A kormány ismét jelentős átalakításokat tervez a felsőoktatás területén. A változtatások két lényeges eleme a doktori (PhD) képzés reformja, illetve a felsőoktatási dolgozók béremelése. Míg az oktatói béremelés már 2016 januárjától életbe lép – igaz, csupán több lépcsőben –, addig a doktori képzés megreformálását előreláthatóan a 2016/2017-es tanévtől vezetik be.
Egyelőre a doktori képzés reformjáról áll rendelkezésre kevesebb jogszabályi konkrétum. A vonatkozó rendelkezések a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, illetve a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet állapítja meg, a doktori ösztöndíjakról pedig az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendeletben találhatók. Ezeknek a jogszabályoknak a módosítására, módosító javaslat benyújtására eddig nem került sor. Azt azonban tudni lehet, hogy a doktorandusz-képzés átalakításának ötlete a Doktoranduszok Országos Szövetségétől (DOSZ) indult. 2015 áprilisának elején juttatta el a szervezet a felsőoktatási államtitkárságnak és az ágazati kerekasztalnak azt a javaslatcsomagot, amelyben a doktori ösztöndíjak jelenlegi havi 100 555 forintos összegének 150 000 forintra történő emelését javasolták. Palkovics László felsőoktatási államtitkár a Felsőoktatási Kerekasztal ülését követő sajtótájékoztatóján októberben már a doktori képzés teljes átalakításának tervéről beszélt.
Az államtitkár elmondta, a felsőoktatási kormányzat tervei szerint a jelenlegi, három éves képzési időt négy évre növelnék, egyféle 2+2-es rendszert bevezetve. Az első két éves szakaszt követően a hallgatóknak egy komplex vizsgát kellene teljesíteniük. A változások a doktori ösztöndíjakat is érintenék: annak összege a jelenlegi 100 555 forintról az első két éves időszakban 140 000 forintra, a második két éves időszakban 180 000 forintra emelkedne. A módosítások bevezetésére előreláthatóan felmenő rendszerben, a 2016/2017-es tanévtől kezdődően fog sor kerülni.
A terveket érintő egyik fontos kritika szerint a felmenő rendszerben történő bevezetés oda vezet, hogy azok a doktori képzésben részt vevő hallgatók, akik tanulmányaikat a 2016/2017-es tanév szeptemberében kezdik meg, 40%-kal magasabb állami ösztöndíjban részesülnek majd, mint azok, akik egy, vagy két évvel hamarabb kezdték meg ugyanezt a képzést. Másrészről viszont, a képzési időszak egy évvel történő meghosszabbítása és a képzés első két évét lezáró komplex vizsgakövetelmények is csak rájuk vonatkoznak. A módosítások másik kritikája, hogy annak eredményeként a doktori hallgatók ösztöndíja jelentősen meghaladja majd az oktatók – különösen az adjunktusok és a tanársegédek – közalkalmazotti bérét.
Ez a bérfeszültség nem csupán a tanár-diák viszonyt érintheti, okozhat feszültségeket, de el is rettentheti a doktori fokozatot sikeresen megszerző korábbi PhD-hallgatót attól, hogy a felsőoktatásban helyezkedjen el. Hiszen még abban az esetben is, ha azonnal adjunktusi kinevezést kap, közalkalmazottként jelentősen kevesebb fizetés illetné meg, mint amennyi még fokozattal nem rendelkező hallgatóként havi ösztöndíjának összege volt. Ezeknek a hatásoknak a kiküszöbölése érdekében jelentős bérfejlesztésre lenne szükség a felsőoktatásban.
Úgy tűni, hogy a kormányzat hajlik is a felsőoktatási dolgozók bérének rendezésére. Palkovics László október elején jelentette be, hogy 2016-tól az adjunktusok bére 32 százalékkal, a tanársegédeké 25 százalékkal növekedhet. Később a tervek úgy módosultak, hogy 2016 januárjától 15%-os, majd az azt követő két évben 5-5%-os béremelésre kerül sor.
Konkrét jogszabály-módosításra eddig két esetben került sor: az országgyűlés december 1-jén elfogadta az oktatás szabályozására vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi CCVI. törvényt. A jogszabály megváltoztatja a felsőoktatásban dolgozó oktatók garantált illetményét meghatározó arányszámokat, új táblázat váltja fel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (Kjt.). 2. sz. mellékletét. A másik jogszabályi konkrétum a december 12-én kihirdetett 395/2015. (XII. 12.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény felsőoktatásban való végrehajtásáról és a felsőoktatási intézményben való foglalkoztatás egyes kérdéseiről. A rendelet 9.§ (1) és (2) bekezdése szól a 15%-os béremelésről:
„A 2016. január 1-jétől 2016. december 31-ig terjedő időszakra a felsőoktatási intézményben oktatói, tanári, tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott, ha a fizetési fokozata alapján számított, illetve a munkáltató által megállapított magasabb összegű – illetménypótlék és kereset-, illetve illetménykiegészítés nélkül számított – illetménye nem éri el a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján a Kjt. 2. számú melléklete alkalmazásával az adott munkakör fizetési fokozatára meghatározott garantált illetmény összegének 115%-át, a (2) bekezdés szerinti, havi rendszerességgel fizetett, illetménytöbbletre jogosult.
(2) Az illetménytöbblet havi összege a garantált illetmény 115%-ának és a közalkalmazott – illetménypótlék és kereset-, illetve illetménykiegészítés nélkül számított – illetményének a különbözete…”
Hozzávetőleges számítás alapján megállapítható, hogy amennyiben a bérfejlesztés a jelenlegi tervek szerint valósul meg, a tanársegédek nettó fizetése nagyjából-egészében az első két évét végző doktori hallgató ösztöndíjával, míg az adjunktusi fizetések a végzős doktoranduszi ösztöndíjakkal lesznek közel egy szinten.
