házasságból eredő jogok és kötelezettségek nem fűződnek, kivételként a törvény mégis nevesíti azokat a jogkövetkezményeket, amelyek az érvénytelenség ellenére fennmaradnak.
