Virágkorukat élik a új generációs horror szabadulós játékok: kijutás egy zárt helyiségből, logika és leleményesség mentén, meghatározott idő alatt. – Beszélhetünk-e e látszólag ártalmatlan játék kapcsán károkozásról? Milyen esetekben merülhet fel a felelősség kérdése? Mikor terheli felelősség az üzembentartót, és hogyan mentesülhet?
„Új Generációs Horror Szabadulós Játék, öt teljesen más szoba egyben! Százötven négyzetméter, két félelmi szint!” – hirdeti magát egy belvárosi szabaduló szoba, amely a szabadulás koncepcióját a sikerélmény mellett, az ijesztegetés és a félelemkeltés tematikájára alapozza. Budapesten egyre több élő kijutós játék jelenik meg, mely különböző téma köré fonja ugyanazt az elgondolást: logika, problémamegoldás és leleményesség mentén,meghatározott idő alatt sikerül-e az egyes zárt helyiségekből való át- és kijutás, vagy épp teljesíteni a lehetetlennek tűnő küldetést.
A kiszabadulás közben nem pusztán a feladatmegoldás izgalma jelenti az élményt, hanem a sötét pincehelyiségekben való borzongás is. Mi a helyzet akkor, amikor a szabaduló szoba valóságos célja a szándékos félelemkeltés, mely nem pusztán sokkoló díszletekkel és berendezési tárgyakkal, hangkeltő eszközökkel, vagy erős villózó fényhatással valósul meg, hanem a sötétből előbukkanó emberekkel, akik a szabadulószoba üzembentartójának, tulajdonosának kérésére éppen azzal a szándékkal bújnak el, hogy kifejezetten, személy szerint bennünket rémisszenek meg, akár fizikai kontaktussal is? Mindez persze fokozottan alkalmas a nyugalmunk megzavarására, és váratlan helyzeteket eredményezhet.
A szabaduló szoba internetes oldalán ez olvasható: „Saját vagy más testi épségét veszélyeztető tárgy (szúró-, vágó eszköz, lőfegyver stb.) bevitele a játéktérre szigorúan tilos! Ha a játék során a játékos magában vagy játéktársaiban személyi sérülést okoz, azért az üzemeltetőt felelősség nem terheli.”
Beszélhetünk-e egy látszólag ártalmatlan játék kapcsán károkozásról? Milyen esetekben merülhet fel a felelősség kérdése? Valóban mentesülhet a jogi felelősség alól a szabaduló szoba üzembentartója, vagy tulajdonosa, különösen, ha nem más játékos, hanem egy általa megbízott közreműködő is részt vesz a játékban?
A szabaduló szobában lezajló játékban, mindegy, hogy az elgondolás mire épül, a játékosok saját felelősségre vehetnek részt, különösen a bezártság, vagy a villanó fények használata miatt.
Az ijesztegetés ötletgazdája a szabaduló szoba tulajdonosa, vagy üzembentartója. Az ő megbízásából vannak jelen azok a személyek, akik – alapesetben a károkozás szándéka nélkül – vállalják a közreműködő szerepét a játékban, akik azonban nem játékosok. Az ijesztegetés lényege, hogy az üzemeltető erről nem tájékoztatja a részt vevőket, hiszen úgy nem érné el a kívánt hatást. A játékosok tehát nincsenek tudatában a bent előforduló váratlan helyzeteknek. Gyakran a felkért ijesztegető ismeri a megrémiszteni kívánt játékost, a játékos ismeretségi köréből kerül ki, előfordulhat például az az eset is, hogy a játékos a közreműködő főnöke, avagy egy olyan személy, akivel az életben ádáz ellenségek, aki most kiélheti bosszúvágyát. Nem elhanyagolható körülmény tehát, hogy a játékos sötétben, kiszolgáltatott helyzetben van, mit sem tud a megbízott, titkos segítők jelenlétéről.
Károkozásról akkor beszélhetünk, ha a játékban részt vevő személy hátrányt szenved, mely lehet vagyoni, vagy nem vagyoni, esetleg testi épségében bekövetkezett kár, a játékos ruházatának megrongálódása, testi vagy lelki bántalmazás elszenvedése.
A büntetőjogi vagy polgári jogi felelősség megállapításához okozatosságnak kell fennállnia a közreműködő jogellenes cselekménye és a játékos által elszenvedett hátrányos eredmény, a kár (lehet ez lelki trauma is) bekövetkezte között. Az okozatosság megszakadásáról beszélünk, ha a megindult okfolyamatot egy, a cselekménytől független másik esemény, vagy cselekmény keresztezi.
Az ijesztegető személy büntetőjogi felelőssége állapítható meg, és szándékos emberölési kísérletért, vagy súlyos testi sértésért felel, ha testileg bántalmazza a játékost, és a bántalmazás vagy halált, vagy súlyos / maradandó sérülést, egészségkárosodást eredményez. Ilyen esetekben a tulajdonos büntetőjogi felelőssége is egyértelműen megállapítható, ha a figyelőszobából a kamerán keresztül végignézi a bántalmazást, de passzív marad és nem siet a sértett segítségére. Gondatlan alakzatról beszélhetünk, ha a játékos szívrohamot kap a rémisztgetés közben, azonban ha a közreműködő és a szoba tulajdonosa az adott játékos szívbetegségéről tudott, már felmerülhet az eshetőleges szándék, vagy a szándékosság is.
A polgári jogi felelősség fennállásának vizsgálatakor a jogellenesség megállapítható, ha az ijesztgető magatartása ellentétben áll a jogrenddel. A jogellenességet a polgári jog kizárja abban az esetben, ha a játékos a károkozásba beleegyezett. (Ptk. 6:520. §) Mivel azonban a játékos csupán a szoba tematikáját ismeri nagy vonalakban, de az ijesztegetésekről előzetesen nem tud, hiszen arról nem tájékoztat a játékszabályzat, így valószínűsíteni lehet, hogy a játékos, mint sértett beleegyezése nem állapítható meg, és mindez a polgári jogi felelősséget sem zárja ki.
Közvetlen okozatosság a közreműködő közvetlen aktív ténykedése során állapítható meg. Közvetettség áll fenn, ha más ember, így a tulajdonos, üzembentartó is közrehat, rendszerint pozitív ténykedéssel, de akár negatív mulasztással is, a már említett esetben, ha végignézi a károkozást, de nem nyújt segítséget, és felügyeleti, kárelhárító kötelezettségének nem tesz eleget. Vétlen járulékos felelősség is megállapítható az esetében, hiszen ő volt az a felelős személy, aki a kár okozóját közvetlenül abba a helyzetbe hozta, hogy a kárt előidézhette.
Fenti esetben akár az együttokozás esete is fennállhat, hiszen a káros eredmény bekövetkeztében, így például a játékos értékes ruházatának sérülését előidéző okfolyamatban több ember szerepel olyan közreműködéssel, amely nélkül a kérdéses eredmény nem állna be. Természetesen a károkozás lehetséges egymástól független magatartás eredményeként is, ha logikus kapcsolat van a ténykedések között. Ilyen esetben az ún. egyszerű együttokozás esete áll fenn, és az üzembenntartó vagy tulajdonos, és a közreműködő személy egyetemlegesen, vagy károkozásuk arányában felelnek jogellenes magatartásukért, ha bármelyikük bizonyítani tudja a jogellenessége hiányát. Ha a tulajdonos, üzembentartó igazolja, hogy az adott helyzetben a tőle elvárható magatartást tanúsította, mentesülhet a hátrányos jogkövetkezmények alól.
