A magát „bűnőző-művésznek” nevező Philippe Petit kötéltáncos véleménye szerint a szabályok áthágása kulcs a kreativitáshoz. De pontosan mely szabályokat sértette a new yorki ikertornyok között végrehajtott artista-mutatvány? Hogyan minősülne Petit cselekménye ma Magyarországon?
A francia artista által egyszerűen csak „csínynek” becézett, 1974. augusztus 7-én véghezvitt cselekmény, nem pusztán döbbenetet szült a new-yorki társadalomban, de jogi szempontból is jókora vihart kavart.
Philippe Petit szerint – akit több mint ötszázszor tartóztattak le jogellenes mutatványaiból kifolyólag – cselekményei nem jogsértőek, pusztán jogon kívüliek. A mutatvány közben a hatóság többször is felszólította, hogy hagyja abba, figyelmeztetve őt arra, hogy több tucat jogsértést követ el. Közvetlenül a mutatvány befejezését követően Petit rendőrök várták, és bilincsben vezették el. Az amerikai bíróság elé többek között „disorderly conduct” (rendzavarás) és „trespassing” (jogtalan behatolás) vádjával került.
Vakmerő tette kétséget kizáróan hazánkban is feltűnést keltett volna, és nem csak a hetvenes években.
De hogyan is alakulna a Petit által elkövetett cselekmények minősítése a magyar jogrendszerben?
Az akrobata borzongató, megbotránkoztató és sokakban erős szorongást keltő cselekménysorozata félelemkeltőnek, vagyis a köznyugalmat mindenképpen felkavarónak tekinthető. A Btk. XXXII. fejezetében találhatjuk a köznyugalom elleni bűncselekmények körét. Ha végigvesszük az egyes tényállásokat, rádöbbenünk, hogy a szóba jöhető bűncselemények – úgymint közösség elleni uszítás, hatósági rendelkezés elleni uszítás, garázdaság vagy rendbontás – tényállási elemei jelen csekekményre nézve igencsak hiányosak, és az egyes bűncselekmények egyáltalán nem húzhatóak rá.
A garázdaság tényállása hatályos jogunkban a következő:
“339. § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Petit valószínűleg a legtöbb ember szemében kihívóan közösségellenes, cselekménye alkalmas lehet megbotránkoztatásra és riadalom-keltésre, azonban egyáltalán nem viselkedett erőszakosan, különösen nem másokra irányuló módon, ezért magatartása nem minősíthető garázdaságnak.
Hasonló a helyzet a rendbontás esetében, azzal a további kiegészítéssel, hogy ezen bűncselekmény elkövetésekor (Btk. 340. § (1)) “nyilvános rendezvény szervezőjének vagy rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel” kell ellenállást tanúsítania az elkövetőnek.
Tény ugyan, hogy az artista fittyet hányt bármilyen, a tornyok tetejéről, helikopterről eszközölt hatósági figyelmeztetésre, ugyan nagyon sok ember előtt és jól láthatóan, közel negyvenöt percig tette, amit tett, cselekményével a hatósági rendelkezés elleni uszítás bűncselekményét mégsem valósította meg. A Btk. 336. § szerint ugyanis “aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Petit nem uszított, a hatósági intézkedés kifejezetten arra irányult, hogy saját mutatványát szakítsa félbe.
Részlet a Philippe Petit történetét feldolgozó Kötéltánc (The Walk) című mozifilmből - Rendezte: Robert Zemeckis
Cselekményének helyszíne a két torony közötti drótkötél volt, a bejutáshoz azonban egy milliárdos magánszemély, Larry Silverstein tulajdonában álló épületbe kellett engedély nélkül, megtévesztéssel behatolnia. Három társával csoportosan, mindezt éjszaka, egymás cselekményiről tudva és közel hat évnyi előkészületet követően hajtották végre.
A magánlaksértés tényállása a következő:
221. § (1) Aki más lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel vagy hivatalos eljárás színlelésével bemegy, illetve ott bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakó vagy azzal rendelkező akarata ellenére vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
…
d) csoportosan
bemegy, vagy ott bent marad.
A második bekezdés tényállási elemei akár rá is lennének illeszthetőek Petit és társai cselekményére, azonban a házijog alapján, a magánszféra hiánya okán nem minősül magánlaksértésnek, amikor a jogtalan bemenetel vagy bent tartózkodás nem lakás céljára szolgáló helyiségben, így tipikusan középületben, irodában, hivatalban, gyárban történik. Tekintettel arra, hogy a World Trade Center ikertornyai irodaépületnek minősülnek (ráadásul a cselekmény elkövetéskor még annak építkezési munkálatai folytak) az elkövetett cselekmény nem bűncselekmény.
A szabálysértési jog területére evezve találkozunk olyan tényállással, amely megfeleltethető az illegális akrobatikus mutatványnak. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 125. Garázdaság 170. § kimondja: “Aki olyan kihívóan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, szabálysértést követ el.” Az garázdaság szabálysértési fokozatában hiányzik az erőszak elem, így a mutatvány beilleszthető ezen szabálysértési tényállás elemei közé.
A rendzavarás, magánlaksértés szabálysértési alakzatai azonban továbbra sem kerülhetnek szóba, hiszen a nyilvános rendezvény és a privát szféra hiányzik a vizsgált cselekménynél.
Természetes, hogy a hatóság közbelépése kapcsán nem elhanyagolható tényező az állam egyént védelmező szerepe (gondoljunk csak arra, aki öngyilkossági szándékkal mászik fel hasonló magaslatokba), azonban egészen hamar nyilvánvalóvá vált Petit esetében, hogy szándéka egészen más, a megbotránykoztatáson túli: az emberfeletti motiváció demonstrálása.
Az évszázad művészi jogsértése kapcsán végül ejtették az összes Petit ellen felhozott vádat, azonban kötelezték rá, hogy tartson egy különleges műsort a Central Parkban gyerekeknek, természetesen immár a jogszabályokat is betartva.
